Amikor a legnagyobb szükség lenne biztonságra – szülésre készülve járvány idején II.

A koronavírus mindannyiunk életében változásokat hoz, de van, aki nem csak magáért felel ebben az időszakban. Egy új élet megszületését várva szembesülhetünk vele, hogy nincs mindenre ráhatásuk, mégis – teljesen természetes módon – szeretnénk a veszélyeket és kockázatokat minimálisra csökkenteni. Otthon vagy kórházban? Apával vagy apa nélkül? Mi a legjobb választás a szüléssel kapcsolatban egy járvány idején? Erről kérdeztük Formanek Zsuzsanna pszichológust, perinatális szaktanácsadót és Entz Sarolta perinatális szaktanácsadót. Interjúnk. 

Egyre több helyről hallani, hogy az apákat nem engedik be a szülőszobára. A miniszteri és a tisztifőorvosi állásfoglalás ugyan kimondja, hogy az apákat nem látogatóként, hanem kísérőként kell kezelni és részvételüket a szülőszobán védőöltözetben biztosítani kell, ez a gyakorlatban nem mindenhol valósul meg. Jogos lehet tehát a félelem a szülés előtt állók részéről, hogy mi lesz velük a legfőbb támaszuk, az édesapa nélkül? 

Valóban, a szülés előtt álló családok helyzete a szokásosnál is kiszámíthatatlanabb. A várandósságot végigkísérő párok most azzal szembesülnek, hogy már a terhesgondozásra sem mehetnek el együtt, és számos kórházból érkeznek a hírek, hogy az apák nem lehetnek jelen a szülésnél, valamint nem látogathatják a gyermekágyas anyát és a babájukat. A kiszámíthatatlanság és bizonytalanság hatásainak enyhítésére jó stratégia, ha első lépésben információt gyűjtünk. Érdemes a szülés előtt tájékozódni a kórházban vagy az orvosnál, hogy az adott intézményben mi a protokoll. Második lépésben pedig arra biztatnánk az édesanyákat, hogy készítsenek szülési tervet. Ennek elkészítésében hasznos, ha dúlával konzultálnak, így minden lényeges szempontot végig tudnak gondolni valakivel, aki jártas a szülések élettani lefolyásában.

Az informálódás és felkészülés mellett kiemelten fontos egyfajta rugalmasságra hangolni magunkat: elfogadni, hogy bármi lehetséges.

A szülés mindig – járvány ide vagy oda – magában hordozza a kiszámíthatatlanságot, megtanít arra, hogy nem tudunk mindent kézben tartani, irányítani. Ezt a nők évszázadok óta tudják, és bár a hatékonyságra törekvő világunkban sokszorosan nehéz visszatalálni ehhez a tapasztalathoz, a járvány mégis esélyt ad, hogy bele tudjuk ebbe engedni magunkat és szinte trenírozzuk magunkat erre.

De mi lehet az apák szerepe, hogyan tudnak annak ellenére részesei lenni a szülésnek, hogy a kórházba nem tudják bekísérni társukat? 

Az apáknak így is juthat szerep. A kórházi szülésre készülőknek a dúlák, bábák, szülésznők sokszor javasolják, hogy minél tovább maradjanak otthon és a vajúdásnak csak egy későbbi fázisában induljanak el a kórházba. Jelen helyzetben is érdemes így készülni, s ezzel az apák aktív részvételét is biztosítani. Az otthoni vajúdás során az apák új oldalukról ismerhetik meg magukat és várandós párjukat is, a két fél között pedig az intimitásnak egy egészen új tere nyílhat meg. Mindezt nagyban segítheti, ha a pár tudatosan készül az otthoni vajúdásra: dúlai konzultációval, könyvek közös elolvasásával (pl. Ina May Gaskin: Útmutató szüléshez, Noll Andrea: Vajúdástámogatás mindenkinek című könyvei), de például Gáborjáni Réka egyik legutóbbi podcast epizódjában is praktikus, gyakorlatias tanácsokat hallhatunk arra az esetre, ha partner nélkül kell szülnie az anyának.

Sokakban felmerül, hogy biztonságos-e kórházban szülni a COVID-19 alatt, nem nő-e a fertőzésveszély? 

Jogos felvetés, és valóban, talán az átlagosnál több várandós pár teszi fel a kérdést, mi lenne, ha inkább otthon születne meg a babájuk, éppen attól való félelmükben, hogy a kórházban nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg. A bábai kíséréssel történő háborítatlan szülés egyébként nem pusztán a fertőzések elkerülése miatt jó alternatíva, hiszen a babára, az anyára, kettejük kötődésére, a későbbi fizikai felépülésre is jótékony hatással van, de a sort még hosszan folytathatnánk. Magyarországon lehetőség van legális intézményen kívüli szülésre, ennek jogi feltételei adottak, érdemes tájékozódni, hogy egyáltalán megfelelünk-e a rendelet kritériumainak.

Attól azonban óva intenénk, hogy bárki menekülésből döntsön az otthonszülés mellett.

Az otthonszüléseket kísérő bábák nem győzik hangsúlyozni, hogy mindenki ott tud szülni, ahol biztonságban érzi magát. Tehát, ha a félelemre alapozzuk döntésünket, az kifejezetten kontraproduktív lehet. Mindemellett fontos tudni, hogy az otthonszülésre való felkészülés jóval komplexebb lehet, mint a kórházi esetében, tehát érdemes idejében elkezdeni a kapcsolatfelvételt a hazai bábaszolgáltatókkal. Fontos a részvétel a bábák által tartott szülésfelkészítőn is, melynek nem csak a tudásátadás a lényege, hanem a bábákkal kialakuló érzelmi kapcsolatot is hivatott szolgálni. Mindemellett pedig egy egészen újfajta felelősségvállalásra tanítja meg a várandósokat; arra, hogy a szülés során bízzanak a saját testi folyamataikban, és ne kívülről, az orvostól vagy a műszerektől várják a megerősítést.

Ha kórházban szülünk, meddig érdemes bent maradni szülés után? Van-e lehetőség hamarabb hazamenni az újszülöttel?

Úgy látjuk, hogy a kórházak maguktól is próbálják lerövidíteni a bent töltendő időt az anyák és újszülöttjeik számára. Nekik is fontos ebben a helyzetben, hogy az erőforrásaikkal jól gazdálkodjanak. Ez jelenleg annyit jelent, hogy a jellemző 72 óra helyett próbálják 48 óra után hazaengedni az édesanyákat. A 48 órára azért van szükség, mert ekkor szokták beadni a BCG-t, ami Magyarországon a kórházi protokoll része.

Ugyanakkor van törvényi lehetőség az ún. ambuláns szülésre is. Ez azt jelenti, hogy az anya-baba páros csak közvetlenül a szülésre megy be a kórházba és onnan, amint ezt az állapotuk megengedi, hazamehetnek. Ha ilyesmit tervezünk erre is alaposan fel kell készülni. A folyamatban résztvevő szakemberekkel (védőnő, szülésznő, gyermekorvos, szülész orvos) ezt előre meg kell beszélni. Szükséges hozzá egy papírt szerezni a gyerekorvostól, aki elvállalja az újszülöttet. Ezen a dokumentumon szerepelnie kell, hogy pontosan hány órás kortól vállalja a gyermekorvos a felelősséget. A gyermekorvos aztán a szülést követően otthon vizsgálja meg az újszülöttet. Amit még meg kell szervezni az PKU szűrés és a kötelező BCG oltás. Fontos, hogy minden résztvevő szakember tudja-e támogatni a szülőnőt, abban a szándékában, hogy ambulánsan szüljön. A valódi ambuláns szülés előnye lehet ebben a helyzetben, hogy a kismama így nem kerül be a gyermekágyas osztályra, így az ottani fertőződésnek nem teszik ki magukat, és egyben a kórházi személyzetre háruló terheket is csökkenti, tulajdonképpen őket is védi. Persze ez csak akkor lehetséges, ha a szülés során nem merül fel olyan kockázat, amely miatt fontos az anya-baba párost a kórházban megfigyelni. Illetve azzal is érdemes szembenézni, hogy felkészülve érezzük-e magunkat arra, hogy otthon el tudjuk látni friss újszülöttünket. Bár ezt pár nap múlva amúgy is megtesszük majd.

Az ambuláns szülésnél is, mint ahogy ezt írtuk a szülés kapcsán, érdemes tisztában lenni azzal, hogy bármi történhet, és az is előfordulhat, hogy bár mindent megtettünk és előkészítettünk a korai hazamenetelhez, valamiért mégsem valósul meg.

Császármetszés vagy hüvelyi szülés javallott ebben a helyzetben, milyen következményekkel jár egyik vagy másik az anya és gyermeke kapcsolatára nézve?

Mind a külföldi, mind a közre adott magyar ajánlások úgy fogalmaznak, hogy nincs olyan tapasztalat, amely arra utalna, hogy a császármetszés jelen helyzetben indokoltabb lenne. Szerintük az eddig is érvényben lévő protokoll marad: a császármetszés egy életmentő műtét, ami akkor javallott, ha erre megvannak a kellő orvosi indokok.

A szülésznők és bábák nemzetközi szövetsége (ICM) azt is megfogalmazza, hogy a „bábai modell” alapján történő szüléskísérés során kevesebb szakszemélyzettel találkozik a szülőnő és kísérője, így előnyösebb lehet mindenki számára. A bábai modell lényege, hogy a szülés természetes ritmusát tiszteletben tartja és igyekszik a külső beavatkozások (szülésindítás, burokrepesztés, epidurális anesztézia stb.) számát minimalizálni. Hosszabb távon azt is érdemes tudni, hogy a természetes szülésnek vannak olyan előnyei, ami a természetes hormonális folyamatokon keresztül segíti az anyát és újszülöttjét az új helyzetükhöz való adaptációban, segítik a kötődés kialakítását, az anyának az anyává válást és a szoptatás zökkenőmentességét. Így ha nincs egyértelmű veszélyhelyzet, pusztán a vírus valódi vagy esetleges jelenléte nem indokolja, hogy a természetes szülés lehetőségétől megfosszuk az anyát és az újszülött babát.

Az anyában és a babában, akinek a mocorgását mindennap érzi, minden megvan a jó szüléshez és az egészséges születéshez. Kíséri még őket ebben a folyamatban annak a sok milliárd nőnek a tapasztalata, akik eddig olyan sokféle módon világra hozták gyermekeiket.

Mi a helyzet a szoptatással? Széles körben ismeretek jótékony biológiai és pszichológiai hatásai mind anyára, mind babára nézve, de nem jár-e nagyobb rizikóval most ez az érintkezési forma, mint amekkora védelmet nyújt?

Felmerülhetnek kétségek a szoptatással kapcsolatban is az anyákban, hogy nem teszik-e ki fertőzésveszélynek babáikat, ha szoptatják őket. Ezzel szemben a szoptatással kapcsolatos ajánlások is egységesek: arra biztatnak, hogy a szoptatás, a bőr-bőr kontaktus és az egy légtérben való alvás a megfelelő ebben a helyzetben is. Az anyatej jótékony hatása különösen egy (lehetséges) fertőzés esetén egyértelmű. Az anyatejen keresztül a vírus nem jut át, viszont a vírust hatástalanítani képes immunanyagok, antitestek igen. Így az anyatej segíti az újszülöttet a vírussal szembeni védekezésben. Amit a szoptatás kapcsán még elmondanak, hogy fontos a higiénére figyelni, és ha igazoltan fertőzött az édesanya, akkor kérik, hogy maszkot is hordjon és mosson kezet. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt ajánlja azoknak az anyáknak, akik fertőzöttek, hogy ha tehetik, szoptassák babáikat, ez a szoptatáshoz kapcsolódó lelki folyamatok miatt is ajánlott, és ha a betegség miatt egy időre abba is hagynák a szoptatást, akkor próbáljanak fejni vagy más forrásból anyatejet szerezni, és amint lehet visszatérni a szoptatáshoz.

 ***

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.

 

Források és ajánlott cikkek a témában:

https://www.who.int/news-room/q-a-detail/q-a-on-covid-19-pregnancy-childbirth-and-breastfeeding

https://www.internationalmidwives.org/icm-news/unfpa-statement-on-novel-coronavirus-(covid-19)-and-pregnancy.html

http://noe.iuno.hu/public/files/files/ajanlas-kismamaknak-a-koronavirusrol.pdf         

https://kollegium.aeek.hu/Dokumentumok/Index?fbclid=IwAR33-JyaJpfbeCp2OChRBpRBQgmfAMx3UnTAheNtJ3EmFvZ7Jdm7EyfVlVg


Iratkozz fel hírlevelünkre!