Szerző Archívumok: Csaba Sára

A modern demokrata 10 jellemzője

Előző cikkünkben a magyar (és nemzetközi) ifjúságon végigvonuló demokratikus értékválságról írtunk. Arra kerestük a választ, mi lehet a rendszerszintű magyarázat erre a jelenségre, és hogyan érdemes elkezdeni dolgozni a megoldáson. A demokratikus értékek megtartása és védelme központi kérdés lett nemcsak a politikatudomány, de a pszichológia berkein belül is. Fathali Moghaddam, a Georgetown Egyetem pszichológus professzora
Így neveld a demokrata gyermeked!

„Nem volt még olyan demokrácia, amely ne követett volna el öngyilkosságot.” Ezek a pesszimista szavak nem mástól, mint John Adamstől, az USA második elnökétől származnak. Vajon predesztinálja-e a mi jövőnket ez a baljós hangulatú megállapítás? Vajon az elmúlt években megfigyelhető trendek, amelyek a szélsőséges ideológiák erősödését, a populizmus térnyerését mutatják, arra utalnak, hogy a második
Online zaklatás mint az elnökválasztási kampány kiemelt témája

A 2016-os amerikai elnökválasztás több szempontból is az utóbbi évek egyik legizgalmasabb politikai eseménye volt. Itt az ideje, hogy visszatekintsünk az elmúlt időszakra, és foglalkoznunk azokkal a témákkal,  amelyek sarokkövei voltak a kampány hajrájának, meghatározták az egyik vagy a másik oldal retorikáját. Elég csak a nők politikai szerepvállalását érintő kérdésekre, esetleg a Trumpot ért vádakra
Gazdasági növekedés és populizmus – mi a kapcsolat?

A köztudatban a populizmus és a szélsőségek előretörése leginkább a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez, a relatív depriváció érzéséhez kötődik. Azonban egyre többször tapasztalhatjuk: nem csupán a rosszul teljesítő gazdaságokban ütheti fel a fejét a populizmus. Jelenleg kevés kutatás foglalkozik azzal, mi minden állhat még annak hátterében, hogy a liberális és demokrata országokban egyre nagyobb a szélsőjobboldali pártok
Az önkénteskedés nem lehet politikai! Vagy mégis?

Magyarországon nincs erős hagyománya a társadalmi kérdésekben való aktív részvételnek. A rendszerváltás óta eltelt évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy sokan eleve érdektelenek a politika és a közélet iránt, ám a gyakorlatban azok is akadályokba ütköznek, akik legalább elméletben fontosnak tartják a közügyekkel kapcsolatos szerepvállalást. Vajon mi a titka azoknak a megmozdulásoknak, amelyek mindezek ellenére mégis
Politizálódás és radikalizálódás – az aktivizmus sötét oldala

A sorozat előző két részében (itt és itt) sorra vettük azokat a lehetséges magyarázatokat, megközelítéseket, amelyek segíthetnek a társadalomtudományok művelőinek megérteni, vizsgálni, vagy akár megjósolni, hogy kik, miért és milyen formában vesznek részt és köteleződnek el a társadalmi változásért folytatott küzdelemben. Jelen cikkünkben feltesszük a kérdést: mik azok a körülmények, amelyek radikalizáló hatással bírnak? Az
A politikai aktivizmus és tiltakozás szociálpszichológiája

A politikai aktivizmust a pszichológia szemüvegén keresztül úgy lehet vizsgálni, hogy az egyéni motivációk és mobilizáló erők hatterében meghúzódó érzelmekkel foglalkozunk. A politikai aktivizmus és tiltakozás szociálpszichológiája címet viselő cikksorozatunk olyan gyakorlati kérdéseket tesz föl, amelyekre a választ az érzelmek szintjén kell keresni: Mitől függ, hogy ki, mikor, milyen ügyért hajlandó utcára menni? Miért nem
A véleményalapú identitás

A politikai aktivizmust a pszichológia szemüvegén keresztül úgy lehet vizsgálni, hogy az egyéni motivációk és mobilizáló erők hátterében meghúzódó érzelmekkel foglalkozunk. A politikai aktivizmus és tiltakozás szociálpszichológiája címet viselő cikksorozatunk olyan gyakorlati kérdéseket tesz föl, amelyekre a választ az érzelmek szintjén kell keresni: Mi van akkor, ha nem a saját csoportom érdekében demonstrálok? A napokban
A tüntetés szociálpszichológiája

A politikai aktivizmust a pszichológia szemüvegén keresztül úgy lehet vizsgálni, hogy az egyéni motivációk és mobilizáló erők hatterében meghúzódó érzelmekkel foglalkozunk. A politikai aktivizmus és tiltakozás szociálpszichológiája címet viselő cikksorozatunk olyan gyakorlati kérdéseket tesz föl, amelyekre a választ az érzelmek szintjén kell keresni: Mitől függ, hogy ki, mikor, milyen ügyért hajlandó utcára menni? Miért nem

Iratkozz fel hírlevelünkre!