A művészet lélektani hatása az irodában

A művészeti elemek megjelenítése a munkahelyen javíthatja az alkalmazottak hangulatát és fizikai jólétét, valamint erősítheti az alkalmazottak és az ügyfelek közötti személyközi kapcsolatokat is. Az átgondoltan választott művek javíthatják a teljesítményt és közvetíthetik a szervezeti kultúrát is. 

Az irodák gyakran egy végeláthatatlan útvesztőnek tűnnek: íróasztalok, folyosók  és ajtók labirintusai. Azokat a helyeket, amelyek ki vannak emelve valamilyen emlékezetes környezeti vonással, az agyunk könnyebben képes megjegyezni, és ez segít bennünket a tájékozódásban is. Egyszerűbben tudunk útbaigazítást adni és fogadni.

Miért hasznos?

A művészet elősegítheti a kulcsfontosságú márkaüzenetek nonverbális kommunikációját. Vegyünk például egy olyan szervezetet, ahol szokatlan műalkotásokat láthatunk az irodában. Valószínűleg kevésbé hagyományos termékeket forgalmaz. Ebben az esetben a művészet közvetíti azt az egyediséget, melyet a szervezet a termékeivel szeretne kommunikálni.

Ezen túlmenően képes hidat teremteni a munkahely és annak fizikai környezete között: számos szervezet helyi művészek alkotásait jeleníti meg, támogatva ezzel az alkotókat.

A művészet munkahelyi környezetben való megjelenése bizonyítottan javítja a munkavállalók jóllétét és teljesítményét. Az iroda könnyen válhat stressz és feszültség színterévé, egy hosszú meeting vagy értekezlet után kognitív kimerültséget érezhetünk.

Egy műalkotás – különösen a valósághű természeti jelenetek megtekintése – segíthet a kognitív energiánk helyreállításában és a stressz csökkentésében.

Nem meglepő, hogy mindkét hatás fokozza az agy teljesítményét. Az olyan műalkotások, amelyek természeti elemeket tartalmaznak, nyugtatólag hatnak. Kweon és munkatársai 2008-as kutatása szerint minden negyedik amerikai munkavállaló krónikusan dühösnek érzi magát, ebben az állapotban hajlamosabbak agresszívabban viselkedni, és a munkahelyi teljesítmény is romolhat. Azok a munkavállalók, akik esztétikai szempontból vonzó művészeti elemekkel díszített környezetben dolgoznak, általában kevesebb stresszt szenvednek el, a munkafeladathoz kapcsolódó frusztráltság is alacsonyabb a körükben.

Ha a kreativitás, az innováció és a nyílt kommunikáció a szervezet kultúrájának fontos része, akkor az érdeklődést kiváltó alkotások elhelyezése segíthet ezen értékek igazolásában és vizuálisan elérhetővé tételében. A munkavállalók hajlamosabbak az együttműködésre és nyitottabbak lesznek különböző nézőpontok figyelembevételére, ha olyan képek vannak felfüggesztve az irodában, amelyek kellemes érzést keltenek bennük vagy amelyekhez kapcsolódást éreznek – például egy budapesti cég irodájában egy Normafáról készült tájkép.

Shiota, Keltner és Mossman szerint

a művészet (akárcsak a természet) képes arra, hogy a szemlélőt egy eltérő mentális síkra terelje – ez az az állapot, amikor a kép „magával ragad”.

Munkahelyi környezetben ösztönözheti az információ hatékonyabb feldolgozását, lehetővé téve a munkavállalóknak, hogy türelmesebben és kooperatívabban viselkedjenek. Harthorn és Nanda 2008-as kutatása szerint egészségügyi környezetben a természeti jelenetek megjelenítését összekapcsolták a betegek által érzékelt fájdalom, stressz, szorongás, fáradtság és általános szorongás alacsonyabb szintjével. A betegek jobban szocializálódtak és kevésbé voltak nyugtalanok, amikor természeti jeleneteket ábrázoló képeket láttak. 

Az Egyesült Államokban található kórházak csaknem 50 százalékánál működik művészeti program, melyeknek a célja kettős: amellett, hogy egy barátságos légkört kívánnak létrehozni, a művészeti elemek alkalmazásával elősegítik a közösségi kapcsolatok kiépítését is. Míg egy művészeti program általában vizuális és előadó-művészetet is tartalmaz, addig a kórházak olyan programokat állítanak össze, amelyekben inkább a képzőművészeti alkotások kerülnek előtérbe: kiállítások rendezésével a betegek és a hozzátartozóik is pozitív élményben részesülhetnek.

Milyen képet válasszunk? 

Olyan festmények okoznak pozitív hangulatot, melyek természetképek: fákat, folyót ábrázolnak, és remek a kilátás a horizontra. A legjobb hatás elérése érdekében a nézetnek kissé megemelt helyzetben kell lennie – például mintha egy zöldellő völgybe tekintenénk. Az ilyen tartalmú képek olyan lelkiállapotot idézhetnek elő, amely elősegíti a hatékonyabb működést stresszes helyzetekben is.

A természetképek nyugalmat és harmóniát sugároznak – használjuk ki ezeket a hatásokat az irodában!

Bar és Neta szerint azok a művek kapják legpozitívabb fogadtatást, amelyek vizuálisan mérsékelten bonyolultak (jó példák erre az impresszionista festmények). A túl egyszerű vagy túl összetett festményeknek negatív hatása lehet a hangulatra. Ugyanez igaz a különböző színekre és mintákra: a szokatlan elemek zavaróak lehetnek.A vízszintes és függőleges vonalakat (szemben az átlókkal) és az íves vonalakat (szemben az egyenesekkel) lehet a legkönnyebben feldolgozni, csakúgy mint a szimmetrikus (versus aszimmetrikus) képeket. Az érdekes és szokatlan látványtervezésű képek használata akkor javasolt, amikor a figyelmet szeretnék felhívni.

Azontúl, hogy egy pozitív, kellemes légkört tudunk teremteni, a munkavállalók elégedettségét is növelhetjük: kérjük ki a kollégák véleményét, milyen festményt választanának és miért. Így egyrészt olyan képeket választunk, amelyek nekik is tetszenek, és ezáltal úgy érezhetik, számít a véleményük, másrészt hűen tükrözhetjük a cég értékeit és kultúráját is.

 

Felhasznált irodalom

Bar, M. & Neta, M. (2007). Visual Elements of Subjective Preference Modulate Amygdala Activation. Neuropsychologia, 45(10), 2191-2200.

Kweon, B. K.; Ulrich, R.; Walker, V.; Tassinary, L. (2008). Anger and Stress:  The Role of Landscape Posters in an Office Setting. Environment and Behavior, 40(3), 355-381.

Nanda, U,; Eisen, S.; Baladandayuthapani, V. (2008). Undertaking an Art Survey to Compare Patient Versus Student Art Preferences. Environment and Behavior, 40(2), 269-301.

Shiota, Keltner, D.; Mossman, A. (2007).  The Nature of Awe: Elicitors, Appraisals, and Effects on Self-Concept. Cognition and Emotion, 21, 944-963.


Iratkozz fel hírlevelünkre!