Szerző Archívumok: Nagy Vanda Adél

Normatív kríziseink – az eriksoni személyiségfejlődés

Erik H. Erikson pszichoszociális fejlődéselméletében az ember élete során megtapasztalt társas jelenségeknek a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával foglalkozik.

Önértékelésünk forrásai: ti vagy mi?

A pozitív csoporttagság érzése növeli az önértékelést, tudtuk meg már a ’70-es évek végén klasszikusnak számító szociálpszichológiai vizsgálatokból. Azonban mi történik akkor, amikor csak mások sikereit vetítjük magunkra?

Élet érzelmek nélkül? – Avagy hogyan értsük meg az alexitímiát?

A klinikai kórképek között először 1967-ben Peter Sifoneos nyomán jelent meg a vágyakozás vagy a saját vágyak átélésének képtelenségét jelentő alexitímia. A kifejezés görög eredetű, tükörfordításban: „nincs szó az érzelmekre”.

Pozitívan a nehézségekkel szemben! – A pozitív megküzdésről

A pozitív pszichológiát nevezhetjük az „új évezred pszichológiájának”, ugyanis relatíve fiatal irányzat a pszichológia történetében. Szemléletének középpontjában a jól-működés feltételeinek megismerése áll.

Vezetek, tehát főnök vagyok?! – Avagy a vezetői viselkedés és a társas identitás kapcsolata

A vezetői viselkedésről hagyományosan mint egy zéróösszegű játékról gondolkodtunk, melynek költsége egyaránt terheli a vezetőt és követőit. Újabb kutatások szerint azonban a vezetés a társadalmi identitáson és a személyiségtudaton alapuló kollektív, társadalmi, szociális működésnek egy eszköze, mely során a vezetők és követőik egyenrangú partnerek.

Hipnózis a klinikumban

A hipnózishoz hasonlóan kiváltott módosult tudatállapotokat már több mint négyezer éve használják gyógyításra. Azonban egészen az 1960-as évekig a hipnózis háttérbe szorult.

Gyógyszerrel vagy anélkül? – Avagy a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kapcsolata

Sok esetben felmerül a kérdés, vajon a gyógyszeres kezelés mindenképp szükséges-e, nem lehet-e segíteni a páciensen kizárólag pszichoterápiával? A kérdés mérlegeléséhez fontos szempontokat kell áttekinteni, és figyelembe kell venni a betegség tünetei mellett a pszichofarmakonok hatását és ezek kombinációját is.

Akkor jó, ha fáj?! – Avagy az antiszociális személyiségzavarról dr. Szuromi Bálint nyomán

„Végső soron azt lehet mondani, hogy minden pszichopata antiszociális személyiségzavarral küzd, de nem minden antiszociális személyiségzavaros pszichopata” – tisztázza a kérdést dr. Szuromi Bálint pszichiáter, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika adjunktusa.

3:1 – avagy a pozitív gondolkodás diadala

Amikor azt mondjuk: „nem”, vagy valamilyen formában kifejezésre juttatjuk rosszallásunkat, egyszerre több stresszhormon jelenik meg, és nemcsak a saját agyunkban, hanem a velünk interakcióban álló másik fél agyában is. A másik személy ilyenkor fokozott szorongást és ingerlékenységet tapasztalhat, ami aláássa a kölcsönös együttműködést és bizalmat.

Mit tehetünk a romboló önkritika ellen?

A saját magunkkal folytatott belső párbeszédek lehetnek biztatók és motiválók egyaránt, ugyanakkor saját sikereink útjába állva akadályt is jelenthetnek céljaink elérésében. Ha folyamatosan negatív feltevésekkel vágunk bele feladatainkba vagy hibáztatjuk magunkat, az mind a mentális kapacitásunk terhére megy.