Másfél méter távolság: hogyan pótolhatjuk az érintés erejét? – Vásárhelyi Dorottya

Kézfogás, ölelés, puszi. Mindez olyannyira részét képezi találkozásainknak, hogy gyakran tudattalanul nyújtjuk a kezünket, vagy hajolunk puszit adni, ha valakivel összefutunk. Hogyan lett szerves része társadalmi szokásainknak az érintés? Miért olyan fontos számunkra, hogy megérintsenek minket, és hogy tudjuk kezelni ennek hiányát a jelenlegi helyzetben? Erről kérdeztük Vásárhelyi Dorottyát, a Mindset Pszichológia szexuálpszichológiai szakpszichológusát. Interjúnk.

Egy másik ember érintése születésünktől fogva fontos üzenetet hordoz számunkra. Fejlődéslélektani kutatások igazolják, hogy akár a fejlődés ütemét is lassíthatja, ha egy gyermeknek nélkülöznie kell az anyai érintést. Miért ilyen fontos számunkra a testi kontaktus?

Az érintés és az ölelés olyan vitalitásgenerátorok, melyeknek jelentős egészségvédő és immunfokozó hatása van, így különösen fontosak az életünkben. Az újszülött gyermekek esetében a testi kontaktus nem csak az érzelmi, de az idegrendszeri érést is nagyban befolyásolja. A kisbabák szeretgetése mellett

a szeretethormonként ismert oxitocinnak is kiemelt fontossága van,

amely nemcsak a szülés és a szoptatás során játszik fontos szerepet, hanem a felnőtt társas kapcsolatokban is. A centrális oxitocin csökkenti a stresszt, a szorongást, a depressziót és az antiszociális viselkedést, ugyanakkor elősegíti azt is, hogy támaszt tudjunk nyújtani másoknak, és mi is el tudjuk fogadni mások segítségét. Megfigyelték továbbá, hogy fájdalomcsillapító hatása is van, gyorsítja a sebgyógyulást, örömtelivé teszi a társas együttléteket, biztonságélményt okoz, fokozza a szexuális fogadókészséget és az élettartamunkat is növeli. Mindezeken túl az oxitocin fontos hatást gyakorol a szülői viselkedésre, az újszülött kötődési magatartásformáira, valamint felnőttkorban a reproduktív viselkedésre és a párkapcsolati kötődésre is.

Az újszülött gyermekek esetében a testi kontaktus az érzelmi és az idegrendszeri érést is nagyban befolyásolja.

Az oxitocinszint az érintésen túl azonban számos egyéb módon is növelhető. Ide tartozik például, ha tartós, megalapozott társkapcsolataink vannak (család, barátság, párkapcsolat), ha támogató csoportok, közösségek tagjai vagyunk, de a háziállatok simogatása is ugyanezt a hatást éri el.

Szexuálpszichológusként adná magát, hogy az érintés erotikus töltetéről kérdezzelek. De úgy sejtem, egy olyan társadalmi szokás, mint férfiaknál a kézfogás, nőknél a pusziváltás mögött más motivációkat kell keresnünk. Hogyan vált a mindennapjaink részévé sokszor idegenek érintése? 

Valóban történelmi gyökerei vannak a kézfogásnak és a kézcsóknak is. A kézfogás, mint köszöntési forma hagyománya még a lovagkor időszakára vezethető vissza. Akkoriban gyakran előfordult, hogy rablók vagy útonállók törtek rá az emberre. Találkozás során, hogy biztosítsák a másikat, nincsenek rossz szándékaik, a felek nyitott tenyerüket egymás fele nyújtották és kezet fogtak – így mutatták meg, hogy nem rejtegetnek gyilkos fegyvert a ruhaujjuk alatt. Akik jóindulattal voltak egymás iránt, még meg is szorították egymás kezét.

A csók és puszi kialakulásának pedig valószínűleg az „eszkimópuszihoz” van köze, melynek során az inuitok és más törzsek is összedörgölik az orrukat és ezáltal megszagolják egymás izzadságmirigyeit. Illatunk valójában immunrendszerünk testi fenotípusa, így meglepően sok mindent elárul rólunk. Szaglásunk összeköttetésben áll az érzelemközpontunkkal is, tehát előfordulhat, hogy számos „egymásra találás” hátterében az illatok állnak.

Sokszor hallani, hogy valakinek az érintés vagy épp az ajándékozás a „szeretetnyelve“. Mindannyian másból érezzük, hogy szeretnek, és máshogy fejezzük ki szeretetünket. Ha valakinek mindezek közül az érintés a legfontosabb, az hogyan mutassa ki szeretetét a következő hónapokban?

Ha a családunkkal töltjük a karantént a „szeretni és szeretve lenni“ élmény megélése kerül a középpontba, mely kifejeződhet többek között a gondoskodásban, törődésben és játékban is. A párunkkal való összezártság során pedig a csók, a simogatás, a szexuális töltetű érintkezés mind növelik a centrális oxitocin szintünket. De akkor sem kell csüggednünk, ha egyedül töltjük a karantént: a régebbi pozitív kapcsolatok felidézése és emléke is hasonló hatással jár, továbbá a háziállatokkal töltött idő, valamint a meditáció és jóga is ugyanúgy megemelheti az oxitocin szintünket.

Érdemes tájékozódni, és tudatosítani magunkban, hogy mi az elsődleges, és mi a másodlagos szeretetnyelvünk.

Jelen helyzetben bátran használjuk a másodlagos szeretetnyelvünket, vagy akár a többi szeretetnyelvet is (melyek az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándékozás és a szívességek).

A megfelelő szeretetnyelv alkalmazásán túl mi az, amit még megtehetünk annak érdekében, hogy a másik érezze a törődésünket?

Fontos megjegyezni, hogy a hatékony, kielégítő kommunikáció elengedhetetlen része a szemkontaktus. Most, amikor az érintések és a személy közti távolság is leszabályozott, kiemelten fontos, akár kompenzációs szerepe is lehet annak, ha nagyobb hangsúlyt helyezünk a szemkontaktus fenntartására. Azt üzenjük ezzel, hogy érdekel a másik, és fontos számomra a mondanivalója.

A másik ilyen kommunikációs elem a figyelem. Beszélgetéseink során figyeljünk egymásra!

Az empátiás figyelem önmagában is gyógyító hatású,

még hogyha nem is fűzünk frappáns életvezetési tanácsokat a mondandónkhoz. Sőt! Sokszor megfigyelhető, hogy a „miért nem csinálod ezt vagy azt“ helyett egymás végighallgatása, a nonverbális bátorítás, az empátia és az elmondottak tartalmi vagy érzelmi visszajelzése a partner felé sokkal gyümölcsözőbb.

A szakemberek nemcsak az érintések mellőzését, hanem a beszélgetőpartnerek közti távolság növelését is javasolják. Sok kapcsolat pedig teljes mértékben az online térbe kerül át. Pótolja valami az érintés erejét?

Az érintésen, ölelésen kívül a mosoly és a nevetés is vitalitásgenerátornak számítanak, melyek az érintés remek helyettesítői lehetnek jelen helyzetben.

A humor és a nevetés segíthet a nehézségek leküzdésében.

A nevetés oldja a feszültséget és a szorongást, így természetes antidepresszánsnak is szokás nevezni. Nevetés során endorfin termelődik, és a szervezetet védő immunfolyamatok beindulnak. A kacagásban a test teljes izomzata részt vesz, így nő a vérkeringés. Egy 20 perces nevetés (pl. humoros sorozat megnézése) után még órákig fennmaradhatnak annak jótékony hatásai. A nevetés segít a kapcsolat kialakításában, annak fenntartásában és a bizalmi légkör megteremtésében is. A humor nagy segítségünkre lehet ebben az időszakban, hiszen ez a nehézségekkel való megküzdés egyik hatékony eszköze, az optimizmus pedig bizonyítottan egészségvédő hatású.

Sokan a sportot is azok között a lehetőségek között említik, melyek fokozhatják boldogságérzetünket.

Valóban, a másik vitalitásgenerátor a testmozgás, melynek számos jótékony hatása van a fizikai és a mentális egészségünkre is. A legtöbb ritmikus, egyenletes mozgás (futás, tánc, aerobik, kerékpározás, trambulin stb.) fokozza az endorfintermelést, így a szervezetünkbe hangulatjavító és fájdalomcsillapító anyagok kerülnek. Az egyenletes intenzitású, és legalább 20-40 percig végzett fizikai aktivitás során az agy ritmusérzékelése egyensúlyba hozza a vegetatív működést, és serkenti az immunműködést is. Jó hír, hogy számos mozgásformát már az otthonunkban is végezhetünk, és újabban az online elérhető edzéstervek is elárasztották az internetet, így kedvünkre válogathatunk az edzésprogramok között.

Végezetül pedig ne feledkezzünk meg a digitális kor pozitív lehetőségeiről sem,

használjuk ki az online kapcsolattartás lehetőségeit.

Videóchateljünk barátainkkal, szeretteinkkel, munkatársainkkal. Az érintésen és testi kontaktuson kívül a kommunikáció számos pozitív eleme meg tud valósulni ilyen keretek között is. Tarthatunk csoportos konferenciabeszélgetéseket videón keresztül, de akár online játékokban is részt vehetünk közösen.

***

Ha segítségre lenne szükséged, Vásárhelyi Dorottyához, a Mindset Pszichológia szakpszichológusához is jelentkezhetsz online pszichológiai tanácsadásra.

 

Az interjú a Mindset Pszichológia által kidolgozott MENTÁLIS AKCIÓTERV része, melynek célja, hogy megóvjuk az emberek mentális egészségét, és tanácsokkal lássunk el benneteket, ezzel is könnyebbé téve a koronavírus árnyékában töltött mindennapokat.


Iratkozz fel hírlevelünkre!