A testvérsorban elfoglalt helyünk meghatározóbb, mint gondolnánk. Szerepe van többek között abban, hogy hogyan alakul személyiségünk, milyen állást választunk, milyen szerepet töltünk be a családi életben és még sorolhatnánk. Hogy milyen tulajdonságokkal ajándékoz meg minket a testvérsorban betöltött helyünk? Cikkünkből kiderül.                          

Az, hogy a születési sorrendben ki hová tartozik, nem is olyan egyszerű kérdés. Bár megkülönböztetünk elsőszülötteket, középső és legkisebb gyermekeket, valamint egykéket, nem mindig egyértelmű, ki hová sorolható. Ezt tisztázzuk elsőként.

Elsőszülött nem kizárólag az lehet, aki elsőként születik. Azok is ide sorolhatók, akik nagy korkülönbséggel (legalább 5 évvel) követik korábban született testvérüket. A nem is figyelembe vehető ilyenkor – megkülönböztethetünk elsőszülött lányt és fiút. Azaz, ha egy lányt egy fiútestvér követ, vagy fordítva, akkor ebben az értelmezésben mindkettő elsőszülött a maga nemében.

Középső gyermek az, aki előtt és után is következik valaki a testvérsorban. Gyakran azonban ez az állapot csak később jön létre. Sokszor ugyanis az először legkisebbként számon tartott gyermekből lesz egy új testvér születése által középső gyermek, új szerepet kapva ezzel a családban.

A sorban legutolsóként született gyermekre szoktunk mondani értelemszerűen, hogy a legkisebb, de ez nem mindig igaz. Ugyanis egyke sem csak az lehet, aki kizárólagos gyermek a családban. Ha nagyon nagy a korkülönbség (7-10 év) a korábban született testvérhez/testvérekhez képest, akkor a legkisebb gyermek már egykeként lesz jelen a családban.

Önmagában ezekből is érzékelhető, hogy az, ki milyen szerepet tölt be a családban, hogyan definiáljuk az ott betöltött pozícióját, csupán több tényező figyelembevételével lehetséges. Sokszor nem is a tényleges születési sorrend a mérvadó, hiszen egy-egy szerepet, tulajdonságot átvehetünk más pozíciókból is belső harcok árán, így egyfajta pszichológiai testvérsorrendről is beszélhetünk, amit a családkonstellációban időközben bekövetkezett változásokkal együtt értelmezhetünk.

sisters
A testvérsorban elfoglalt helyünk meghatározó abban, milyen szerepet töltünk be családunkban.

Milyen tulajdonságok jellemzők rád ezek alapján?

A születési sorrend meghatározhatja bizonyos jellemzőinket, melyek a munkavállalásban, családban beöltött szerepünkben is megmutatkozhatnak. Hangsúlyozandó, hogy a jellemzők nem általánosíthatók egyértelműen a születési sorban elfoglalt helyhez kapcsolva. Ezek mentén nagy általánosságban a következők igazak az adott testvérsori pozíciókra:

  • Az elsőszülött

Az elsőszülöttekre jellemző leginkább a maximalizmus, melynek következménye a kimagasló teljesítmény és a precizitás. Fokozott felelősségtudattal rendelkeznek, egyfajta falkavezérek. Jellemzően önérvényesítők, teljesítménycentrikusak. Ezekhez a tulajdonságokhoz társul a

lelkiismeretesség, a megbízhatóság, a törekvés és a szolgálatkészség.

Komolyabbak, mint később született társaik, ez feladataikhoz való hozzáállásukban is jól látható. Jellemző rájuk még a kritikusság, az önfeláldozás, a szabálykövetés és a tisztelettudás. Ezek okán gyakran magas pozíciókat, felelősségteljes állásokat töltenek be. Az elsőszülöttek inkább vezető alkatok, racionálisak, szeretik a kiszámíthatóságot. Fontos számukra a pontosság és a szervezettség. Mindemellett pedig nagy jelentőséggel bír a tekintélyszemélyek (szülők, tanárok, majd főnökök) általi elismerés, megerősítés. Gyakran készségesek, aminek hátulütője lehet, ha kihasználják ezt a tulajdonságukat akár a családi életben, akár a munkahelyen – ez gyakran meg is történik. Ugyanakkor sok esetben az irányítás dominál inkább. Eltérő lehet az elsőszülöttek között, hogy mely tulajdonságok domborodnak ki erőteljesebben. Működésük sok tekintetben nagyon hasonló az egykék működéséhez.

  • Az egyke

Az egykékről gyakran vélekednek úgy, hogy elkényeztetettek, akaratosak. Sokszor azonban ők is legalább ugyanannyira maximalisták, ha nem jobban, mint az elsőszülöttek. Általában magas elvárásokat támasztanak magukkal szemben, végletesek. Emellett céltudatosak és teljesítményorientáltak, így

nem csoda, ha kiemelkedően teljesítenek az általuk választott területen.

Több, felnőttekre jellemző tulajdonsággal is rendelkeznek már igen korai életkorban, mivel elsősorban az idősebb (esetenként a korosztályuknál fiatalabb) társaságot kedvelik, ebben nőnek fel. Az, hogy milyen lesz valaki egykeként, azon is múlik, hogy miért lett egyedüli gyermek a családjában, és ennek mentén hogyan nevelték őt (túlóvó vagy túlszabályozó nevelés). Az érettség és az önálló feladatmegoldás is az egykék sajátja, gyakran azonban önzés is jellemezheti őket. Utóbbi oka, hogy nem kell testvéreivel osztozkodniuk, nem kell velük a figyelemért megküzdeniük, akaratukat könnyebb egyedüli gyermekként érvényesíteniük.

kistestvér
A kistestvér születésével megváltozik az addigi családi felállás, változnak a szerepek és a testvérsori pozíciók.

  • A középső

A középső gyermek tulajdonságai ellentmondásosak, nehezebben definiálhatók, mint az idősebb, vagy fiatalabb testvéreké. Ennek oka, hogy több oldalról (a testvérek által felülről és alulról is) éri őket behatás, így az egész családkonstellációt figyelembe kell vennünk, ha meg akarjuk érteni, milyen is az adott gyermek ennek függvényében. Számára fontos az előtte álló testvéri minta, tehát a pozícióban felette álló testvér működési mintája. Gyakori megállapítás, hogy

legtöbbször a másodszülött teljes mértékben ellentéte az elsőszülöttnek.

Ez többgyermekes családokra is leképezhető. A középső gyermek sokszor észrevétlen a családban, egyfajta háttérszerep jut neki. Emiatt sok baráti kapcsolatot alakít ki, és bőven tölt velük időt, hogy megkapja azt az elismerést és figyelmet, ami otthon a testvéreinek (elsőszülött és legkisebb testvér) jut. Általában elsőként költözik el a családi fészekből, nem kötődik hozzá annyira, mint testvérei. Jellemzően nyugodtabb és elfogadóbb, mint az elsőszülöttek, mert kevesebb a felé támasztott szülői elvárás. Kapcsolataiban kifejezetten lojális típus. Gyakran azonban versengő, lázadó. Már csak az előbbi mondatokból is érzékelhető a pozíció ellentmondásossága.

  • A legkisebb

Végül, de nem utolsó sorban a legkisebbek azok, akik a leginkább figyelemre vágynak, és ezért sok mindent meg is tesznek. Erre összpontosítva kifejezetten megnyerőek és kitartóak. Mondhatni nemcsak a testvéreikkel, de mindenki mással is megküzdenek a figyelemért, azért, hogy középpontba kerülhessenek, megmutathassák, hogy ők mit tudnak, vagy mit tudnak jobban, mint társaik. Többnyire nyüzsögnek, játékosak, sokszor

lázadás formájában igyekeznek feltűnést kelteni, ezzel magukhoz ragadva a figyelmet.

Kifejezetten kapcsolatorientáltak, jó érzékük van az emberekhez, ami ugyancsak jól jön ahhoz, hogy megkedveltessék magukat másokkal, vagy feltűnést keltsenek a felkiáltással: „Én is itt vagyok! Nézzétek, mit tudok!”. Inkább a művészetek, illetve a kereskedés terén érzik otthon magukat, ehhez kapcsolódóan választanak foglalkozást is.

A szülők és a nevelés szerepe

A szülői nevelési mód, mellyel gyermekként szembesülünk, és melyet születésünktől kezdve tapasztalunk, különösen nagy befolyással van a születési sorrenden felül arra, hogy a gyermekben mely tulajdonságok erősödnek fel, bírnak majd nagyobb jelentőséggel az előbb felsoroltak közül, és melyek kevésbé. Ebbe pedig bonyolításként beleszól az is, hogy maguk a szülők mely pozíciót töltik be saját testvérsorukban, ennek mentén milyen tulajdonsággal rendelkeznek, ők maguk milyen nevelésben részesültek. A szülők tehát nagy kihívás elé vannak állítva, hiszen a születési sorrend függvényében változó lehet, hogy hogyan érdemes támogatniuk gyermekeiket. Ahogy az élet legtöbb területén, itt is érvényes, hogy az arany középút keresése és megtalálása az, aminek minden gyermek életében pozitív irányú jelentősége van. Hogy ez pontosan mit is jelent a testvérsorrend függvényében, annak leírása egy külön cikket igényelne.