Bánszegi Rebeka | Mindset Pszichológia

Nárcizmus – patológia vagy korunk ideálja?

A nárcisztikus címke gyakran előkerül a közbeszédben olyan személyek kapcsán, akiknek az önbizalma és a viselkedése túlcsordul. Bár néha ködös, hogy pontosan mit értünk alatta, általában pejoratív értelemben használjuk, és akit ezzel a jelzővel illetünk, azt nem találjuk kellemesnek. Annak ellenére, hogy a hétköznapokban is sokszor élünk a kifejezéssel, még a pszichológiai-pszichiátriai gyakorlatban sem könnyű

„Legelőször önmagunkat kell megszeretni” – de hogyan és miért?

Az egyik legelkoptatottabb pszichológiai jó tanács, hogy tanuljuk meg önmagunkat szeretni. Annál nehezebb azonban ezt a gyakorlatban megvalósítani. Ráadásul annak ellenére, hogy nap mint nap használjuk az önértékelés, önbecsülés, önmegvalósítás kifejezéseket, a jelentésük gyakran összemosódik a közbeszédben. Miért fontosak ezek az önmagunkkal kapcsolatos pszichológiai fogalmak, és mit is takarnak pontosan? Ahhoz, hogy közelebb jussunk a

Egyedül, de nem magányosan – miért érdemes néha önmagunkra is időt szakítani?

Annak ellenére, hogy a történelem során jelenleg a legkönnyebb megoldani a kapcsolattartást, egyre többen pedzegetik, hogy a magány társadalmi probléma. Hiába vagyunk állandóan elérhetőek, hiába van több száz ismerősünk csupán egy kattintásra tőlünk, kutatások szerint sokan és sokszor érzik magukat magányosnak. Szinte közhely számba megy, hogy nem csak egyedül lehet magányos az ember. Ugyanakkor ennek

„A félelem inkább lehetőség, mintsem akadály” – avagy mit kaphatunk a szorongástól?

Közhelyszámba megy, mégis igaz, hogy „felgyorsult világunkban” egyre kevésbé kiszámítható, merre tart az életünk, hol leszünk öt, tíz vagy húsz év múlva. Ez persze összefügg a lehetőségek megsokszorozódásával és a korábbinál nagyobb szabadsággal, ugyanakkor melléktermékként mégis meg kell küzdenünk a bizonytalansággal. Meera Lee Patel író és illusztrátor úgy gondolja ez a szorongás nem feltétlenül bénító, sőt.

Manipulatív kedvesség − hogyan ismerjük fel a passzív-agressziót?

Ha valaki kritizál vagy megsért minket, az fájhat, de legalább pontosan tudjuk, hogy mi és miért esik rosszul. Sokszor azonban úgy érezzük kellemetlenül magunkat egy-egy barátunk, rokonunk vagy kollégánk társaságában, hogy semmiféle nyílt konfliktus nem adna erre okot. Bűntudatunk lesz, de nem tudjuk, mit rontottunk el. Adott a feszültség, csak éppen rejtély, hogy mi váltotta

„Megint a régit kezdeni újra” – miért nem tudunk szabadulni a kapcsolati mintáinktól?

Egy kapcsolat elején jó esetben abban reménykedünk, hogy kiegyensúlyozottabban és boldogabban fogunk élni új párunkkal és kevesebb lesz a veszekedés, a probléma. Egy friss kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy hajlamosak vagyunk ugyanazokat a baklövéseket elkövetni, és a korábbi kapcsolataink motívumait tovább vinni újabb romantikus viszonyainkba is. Miért ragadhatunk bele a kapcsolati motívumokba, még

„Szeretlek, most halj meg” – lehet gyilkolni szavakkal?

Pár éve alaposan felkavarta az indulatokat a nemzetközi médiában, amikor egy tinédzser lányt úgy gyanúsítottak barátja megölésével, hogy a fiú halála pillanatában nem is volt jelen. Telefonon azonban végig kapcsolatban voltak, sms-eztek és beszéltek is. A lány nemhogy lebeszélte volna, sokkal inkább biztatta barátját, hogy teljesítse be vágyát, és kövessen el öngyilkosságot. 2014-ben holtan találták

5 energiavámpír típus, aki elszívja minden erődet – hogyan ismerd fel és hogyan védekezz?

Amennyi örömöt és önbizalmat kaphatunk egy jó kapcsolatból, legalább annyi negatív hozadéka lehet egy rossznak. Sokaknak ismerős érzés lehet, hogy bizonyos emberek társasága nemhogy feltölti, sokkal inkább lemeríti őket. Ilyen személyeknél akár egy közepesen hosszú beszélgetés után is fáradtnak és levertnek érezhetjük magunkat, még akkor is, ha nem kerültek elő igazán problémás témák. Ilyenkor gyakran

Miről álmodik egy szexrobot, és hogy érint ez minket?

A mesterséges intelligencia és a technológia fejlődése olyan területeket is meghódított, amikre először talán nem is gondolnánk. A legújabb szexrobotok nem egyszerűen az ágyban szolgálják ki tulajdonosaik vágyait, de beszélgetnek a gazdájukkal, nevetnek a vicceken, sőt, adott esetben még a szexet is visszautasíthatják. Az egyre komplexebb személyiséggel bíró játékszerektől hamarosan nemcsak szexet, hanem érzelmi támogatást,

Felnőni akkor is fáj, ha gyönyörű – Eufória sorozatanalízis

Bár megjelenése előtt úgy harangozták be, mint az HBO első célzottan fiataloknak szóló szériája, a gyártó már az elején figyelmeztet minket, hogy megtekintése kiskorúak és gyerekek számára kifejezetten nem ajánlott. Ha a „tinisorozat” kritériuma, hogy tinédzserek életét mutatja be, az Eufória tökéletesen beleillik a kategóriába. Ennek ellenére – vagy inkább pont ezért – olyan, hagyományosan nem éppen

Hogy múljon el, ha nem tudjuk, hogy lett vége – miért fáj a ghosting?

Szakítani sehogy sem kellemes. Ráadásul szinte mindegy, melyik szerepben vagyunk, hiszen sokszor annak is fáj, aki véget vet egy kapcsolatnak. De mi van akkor, ha valaki ezt megspórolja? Ha a kényelmetlen befejezés helyett inkább azt választja, hogy egyszerűen köddé válik? A közösségi oldalak és társkereső appok világában egyre gyakoribb az úgynevezett ghosting. Mit is takar pontosan

Amikor mindenki ugyanúgy emlékszik rosszul – mi okozza a Mandela-effektust?

Mindenkivel előfordul néha, hogy összekever egy-egy fontos évszámot, esetleg tévesen idézi fel a történéseket. De mi van akkor, ha emberek tömegesen emlékeznek rosszul valamire, ráadásul ugyanúgy? Érezted már magad 100 százalékig biztosnak valamilyen tényszerű eseménnyel kapcsolatban, amiről később kiderült, hogy mégsem úgy történt? Ha igen, akkor elképzelhető, hogy téged is érint az úgynevezett Mandela-effektus! A