Mozgásra fel! – A gyermekkori sporttevékenység előnyei

„Ép testben ép lélek” – így hangzik őseink bölcsessége. Már ők is tudták, hogy a fizikai és mentális egészség között szoros összefüggés van. Azonban arról már nem szól a fáma, hogy a gyerekekkel mi a helyzet. Miért jó, ha sportol a gyermekünk? Mit fejleszt a sport és milyen sportágat válasszunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ cikkünkben.

Manapság is egyre többet hallunk például arról, hogy a testünk jelez, ha túl nagy nyomás alatt vagyunk, vagy nem tudunk lelkileg megküzdeni valamivel – így alakulnak ki a pszichoszomatikus betegségek. Az is igaz azonban, hogy ha fizikai egészségünkre figyelünk és igyekszünk fittek, aktívak maradni, az mentális jóllétünket is növelheti. Nem titok, hogy egészségünkért a táplálkozáson kívül a mozgással is sokat tehetünk. Ezek a fejlődő szervezetben is legalább annyira fontosak, mint nekünk, felnőtteknek. De pontosan milyen pozitív hatásai vannak a sportnak, és miben fejlődhet a gyermekünk általa?

1. Fizikai előnyök

Mivel fizikai aktivitásról van szó, az első és legkézenfekvőbb haszon az, hogy a gyermekek fizikai fejlődését segíti a rendszeres mozgás. Erősíti a csontokat és izmokat, csökkenti a krónikus betegségek és az elhízás kialakulásának kockázatát. Ezek mellett fontos az is, hogy a sportoló gyerekek általában jobban alszanak, mint nem sportoló társaik.

2. Kognitív fejlődés

A sportban olyan gondolkodási funkciók érintettek, mint a figyelem, a memória, a késleltetés vagy a mozgásszabályozás. Ezek úgynevezett végrehajtó funkciók, melyek az iskolai teljesítmény alapjaiul szolgálnak, segítik a tanulást. Azaz

a fizikai aktivitás fokozza az iskolában szükséges figyelmi képességeket.

Akár egy-egy edzés is növelheti a kognitív teljesítményt és serkentheti az agyi funkciók aktivitását – nem is beszélve a rendszeres mozgásról! A kutatások szerint azok a gyerekek profitálhatnak legtöbbet, akik intenzív vagy közepesen intenzív mozgásformát végeznek.

Egy tanulmányban figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban szenvedő gyerekek tizenkét hetes ping-pong tréningben vettek részt. A gyerekeket két csoportban tesztelték. Mindkét csoportban javultak a gyermekek mozgási képességei, szociális, illetve végrehajtó funkciói. Az eredmények tizenkét héttel a „kezelés” után is fennmaradtak. A kutatók arra következtettek mindebből, hogy a ping-pongot vagy egyéb ütős sportokat hasznos lenne beemelni az ilyen zavarral küzdő gyermekek kezelésébe.

3. Érzelmi fejlődés

A sportnak köszönhető fizikai változások hatására pozitív érzések jelennek meg, és csökken a stressz mértéke is. A sikerélményen keresztül nő az önértékelés, a határozottság, továbbá a gyermekek megtanulnak célokat felállítani.

Képtalálatok a következőre: sport kid
A sport hatására a gyerekek figyelmi funkciói aktiválódnak, ezáltal segítik a kognitív fejlődést.

A sport gyógymódként is használható: többféle gyermekkori pszichológiai probléma esetében is enyhítő hatása lehet. Mivel fizikai aktivitásról van szó, ezért a hiperaktív, örökmozgó gyerekek energiáit leköti, magatartásproblémáik csökkenhetnek (ahogy feljebb is írtuk, pontosan ez történt a ping-pongozó gyermekek esetében).

Ezenfelül az úgynevezett internalizáló problémákkal (lehangoltság, szorongás, alacsony önértékelés) kapcsolatban is sok tanulmány vizsgálta a rendszeres sport gyógyító hatását (korábban mi is beszámoltunk arról, hogy egy friss kutatás szerint hogyan hathat a sport antidepresszánsként gyerekkorban). Egy svéd tanulmány például 13 és 18 év közötti, internalizáló problémákkal küszködő lányokat vizsgált meg, összesen száztizenkettőt. A kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy a tánc vajon eredményes kezelés lehet-e ezeknél a fiatal lányoknál. Két csoportba osztották őket aszerint, hogy kik táncoltak és kik nem. Összesen nyolc hónapon keresztül, heti két alkalommal vettek részt a lányok olyan hetvenöt perces táncórákon, amelyek középpontjában nem a teljesítmény, hanem a mozgás öröme volt a középpontban. Az órák előtt és a nyolc hónap letelte után, valamint egy év után, illetve a tréning kezdetéhez viszonyított húsz hónap után is önbevalláson alapuló kérdőívet töltettek ki velük arról, hogy mennyire érzik magukat egészségesnek. Azok a lányok, akik részt vettek az órákon, nagyobb változást mutattak egészségi állapotuk javulását tekintve, mint azok, akik nem táncoltak. Azaz

a tánc nagy valószínűséggel hozzájárult állapotuk javulásához.

A táncórák befejezése után egy évvel is fennmaradt a változásbeli különbség a táncoló és nem-táncoló csoport között.

4. Társas kapcsolatok

A csapatsportokban a gyermekek gyakorolják az együttműködést, az egymásra utaltságot és az irányítást is, melyek egész további életükben hasznos képességek lesznek. Ha pedig mindez még nem lenne elég, természetesen barátokat is szerezhetnek a sport által (ez az egyéni sportokra is igaz), és megtanulják egy közösség és játék szabályainak tiszteletben tartását.

Milyen fajta sportot válasszunk?

Olyat, amilyet a gyermek szívesen végezne, és olyat, amely képességeihez mérten biztonságos. Hiszen ha örömet jelent neki sportolni, az már önmagában is jutalmazó, viszont mindeközben szem előtt kell tartanunk a veszélyességi fokozatot is. Amint feljebb is írtuk,

az intenzív és a közepesen intenzív mozgásformák passzolnak leginkább a gyerekekhez,

mint például a biciklizés, futás, tánc vagy a labdajátékok.Három-öt éves korban inkább kevesebbet játsszunk egyhuzamban a gyermekekkel, tartsunk rövid szüneteket. Náluk a sokféleségen van  hangsúly. Mehetünk velük a játszótérre vagy labdázhatunk is velük. Általában élvezik a tornázást vagy azt, ha a mászókát használhatják. Iskolás korban pedig már a hosszabb ideig tartó edzést is jobban bírják a gyerekek. Ebben az életkorban már inkább az egyéni preferenciák és képességek döntenek abban, hogy valaki milyen sportot választ.

Fontos, hogy gyermekünket biztassuk az aktív életmódra, hogy elhivatott legyen saját egészségével kapcsolatban. Viszont ne essünk át a ló túloldalára sem, hiszen egyik gyereknek és szülőnek sem jó, ha a sok edzés, különóra és egyéb elfoglaltságok miatt a gyermek nem tud igazán „gyereknek lenni”. Csupán arra biztatunk, hogy szülőként mutassunk példát ebben is. Továbbá ha azzal szembesülünk, hogy gyerekünk nem szeretne sportolni, finoman próbáljunk tenni ellene. Építsük be a mozgást a közös mindennapokba vagy hétvégi programjainkba. Mehetünk sportnapra, kirándulni, vagy akár csak az udvarra, amilyen lehetőségeink éppen adódnak. Akár a szomszédokkal, vagy a barátai szüleivel közösen szervezhetünk ilyen jellegű programot is, sőt, a születésnapok ünneplését is tehetjük mozgásközpontúvá.

Fontos, hogy igyekezzünk megmutatni gyermekünknek a mozgás örömét, segítsünk neki megtapasztalni azt, mindezt úgy, hogy közben az ő igényeit és preferenciáit is szem előtt tartsuk.

***

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.

 

Felhasznált irodalom:

Duberg A, Hagberg L, Sunvisson H, Möller M. Influencing Self-rated Health Among Adolescent Girls With Dance Intervention: A Randomized Controlled Trial. JAMA Pediatr. 2013;167(1):27–31. (online elérhető itt)

Kohl III, H. W., & Cook, H. D. (2013). Physical activity, fitness, and physical education: Effects on academic performance. In Educating the student body: Taking physical activity and physical education to school. National Academies Press (US).

Pan, C. Y., Chu, C. H., Tsai, C. L., Lo, S. Y., Cheng, Y. W., & Liu, Y. J. (2016). A racket-sport intervention improves behavioral and cognitive performance in children with attention-deficit/hyperactivity disorder. Research in developmental disabilities57, 1-10.

További forrás itt és itt.


Iratkozz fel hírlevelünkre!