Otthon sem hagyunk cserben! – az online pszichológiai tanácsadás előnyei

A koronavírus gyakorlatilag mindannyiunk életét befolyásolja valamilyen módon. Az új helyzethez való alkalmazkodásban segíthet, ha az esetleges aggodalmainkat tudatosítjuk magunkban, megfogalmazzuk és szükség esetén meg is beszéljük ezeket valakivel. Írásunkban körüljárjuk az érzelmeink szavakba öntésének és másokkal való megosztásának jelentőségét, és kitérünk arra is, hogyan tud ebben segíteni nekünk az online pszichológiai tanácsadás. A Mindsetnél egy komplex mentális akciótervvel készültünk erre a nehéz időszakra, hogy segítsük a higgadt tájékoztatást és a mentális egészség megőrzését – ennek része ez a cikkünk is.

A koronavírus okozta rendkívüli körülmények jelentősen megváltoztatják a mindennapi szokásainkat, ehhez az új helyzethez való alkalmazkodás pedig lelki erőforrásaink mozgósítását kívánja meg tőlünk. Teljesen természetes, ha ilyenkor bizonytalansággal töltenek el bennünket a közeli és a távolabbi jövőnkkel kapcsolatos gondolatok.

Fontos azonban, hogy az esetleges kétségeinket és félelmeinket ne tartsuk magunkban, hanem azokat fogalmazzuk meg és mondjuk ki.

Nyilvánvaló, hogy a pozitív történéseket és az azokat kísérő érzelmeinket szívesebben osztjuk meg másokkal, de fontos, hogy a negatívakkal is képesek legyünk ugyanezt megtenni. Önmagában már az is jó hatással van a lelkünkre, ha tudjuk, hogy valaki meghallgat bennünket és odafigyel ránk.

A negatív érzelmek elfojtása ugyanis nemhogy enyhítené, hanem inkább erősítheti azokat, hiszen ez a törekvésünk – ahogy ezt képalkotó vizsgálatokkal is kimutatták –, tovább fokozza az agyunk érzelmi életünkért felelős részének, a limbikus rendszernek az aktivitását. Amikor azonban szavakba öntünk, vagyis felcímkézünk egy hangulatot, melyet éppen átélünk (például kimondjuk azt, hogy „félek, hogy elveszítem az állásomat”), akkor az agyunk prefrontális lebenye aktiválódik, ami egyúttal csökkenti az előbb említett limbikus rendszer aktivációs szintjét is, ez pedig magának az érzelem intenzitásának az enyhülését is eredményezi. Az érzelmek megfogalmazását és kimondását szükség esetén akár egymagunk is megtehetjük (és azt akár papírra is vethetjük), de sokszor jobban eshet ha ezeket megoszthatjuk valakivel, legyen az egy hozzátartozó, barát vagy pszichológus. A jelen helyzetünkben pedig az online kapcsolattartás nyújtotta lehetőségekre is lehet támaszkodni. A szakember segítségével folytatott beszélgetés ugyanis egy olyan biztonságos közeget teremt, amelyben könnyebben hozzá tudunk férni az érzelmeinkhez, tudatosítani tudjuk azokat, és a megfelelő szakmai visszajelzések alapján hatékonyabban mozgósíthatjuk a megküzdéshez szükséges erőforrásainkat.

Az online videóbeszélgetések ugyan nélkülözik az abban résztvevők fizikai közelségét, ugyanakkor a kommunikáció e formájában a képi és az auditív élmények egyidejűleg jelen vannak, ez pedig ellensúlyozhatja a személyes találkozás hiányát.

A beszélgetőpartner látványa és a hangja ugyanis működésbe hozzák az agyunk tükörneuronjait, amelyek minden bizonnyal fontos szerepet játszhatnak egymás megértésében.

Egy kutatás a webalapú mentálhigiénés és öngondoskodást segítő támogatások hatékonyságát vizsgálva (ezek alatt az online tanácsadáson kívül a világhálón elérhető pszichoedukációs és az egészséges életvitellel kapcsolatos honlapok, alkalmazások és chatszobák is értendők) arra jutott, hogy az ezeken keresztül nyújtott információk és támogatás is eredményezhetnek viselkedésváltozást. Egy 2008-ban végzett átfogó kutatás pedig az online terápiás, kommunikáción alapuló intervenciókat vizsgálva jutott arra, hogy azok az esetek többségében hatékonyan tudnak működni (Barak, Hen, Boniel-Nissim, és Shapira, 2008).

Az online pszichológiai támogatás akár otthonunkból is igénybe vehető.

Mivel a pszichológiai támogatás e formája egyre inkább elterjedt az elmúlt években, ez a pszichológusok részéről is bizonyos értelemben új képességeket és készségeket igényel, amelyek fejlesztését különböző, specifikusan ezzel a tevékenységgel kapcsolatos szakmai anyagok és kézikönyvek hivatottak támogatni.

Az online pszichológiai támogatás egyik nagy előnye, hogy nincsen helyhez kötve, vagyis nagy szabadságot biztosít azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudják személyesen felkeresni a pszichológust. Egyes szerzők szerint

az online térben való kommunikációt sokak akár biztonságosabbnak is megélhetik a személyesnél, ez pedig segíti a szakember és a hozzá forduló személy közötti, az eredményes együttműködéshez szükséges kapcsolat kialakulását.

Aki esetleg személyesen nehezen nyílik meg, annak tehát az elköteleződését segítheti az online térben való kommunikáció. Egyes szakemberek szerint ez különösen igaz lehet azoknak az esetében, akikben a személyes találkozás a szakemberrel szégyenérzetet vagy szorongást kelthet. Az ő esetükben elképzelhető, hogy az online kommunikáció még inkább fokozza a pszichológus felé való megnyílást és az őszinte közléseket. Ez pedig erősítheti a közös munka hatékonyságát és akár azzal is járhat, hogy gyorsabban sikerül érdemi változásokat elérni a közös munka során (Amichai-Hamburger, Klomek, Friedman, Zuckerman, és Shani-Sherman, 2014).

Az online tanácsadással kapcsolatban fontos azt is kiemelni, hogy azok számára is megoldás lehet, akik egyfajta megbélyegzésként élnék meg a pszichológus hagyományos, személyes úton történő felkeresését. Ezzel a lehetőséggel élve tehát bátrabban tudják vállalni a szakemberhez való fordulást és a későbbiekben akár a hagyományos keretek között is folytathatják a megkezdett közös munkát (Amichai-Hamburger, Klomek, Friedman, Zuckerman, és Shani-Sherman, 2014).

 

Ha segítségre lenne szükséged Terápiás & Tanácsadó Központunk pszichológusaihoz jelentkezhetsz online pszichológiai tanácsadásra.

 

Felhasznált irodalom:

Amichai-Hamburger, Y., Klomek, A. B., Friedman, D., Zuckerman, O., és Shani-Sherman, T. (2014). The future of online therapy. Computers in Human Behavior41, 288-294.

Ardi, Z., Putra, M. R. M., és Ifdil, I. (2017). Ethics And Legal Issues In Online Counseling Services: Counseling Principles Analysis. Jurnal Psikologi Pendidikan Dan Konseling: Jurnal Kajian Psikologi Pendidikan Dan Bimbingan Konseling, 15-22.

Barak, A., Hen, L., Boniel-Nissim, M. és Shapira, N. (2008). A Comprehensive Review and a Meta-Analysis of the Effectiveness of Internet- Based Psychotherapeutic Interventions. Journal of Technology in Human Services, 26(2-4), 109-160.

Goldsmith, B. (2013). Don’t Bury Your Feelings. Being in touch with your emotions will make you a better person. Psychology Today.

Greenberg, L. S. (2004). Emotion–focused therapy. Clinical Psychology & Psychotherapy: An International Journal of Theory & Practice11(1), 3-16.

Korb, A. (2015). The Upward Spiral: Using Neuroscience to Reverse the Course of Depression, One Small Change at a Time. New Harbinger Publications.

Kraus, R., Stricker, G., és Speyer, C. (Eds.) (2010). Online counseling: A handbook for mental health professionals. Academic Press.

Merchant, J. (2016). The use of Skype in analysis and training: a research and literature review. Journal of Analytical Psychology61(3), 309-328.

Rock, D. (2010). Your brain at work: Strategies for overcoming distraction, regaining focus, and working smarter all day long. Harper Business.

Wantland, D. J., Portillo, C. J., Holzemer, W. L., Slaughter, R., és McGhee, E. M. (2004). The effectiveness of Web-based vs. non-Web-based interventions: a meta-analysis of behavioral change outcomes. Journal of medical Internet research6(4), e40.

 


Iratkozz fel hírlevelünkre!