A féltékenység cyber hálójában – A Facebook-féltékenység jelensége

A technológia és a folyamatos „online lét” világában teljesen átalakultak emberi kapcsolataink. Különösen igaz ez a párkapcsolatokra, ahol akár a féltékenység és a hűtlenség online megfelelőivel is találkozhatunk. A közösségimédia-felületek pedig tökéletes táptalajt szolgáltatnak ennek. Hogyan jelenik meg a féltékenység az online térben? Szándékosan „stalkoljuk” a másikat? És melyik nemre jellemzőbb inkább ez a viselkedés? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ!

A féltékenység, avagy a zöld szemű szörny

A féltékenység csúnya, rosszindulatú szörnyként jelenik meg bennünk. Áthatja a gondolatainkat és gyakran cselekvésre sarkall minket. Sokszor még az sem kell, hogy a párunk okot adjon erre, néha elég a saját önbizalomhiányunk. A kutatók úgy vélik, hogy a féltékenység nem csupán egy lelkiállapot vagy viselkedésmód. Társul hozzá a személyiségünk, a biológiánk, a kapcsolataink és a kultúránk is. Akármi is okozza, az biztos, hogy alapjaiban rengeti meg a párkapcsolatot, mert az egyik fő pillér, a bizalom sérül meg.

Ha a bizalom sérül, az alapjaiban rengeti meg a kapcsolatot.

A Facebook, mint a visszajelzések mestere

Láthatjuk tehát, hogy az alacsony önbizalom és a féltékenység már önmagában mennyi problémát tud okozni egy párkapcsolatban. Ha egy ilyen alaptermészethez társul a közösségi média használata, akkor az csak súlyosbítani fogja a helyzetet. Egyes kutatók úgy vélik, hogy akinek alapvetően vannak ilyen jellegű nehézségei, az a Facebookon akarja a valakihez tartozási igényét kielégíteni. Ezzel szemben, akiknek rendben van az önbizalma, ők fontosabbnak tartják a személyes kapcsolataikat és a közösség részévé szeretnének válni. Így a beilleszkedés nagyobb prioritást élvez náluk, míg a social média csak mint tevékenység jelenik meg, és nem a pozitív visszajelzések felületeként.

A Facebook tökéletes táptalajt nyújt a féltékenységnek

Területi és antiszociális viselkedés a Facebookon

A Facebook így nemcsak a gondolatoknak, de tetteknek is teret adhat. Ilyenek lehetnek például az ún. területi viselkedésmódok. Ide tartozhat, hogy az illető a partnere falára írogat, vagy időnként átnézi a képeit. Ugyanakkor antiszociális cselekedetek is léteznek ezen ezen a felületen. Erre lehet példa, ha a féltékeny fél „blokkolja” a potenciális riválist, vagy figyelmen kívül hagyja a párjától érkező üzeneteket.

A Facebook különböző tetteknek adhat teret.

A Facebook-féltékenység jelensége

Érdemes lehet elgondolkozni azon, hogy vajon a féltékenység a megnövekedett facebookozás miatt alakul-e ki, vagy épp fordítva, a féltékenységből adódik-e a gyakoribb Facebook-használat. A kutatóknak az az elmélete, hogy már az féltékenységhez vezet, ha társunk olyan tevékenységekben vesz részt, amelyekben mi nem. A Facebook ilyen esetekre nagyon jó, mert így bárki könnyedén és közvetlenül hozzájuthat az ezt ábrázoló fotókhoz.

De nézzük is meg, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá az FBJ (Facebook Jealousy, azaz Facebook-féltékenység) kialakulásához:

1. Megnövekedett Facebook-használat

Egy kutatásnak sikerült bebizonyítania, hogy akik gyakrabban használják a Facebookot, nagyobb valószínűséggel élhetnek meg párkapcsolati problémákat, mint pl. a féltékenység és az elégedetlenség.

2. Alacsony önértékelés, alacsony szintű párkapcsolati bizalom és aggodalmaskodó kötődés

Egy másik kutatás kimutatta, hogy az alacsonyabb önértékelés nagyobb mértékű Facebook-féltékenységgel jár együtt. Emellett azok, akiknél alacsonyabb szinten van a párkapcsolati bizalom, hajlamosabbak a Facebook-féltékenységre. A szakemberek megállapították azt is, hogy azok a személyek, akiket aggodalmaskodó kötődés jellemez, ők gyakrabban tapasztalják a Facebook-féltékenységet, tehát az, aki hosszú távú kapcsolatban van, féltékenyebb annál, mint aki a frissen került be egy párkapcsolatba.

3. Szorongás

Rőmer és Fekete tanulmányából az is kiderült, hogy a szorongás és a Facebook-féltékenység pozitív együttjárást mutat.

4. A féltékeny személyiség önmagában

Egy tanulmányban többen azt nyilatkozták, hogy már a Facebook nélkül is féltékeny típusok voltak, de a közösségi oldal csak nehezített a helyzeten. Ugyanis ezen a felületen sok a „kiváltó ok”, melyek miatt a felek rosszul érezhetik magukat, emellett sok ambivalens információval is találkozhatnak, ami bizonytalanságot kelt.

5. Nemi különbségek

Wallace 2016-os vizsgálatának eredményeiből kiderült, hogy a nőknek nagyobb a hajlamuk a Facebook által kiváltott féltékenységre (ezek lehettek akár valósak vagy képzeltek).Feltűnt náluk egy „társ-őrzés”-nek elnevezett jelenség, amely azt takarta, hogy ezek a nők sok időt töltöttek ezen az oldalon azzal, hogy párjuk aktivitását ellenőrizzék. A kutatás ezentúl megmutatta, hogy a nők nem látták magukat féltékenynek, míg a férfiak azt nyilatkozták, hogy a nők hajlamosabbak a féltékeny viselkedésmódra.

Ha segítségre van szükségünk

Román Boglárka szexuálpszichológiai szakpszichológus, család- és párterapeuta szerint a féltékenység az egyik leggyakoribb ok, amiért a párok hozzá fordulnak. Nem ritka a megcsalás sem, szerinte a férfiaknál ez akkor jellemző, amikor megszületik az első gyermekük, míg a nők a munkába való visszatérés során követik el. Véleménye szerint a párterápia keretei akkor a legideálisabbak, ha egy férfi és egy női terapeuta együtt dolgozik. Így mindkét nem álláspontja képviselve van, és senki nem érzi elnyomva magát. Ezzel Gyüre-Lihovay Szandra, Terápiás & Tanácsadó Központunk tanácsadó szakpszichológusa (továbbá pár- és családterapeuta jelölt) is egyetért. Azonban arról se feledkezzünk meg, hogy nem minden párterápia célja az, hogy a felek együtt maradjanak. A terápia sikerességét akár az elválás is jelentheti adott esetben.

Összegzésként érdemes lehet elgondolkoznunk, hogy mi mennyire vagyunk féltékeny típusok és mennyire bízunk a párunkban. Fontos, hogy ne az internetnek higgyünk, hanem a partnerünknek és a józan ítélőképességünknek. A spekuláció helyett üljünk le és nyugodt hangvételben beszéljük meg vele a problémát. Ne feledjük, a valóság mindig többet mond egy közösségi oldalnál.

***

Ha úgy érzed, a féltékenység megnehezíti a mindennapjaidat, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.

Felhasznált irodalom:

Cole, M. (2008). Jealousy and attachment 2.0: The role of attachment in the expression and experience of jealousy on Facebook. B.A. University of Central Florida.

Elphinston, R. A. & Noller, P. (2011). Time to Face It! Facebook Intrusion and the Implications for Romantic Jealousy and Relationship Satisfaction. Cyberpsychology, Behavior, and Social Networking, 14(11), 631–635.

Gyüre-Lihovay Szandra előadása. 2019. 11.05. Neuschloss Palota, Mindset Terápiás & Tanácsadó Központ.

Rao, M. & Madan, A. (2013). A Study Exploring the Link between Attachment Styles and Social Networking Habits of Adolescents in Urban Bangalore. International Journal of Scientific and Research Publications, 3(1), 1-12.

Román Boglárka előadása. 2019. 12. 17. Mathias Corvinus Collegium.

Rőmer, G. és Fekete, N. (2014). A Facebook okozta párkapcsolati féltékenység az önértékelés, a szorongás és a kötődési stílusok tükrében. Alkalmazott Pszichológia, 14(1), 149-161.

Wallace, P. (2016). The Psychology of the Internet. New York: Avenue of the Americas.

White, G. L. & Mullen, P. E. (1989). Theory and clinical strategies. New York: Guilford Press.


Iratkozz fel hírlevelünkre!