Ki irányítja az életem? – avagy a kontrollhely-elmélet szerepe a mindennapjainkban

Mindenkinek van valamiféle elképzelése arról, hogy mi irányítja az életünket, hogy mi befolyásolja a velünk történt dolgokat. Mindenki hisz valamiben. Egyesek abban, hogy valami természetfeletti erő alakítja utunkat, míg más abban, hogy teljes mértékben a magunk urai vagyunk. Vajon létezik előre megírt sors? Milyen helyzetekben lehet jelentős, hogy minek tulajdonítjuk életünk alakulását? Cikkünkből kiderül!

Mi az a külső/belső kontrollosság?

A kontrollhely elmélete Rotter (1954) nevéhez fűződik, amelyet szociálpszichológiai kutatásai során alkotott meg. „Belső kontrollosnak nevezhető az a személy, aki egy specifikus szituációban, vagy a szituációknak egy bizonyos osztályában azt hiszi, hogy ami történt, vagy történik, vagy történni fog, az közvetlen kapcsolatban van azzal, amit ő az adott szituációban tett, tesz vagy tenni fog… Külső kontroll attitűddel jellemezhető ezzel szemben az a személy, aki abban a hitben él, hogy ami vele egy bizonyos szituációban történik, az nincs összefüggésben azzal, amit ő abban a helyzetben cselekszik.”

Tehát, ha egy belső kontrollos személlyel jó dolog történik, akkor azt úgy értelmezi, hogy azért történt ez vele, mert rendelkezett a helyzethez szükséges képességekkel, vagy éppen jó döntést hozott. Például ha megnyertünk egy sportversenyt, az azért történhetett, mert jó fizikai állapotban vagyunk. Míg ha rossz történt, akkor úgy gondolhatjuk, hogy nem tettünk eleget a cél elérése érdekében, mondjuk nem gyakoroltuk eleget az előadni kívánt darabunkat. Ezzel szemben, aki külső kontrollos, a rossz történéseket előszeretettel tulajdonítja szerencsétlenségnek, vagy épp más hibájának. Például egy sikertelen vizsgaeredmény miatt az igazságtalan tanári eljárást tarthatja az illető a fő oknak.  A megélt jó dolgokat pedig esetleg a sors akaratának, szerencsének vélheti. Gondolhatja, hogy azért nyerhette meg a sakkversenyt, mert úgy alakult, hogy nem volt aznap nála erősebb ellenfél.

Fontos különbség lehet a két csoport között, hogy aki belső kontrollos attitűddel rendelkezik, az képes arra, hogy aktívan keresse a helyzetben megfelelő megoldást és hatékonyan alkalmazza is azt.

Ellentétben a külső kontrollos attitűddel, aki úgy gondolja, hogy csak keveset, vagy épp semmit nem érdemes tenni, mert nem irányíthatja, ami vele történik, az nem függ az ő erőfeszítéseitől. Épp ezért gyakran a külső kontrollosság a saját képességekben való hittel és a magabiztosság hiányával jár együtt. Ez a jelenség tulajdonképpen instrumentális tanulási folyamat, ugyanis ha nem észlel kapcsolatot a viselkedése és annak következménye között, akkor nem jön létre megerősítés, így a személy nem válik befolyásolhatóvá a viselkedése által.

Milyen helyzetekben lehet szerepe, hogy az ember milyen beállítódással rendelkezik?

Egészségfenntartás, betegségleküzdés

Az előbb leírtak alapján láthatjuk, hogy a belső kontrollosság egy aktív, tettre kész beállítódással párosul, addig a külső inkább egy passzívabb, lemondóbb attitűddel. Nagyon fontos lehet például az, hogy aki belső kontrollos, az tesz az egészségéért, úgy érzi a betegségek megelőzhetőek, és ha egészséges életmódot folytat, akkor valóban egészséges is marad. Míg a külső kontroll esetében megmagyarázhatja az illető, hogy ennek így kellett alakulnia, valamiért betegnek kell most lennie, és hagyja is, hogy beteg legyen.

Egy betegségből való kilábalás is sokkal nehezebben mehet egy külső kontrollos számára, hiszen úgy érzi, nem tudja irányítani a betegség lefolyását.

Wallston és munkatársai 1978-as vizsgálatukban az emberek egészségi állapotukkal kapcsolatos hiedelmeiket vizsgálták. Három dimenziót állapítottak meg az alapján, hogy az emberek mit hisznek, mitől függ az egészségük:

  1. belső kontroll (azonos a fentebb leírtakkal)
  2. mások hatalma (abban való hit, hogy a hatalommal rendelkező emberek uralják az erőforrásokat, ilyenek például az orvosok)
  3. szerencse vagy sors.

Láthatjuk, az eddigiekhez képest új elemként jelenik meg a mások hatalmában való hit. A felépülés folyamatában ezáltal nagyon fontos szerepet játszhatnak az orvosok is, ugyanis az egyén úgy élheti meg, hogy orvosa kezében van az ő jólléténeknek a kulcsa.

Megküzdés egy problémával

A külső/belső kontroll attitűd elsődleges értékelésen keresztül hat a coping mechanizmusaink kiválasztására, vagyis arra hogy milyen módon küzdünk meg egy problémával. Mivel a kontroll megélésével irányíthatónak tartjuk az életünk, így általában a kedvezőbb megoldási módokat választjuk.

Aki megéli a kontrollt, az sikeresebb megküzdési módokkal, jobb emocionális és fiziológiai mutatókkal, sikeresebb élethelyzet változtatásokkal és javuló teljesítménnyel jellemezhető.

Így azt mondhatjuk, hogy ebben az esetben a belső kontrollosság az előnyös annak érdekében, hogy proaktív megküzdési módokat alkalmazzunk egy problémával szemben.

Teljesítmény

Nagyon fontos szerepet játszhat a kontroll érzékelése a teljesítményünkben is. Egy vizsgálat szerint azok a gyerekek lesznek inkább belső kontrollosok, akiknek a szülei biztos érzelmi hátteret, nyugodt környezetet, stressz nélküli életet biztosítanak a számukra. Ez pedig tudjuk, hogy szoros összefüggésben állhat a teljesítmény minőségével. Piatek és Pinger vizsgálatukban azt találták, hogy az az egyén, aki belső kontrollal rendelkezik, jobb tanulmányi eredményeket is ér el általában, és nagyobb valószínűséggel tanul tovább.

Ahhoz, hogy az emberek kontrollt gyakorolhassanak, kompetensnek és nagyobb énhatékonyság-érzettel rendelkezőnek kell lenniük.

Így nyilvánvalóan azokon a területeken tud segítségünkre lenni a kontroll érzete és tudunk ezáltal jobb teljesítményt nyújtani, amiben kompetensnek érezzük magunkat.

Hasznos tudásra tehetünk szert, ha tisztában vagyunk ezekkel a fogalmakkal, és megismerjük az életünk irányításával kapcsolatos hitünket. Ugyanis ha tisztában vagyunk vele, hogy a kontrollhely elmélet mely csoportjába tartozunk, nagy valószínűséggel bejósolhatóvá válik, hogy hogyan kezeljük a mindennapok során felmerülő problémáinkat. Ha ezt tudatosítjuk magunkban, egy újfajta nézőpontra tehetünk szert, mely által jobban megérthetjük, hogy bizonyos helyzetekre miért reagálunk pozitívan vagy épp negatívan.

Felhasznált szakirodalom:

Berend D., Kotosz B. (2012). Egészségmagatartás-modell tesztelése többváltozós technikákkal. Statisztikai Szemle, 90 (5).

Kiss H. J., Szabó M. Á. (2018). A személyiségjegyek időbeli stabilitásának nemek közti eltérései.

Oláh A. (1982). Kérdőíves módszerek a külső-belső kontroll attitűd vizsgálatára.


Iratkozz fel hírlevelünkre!