Bánszegi Rebeka | Mindset Pszichológia

„A félelem inkább lehetőség, mintsem akadály” – avagy mit kaphatunk a szorongástól?

Közhelyszámba megy, mégis igaz, hogy „felgyorsult világunkban” egyre kevésbé kiszámítható, merre tart az életünk, hol leszünk öt, tíz vagy húsz év múlva. Ez persze összefügg a lehetőségek megsokszorozódásával és a korábbinál nagyobb szabadsággal, ugyanakkor melléktermékként mégis meg kell küzdenünk a bizonytalansággal. Meera Lee Patel író és illusztrátor úgy gondolja ez a szorongás nem feltétlenül bénító, sőt.

Manipulatív kedvesség − hogyan ismerjük fel a passzív-agressziót?

Ha valaki kritizál vagy megsért minket, az fájhat, de legalább pontosan tudjuk, hogy mi és miért esik rosszul. Sokszor azonban úgy érezzük kellemetlenül magunkat egy-egy barátunk, rokonunk vagy kollégánk társaságában, hogy semmiféle nyílt konfliktus nem adna erre okot. Bűntudatunk lesz, de nem tudjuk, mit rontottunk el. Adott a feszültség, csak éppen rejtély, hogy mi váltotta

„Megint a régit kezdeni újra” – miért nem tudunk szabadulni a kapcsolati mintáinktól?

Egy kapcsolat elején jó esetben abban reménykedünk, hogy kiegyensúlyozottabban és boldogabban fogunk élni új párunkkal és kevesebb lesz a veszekedés, a probléma. Egy friss kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy hajlamosak vagyunk ugyanazokat a baklövéseket elkövetni, és a korábbi kapcsolataink motívumait tovább vinni újabb romantikus viszonyainkba is. Miért ragadhatunk bele a kapcsolati motívumokba, még

„Szeretlek, most halj meg” – lehet gyilkolni szavakkal?

Pár éve alaposan felkavarta az indulatokat a nemzetközi médiában, amikor egy tinédzser lányt úgy gyanúsítottak barátja megölésével, hogy a fiú halála pillanatában nem is volt jelen. Telefonon azonban végig kapcsolatban voltak, sms-eztek és beszéltek is. A lány nemhogy lebeszélte volna, sokkal inkább biztatta barátját, hogy teljesítse be vágyát, és kövessen el öngyilkosságot. 2014-ben holtan találták

5 energiavámpír típus, aki elszívja minden erődet – hogyan ismerd fel és hogyan védekezz?

Amennyi örömöt és önbizalmat kaphatunk egy jó kapcsolatból, legalább annyi negatív hozadéka lehet egy rossznak. Sokaknak ismerős érzés lehet, hogy bizonyos emberek társasága nemhogy feltölti, sokkal inkább lemeríti őket. Ilyen személyeknél akár egy közepesen hosszú beszélgetés után is fáradtnak és levertnek érezhetjük magunkat, még akkor is, ha nem kerültek elő igazán problémás témák. Ilyenkor gyakran

Miről álmodik egy szexrobot, és hogy érint ez minket?

A mesterséges intelligencia és a technológia fejlődése olyan területeket is meghódított, amikre először talán nem is gondolnánk. A legújabb szexrobotok nem egyszerűen az ágyban szolgálják ki tulajdonosaik vágyait, de beszélgetnek a gazdájukkal, nevetnek a vicceken, sőt, adott esetben még a szexet is visszautasíthatják. Az egyre komplexebb személyiséggel bíró játékszerektől hamarosan nemcsak szexet, hanem érzelmi támogatást,

Felnőni akkor is fáj, ha gyönyörű – Eufória sorozatanalízis

Bár megjelenése előtt úgy harangozták be, mint az HBO első célzottan fiataloknak szóló szériája, a gyártó már az elején figyelmeztet minket, hogy megtekintése kiskorúak és gyerekek számára kifejezetten nem ajánlott. Ha a „tinisorozat” kritériuma, hogy tinédzserek életét mutatja be, az Eufória tökéletesen beleillik a kategóriába. Ennek ellenére – vagy inkább pont ezért – olyan, hagyományosan nem éppen

Hogy múljon el, ha nem tudjuk, hogy lett vége – miért fáj a ghosting?

Szakítani sehogy sem kellemes. Ráadásul szinte mindegy, melyik szerepben vagyunk, hiszen sokszor annak is fáj, aki véget vet egy kapcsolatnak. De mi van akkor, ha valaki ezt megspórolja? Ha a kényelmetlen befejezés helyett inkább azt választja, hogy egyszerűen köddé válik? A közösségi oldalak és társkereső appok világában egyre gyakoribb az úgynevezett ghosting. Mit is takar pontosan

Amikor mindenki ugyanúgy emlékszik rosszul – mi okozza a Mandela-effektust?

Mindenkivel előfordul néha, hogy összekever egy-egy fontos évszámot, esetleg tévesen idézi fel a történéseket. De mi van akkor, ha emberek tömegesen emlékeznek rosszul valamire, ráadásul ugyanúgy? Érezted már magad 100 százalékig biztosnak valamilyen tényszerű eseménnyel kapcsolatban, amiről később kiderült, hogy mégsem úgy történt? Ha igen, akkor elképzelhető, hogy téged is érint az úgynevezett Mandela-effektus! A

Az önbecsülés mítosz csapdájában – miért függünk mások véleményétől?

Szinte közhely számba megy, hogy azok az emberek, akik jobban bíznak magukban, sikeresebbek pesszimistább társaiknál. Könnyebben elérik az álmaikat, és összességében boldogabbak. Ha azonban pusztán csak arra koncentrálunk, hogy minél nagyobbra pumpáljuk az önbizalmunkat, úgy járunk, mint a cukorfogyasztással. Eltelít, mert finom, de nem lakunk jól tőle. Amióta az önértékelés bekerült a pszichológia fókuszába, számos

A jobb emberré válás feltétele, hogy ne akarjunk jó emberek lenni?

Szinte mindannyian szeretnénk „jók” lenni. Legalábbis Dolly Chugh társadalomtudós szerint, akinek kutatási területe a jó emberek pszichológiája. Vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy legtöbbünknek nagyon is fontos, hogy jó embernek érezzük magunkat és mások is annak lássanak minket. Chugh azonban úgy gondolja, hogy éppen a „jónak kell lennünk” belső kényszere akadályoz minket abban, hogy jobbá váljunk.

5 hazugság, amivel a romantikus filmek elpusztítják a szerelmet

Szerelembe esni spontán és nagyon intim pillanat. Rólunk és maximum a másik emberről szól, de mindenképp a miénk, személyes. Legalábbis így képzeljük. Szinte sértő a gondolat, hogy tőlünk független tényezők – például a társadalom vagy a kultúra – fontos szerepet játszhatnak romantikus kapcsolatunkban. Rajtunk és párunkon múlnak mindent elsöprő érzelmeink, vagy egy készen kapott kulturális termék