Inspiráló nők és a pszichológia 3. rész – Döbrösi Laura

Döbrösi Laura huszonhét éves színésznő és énekesnő. Tízéves kora óta dolgozik forgatásokon, tizenkét évesen lett Földessy Margit drámastúdiójának tanítványa és tagja. A HBO nézői a Társas játék című sorozatban találkozhattak vele, később az Aranyéletben szerepelt. Játszott nagyjátékfilmekben is, mint a Félvilág és a Couch Surf, de olyan rövidfilmekben is, mint a Rossz színész vagy az IM Perfekt. A Forbes 2016-ban beválogatta a legsikeresebb 30 alattiak listájába. Mindemellett fesztiválszervező és klímaaktivista. Mi most többek között a pszichológiáról kérdeztük.

A Társas játékban autót törsz, az Aranyéletben börtönbe kerülsz és házak falán mászkálsz, a Rossz színészben felpofozol egy férfit. A Willany Leóban énekelsz, és a Zengető fesztivált szervezed. Hiányzik most ez a pörgés?

Valóban nagy fordulatszámon éltem és dolgoztam, talán ezért örülök most ennyire a nyugalomnak. Fog hiányozni, de egyelőre boldog vagyok, hogy megállhattam egy picit. Mindig azt mondtam magamról: olyan introvertált vagyok, aki extrovertáltnak álcázza magát. Jól esik itthon rakosgatni, jógázni, magamra figyelni, erre mindig kevesebb időm jutott, mint szerettem volna.

Egy HVG-s interjúban azt mondtad, hogy a kedvesből és odaadóból egyik napról a másikra irritáló jégkirálynővé tudsz változni. Szász Attila pedig úgy nyilatkozott rólad, hogy „egyszerre ösztönös és tudatos, kislány és díva, törékeny és erős, aki tiszta, mint a hó, miközben hatalmas szemeiben ott a legsötétebb végzet”. Milyen érzés ez a kettősség?

Vízöntő vagyok szűz aszcendenssel. A vízöntő szabad, szókimondó, szertelen közösségi lény, a szűz pedig szabálykövető, szereti a kereteket, precíz és magának való. Nem biztos, hogy mindenki asztrológia fan, azoknak úgy mondom: két ellentétes jellemvonáscsomag munkálkodik a személyiségemben. Húszas éveim elejéig nagy munka volt, hogy ezek ne gyengítsék egymást. Mára megértettem, hogy az ellentétes erőim hogyan mentenek meg a szélsőségektől, hogyan lehet szintézisre juttatva használni őket. Megtanultam, melyik helyzetben előnyös az egyiket szabadjára engednem, mikor kell a másik segítségével visszafogni magam. Az önismeret csodákra képes!

Szeretsz minél több olyan karaktert eljátszani, aki nem hasonlít rád. Ez is a kettősség miatt van?

Azért vágyom másmilyen karakterekre – és ezzel sok színész van így szerintem –, mert szeretem a kihívásokat. Nagy empátiafejlesztő gyakorlat valaki olyannal azonosulni, aki egyáltalán nem hasonlít rám, vagy akivel elsőre nem értek egyet. Olyan problémákat átélni, amiket nem éltem meg. Ha sikerül, átváltozom: kialakul egy új mozgáskultúra, új mimika, új gondolkodásmód a szerephez.

Ez kicsit olyan, mint a pszichológus-kliens viszony, te hogy látod ezt?

Sok szempontból igen. Fontos, hogy megértsük a karakter motivációját, hogy mi húzódik a szövege alatt. Megérteni, hogy mit miért érez és gondol – ez egyfajta érzelmi intelligencia. Ítélkezés nélkül kell a döntéseire tekinteni. Az ő belső igazságát kell megkeresni és megszeretni. Azonosulni a karakter érzelmi világával, ez az empátia rész. Viszont gondolom fontos, hogy a pszichológus ne azonosuljon teljesen a klienssel, kívül tudjon maradni. Nekünk ennek az ellenkezője a feladat.

Néha készítesz egy leltárt, ha felgyűlnek a kimondatlan dolgok. Ez hogy néz ki pontosan? Ezenkívül milyen megküzdési technikáid vannak még?

Fontos nekem az írás. Sok gondolatomat, érzelmemet kiírom magamból, ezek néha ilyen béna versek magamnak, de segítenek. A fájdalmak leírása sokat segít a feldolgozásban. Minden nap megfogalmazom azt is, amiért hálát adhatok. Segít még a jóga, mivel nemcsak a testet, hanem a tudatot is formálja. Fontos a kapcsolatom a szüleimmel, illetve nagyon sok jó barátom van. Szeretem kimondani és megbeszélni az érzelmeimet. A saját problémáiddal való megküzdésben az is fontos, hogy merj kritikát kérni és tudd elfogadni azt. Szerencséd van, ha olyan emberek vesznek körül, akik képesek megmondani például, hogy ezt most túlreagálod. A természet is nagy segítőm. Olyan hallgatóság, aki nem ítélkezik. Sok energiát tudok meríteni abból, hogy kint vagyok a fák meg a sziklák között. Entitásokként tekintek rájuk, akik sokkal régebb óta itt vannak, számtalan érzelmet, problémát, hullámvölgyet láttak. Amikor kimegyek közéjük, azonnal érzem, hogy az én problémám nem az egyetlen a világon, sőt lehet, hogy nem is olyan fontos.

Nagyon gazdag az eszköztárad. Azt vallod, a tenni akarás ad erőt, és tartasz a halogatástól. Hogyan küzdesz meg ezzel a jelenlegi helyzetben?

A halogatás és a türelmetlenség a rossz tulajdonságaim közé tartozik. Viszont ez a helyzet most egy szuper lehetőség arra, hogy megcsináljam, amiket eddig halogattam. Az ELTE-re jártam nemzetközi tanulmányok szakra, öt éve abszolváltam és a szakdolgozatot azóta sem írtam meg. Most, hogy itthon kellett maradnom, mindjárt kész. Remek ez a karantén, mert most utol lehet érni magunkat. De az is rendben van, ha valaki csak befordul, és szenved attól, hogy otthon kell lenni. Ez nem a nagy cselekvések ideje, ez a magunkra találás ideje.

Laura a karanténban

A színészkedés mellett mindened a zene, az irodalom és a klímavédelem. Hogyan járulnak ezek hozzá a lelki egészségedhez, főként a mostani időszakban?

Nekem nagyon drága a természet szépsége, a biodiverzitás, az állatok és a növények. A mentális nyugalmam alappillére, hogy a szenvedést, melyet a tevékenységeimmel okozok más élőlényeknek, megpróbálom a minimálisra csökkenteni. Attól a műanyag szívószáltól, amit én kidobok, közvetlenül szenved egy állat vagy ember. Éppen ezt kutatom. Nagy-Britanniából exportált műanyagzacskók vannak például annak a tűzkupacnak a tetején, amitől Dél-Ázsiában egy kislánynak vérzik az orra, mert ott égetik a házuk mellett. Hiszek benne, hogy amit okozok, az visszahat rám. Ennek az elvnek a mentén próbálok élni. Azt akarom, hogy menő legyen az, hogy kevesebb szenvedést és több örömöt okozunk. A zenével könnyű örömöt okozni.

Egy Pura Poesiás interjúban azt mondtad, hogy aki olvas, az könnyebben tud alkalmazkodni az élethez. Mit olvasson az ember karantén idején. És mit ne?

Nem gondolom, hogy hirtelen katasztrófafilmeket kell nézni vagy disztópiákat kell olvasgatni, mert az a félelmet inkább erősíti. Szerintem most lehet olvasni nagy gondolkodókat, szociológiai, meg világmegváltó könyveket. Nekem ki van készítve a szakdolgozat utánra Malala Nincs más út című könyve. Ő egy olyan társadalmi problémáról beszél, aminek semmi köze a pandémiához vagy a környezetvédelemhez, de a világ jobbá tételéhez annál inkább. Szerintem most van az ideje annak, hogy ezeket az érzékenyítő dolgokat befogadjuk. A világunk változik, és ha most kiműveljük magunkat, akkor tudjuk majd, mit lehet tenni azért, hogy jobb legyen, mint előtte. A szépirodalom, a fantasy annak jó, akinek a valóság most túl zavaró. Az olvasson sci-fit, hogy minél messzebbre utazhasson attól, ami most ránk nehezedik.

Tavaly nyáron volt egy előadásod a világvégével kapcsolatban. Azt mondtad benne: „elfogadásra kell berendezkedni”. Ezt szerinted hogyan lehet?

Nem beletörődésre gondoltam az elfogadás alatt, hanem egyfajta sztoikus nyugalomra, hogy ami jön, az itt lesz és majd meg kell oldani, akkor is, ha nem volt benne az ötéves tervedben vagy a motivációs naptáradban. Úgy igyekszem élni, hogy tényleg minden pillanatban jelen legyek, és meglegyen az eszköztáram, hogy ha beüt valami váratlan, a legjobban tudjak reagálni. Ezek nem küzdelmek, hanem feladatok. El kell fogadni, hogy van egy feladatlap, ahol vannak könnyű és nehéz feladatok is.

Az a lényeg, hogy végigérj rajta, nem pedig az, hogyan tudnád eltüntetni a nehéz feladatokat.

Hiszem, hogy minden feladatot okkal kapunk. Az elfogadás az, hogy nem akarok nagyon semmit, bármi jöhet, és én abból majd a legtöbbet tanulom.

Fotó: Bolega Niki

Mi a kapcsolatod a pszichológiával?

A munkám is érzelmekről meg reakciókról szól. Jó, hogy ennyi irodalom, cikk, folyóirat, blog van pszichológia témában, szeretem olvasni. Nem mindenkinek van ideje meg pénze eljárni pszichológushoz, ugyanakkor szerintem mindenkinek jót tenne. Egy évig én is jártam. Azt éreztem, hogy nagyon jó egy külső szem, aki nem az anyukám, nem a legjobb barátom. Az ő reakcióitól máshogy tekintettem önmagamra, a saját érzelmi hullámaimra. A pszichológia nem a beteg embereknek van, hanem a sérülések felismerésére, és minden ember sérül az élete során. A pszichológia segít megérteni, hogy mit miért csinálunk. Mindenkit ösztönöznék arra, hogy osszon meg színvonalas cikkeket, vegyen a rokonainak pszichológiai könyveket. Nekem az egyik kedvenc könyvem a Bennünk élő istennők, Jean Shinoda-Bolen írta. Női archetípusokat mutat be a görög istennők archetípusain keresztül. Minden visszavezethető egy-két alapmintára, sémára. Mindenki másmilyen, de mindenki ugyanúgy működik. Ezt nagyon megnyugtató tudni, és magadra ismerni is jó érzés.

Magas szintű önismerettel rendelkezel. Ezt hogyan sikerült elérned?

Önszorgalomból sokat olvastam. Olyan közegben vagyok, mind a jógások, mind a művészvilág miatt, ahol mindenki szeret a felszínen túl kutakodni. Sok részét az anyukámnak köszönhetem, ő tanított meg, hogyan lehet saját magamat tanulmányozni. Nagyon sokat köszönhetek a munkámnak is, ahol feladatom kiélezett helyzetben, közösségben működni, ebben a közegben sok visszajelzés érkezik. Szélsőséges és nehéz helyzetekben dolgoztam gyerekkorom óta, ez sok mindent kihozott belőlem. Ha figyelsz arra, hogy ezt mind elfogadja és visszatükrözi a külvilág, akkor sokat tanulhatsz önmagadról, főleg, ha még utána is olvasol.

Mit üzennél még az olvasóknak?

Vigyázzanak elsősorban magukra, mert akkor tudnak másokra is vigyázni. Egy olyan dolgot élünk meg, amilyet nem láttunk korábban, úgyhogy mindenki nyugodtan élje meg az ezzel kapcsolatos érzelmeit és ne hibáztassa magát, ha ezek szokatlanok. Nekem segít, hogy a jövőt tervezgetem, hogy mit fogok másképp, vagy egyáltalán csinálni. A törődés gyakorlása is segít. Egy kis kertet nevelgetek a lakásomban. Emellett főzök, tisztán tartom és kidíszítem a lakást. Minden, ami törődés és adás, arra emlékeztet, hogy nemcsak magam miatt vagyok itt, hanem másokért is. A magaddal való törődés is ugyanilyen: magadon is gyakorolhatod, hogy tudsz adni. Ne hagyjuk el magunkat, legyünk türelmesek, hívjuk fel a rokonainkat, barátainkat és adjunk minél többet.


Iratkozz fel hírlevelünkre!