Szerző Archívumok: Kulcsár Johanna

Hogyan tovább? – Sportolói karriertervezés 5 lépésben

Ahogyan minden életpálya, a sportolói karrier is számos olyan fordulópontot tartogat, ami alapvetően meghatározza, merre halad tovább az egyéni életút. Ilyen mérföldkő lehet például a junior évek után átlépni a felnőtt versenyzők világába, egy hosszabb sérülés után visszatérni az elitbe vagy akár a versenyszerű sport befejezése mellett dönteni.

„Egyszerűen megbénított a félelem” – a leblokkolás lélektana

A címben szereplő mondat Tom Daley olimpiai bronzérmes mű- és toronyugró szájából hangzott el azt követően, hogy a FINA Műugró Világsorozatának londoni állomásán csalódást keltő módon az ötödik helyen végzett. A verseny után a hihetetlen népszerűségnek örvendő sportoló meglepően őszintén beszélt a problémájáról: bevallotta, hogy az elhibázott csavart ugrással nem először gyűlt meg a baja,

Ami a zsenialitás mögött van – a játékintelligencia

Lionel Messi neve mára a tehetség szinonimájává vált: zsenialitását még azok is kénytelenek elismerni, akik nem kedvelik. Az ellenfelei számára teljességgel kiszámíthatatlan megmozdulásai, hihetetlen cselezőkészsége és bravúros góljai egyaránt kiemelkedő játékintelligenciáját jelzik.

Győzelem bármi áron? – Morális viselkedés a sportban, II. rész

Habár általában szeretünk úgy tekinteni a sportolókra, mint akik nemcsak fizikai teljesítőképességük tekintetében, hanem morálisan is az átlagember fölött álló hősök, a valóság sajnos gyakorta ellentmond ennek. Ahogy Maria Sharapova, korábbi világelső teniszező velősen összegezte: „Nehéz egyszerre teniszezni és Teréz anyát játszani”.

A cél szentesíti az eszközt? – Morális viselkedés a sportban

Általános vélekedés, hogy a sport az egészség megóvása mellett a jellemre is jótékony hatást gyakorol: önfegyelemre szoktat, megtanít küzdeni és kitartóan dolgozni a kitűzött céljainkért. Mindezeken kívül jó esetben sportszerűségre is nevel, arra tanít, hogy a győzelmeket és vereségeket egyaránt méltósággal viseljük.

Minek egy edzőnek pszichológus?

A sportversenyek hősei egyértelműen a játékosok: ők aratják le a babérokat, őket élteti a közönség, az ő arcuk kerül az újságok címlapjára. Ritkán jut eszünkbe, hogy sokszor az edzők legalább akkora szerepet játszanak a kiemelkedő eredmények elérésében, mint maguk a sportolók.

„Erősebb lettem a sérülésem által” – poszttraumás növekedés a sportban

„A sportban a legnagyobb és legfájdalmasabb vereségeket nem az ellenfelektől, hanem a sérülésektől szenvedi el az ember” – ez a mondat a korábbi világelső teniszező, Novak Djokovic szájából hangzott el. A tizenkétszeres Grand Slam-győztes maga is elhúzódó sérüléssel bajlódva remekül megragadta, milyen hatalmas megpróbáltatást jelenthet, ha egy sportoló sérülés miatt kényszerül távol maradni a versenyzéstől.

Csúcsteljesítmény nyomás alatt

Szinte minden sportban akadnak olyan versenyzők, akik híresen jól kezelik a nehéz helyzeteket, sőt, sokan épp akkor képesek a legjobb teljesítményt produkálni, amikor arra a legnagyobb szükség van. Ezt a nyomás alatt nyújtott kiváló teljesítményt nevezik az amerikai sportszakmából eredően és magyarra nemigen fordítható módon „clutch”-teljesítménynek.

Egészséges vagyok, ha elhiszem? – A testmozgás-percepció hatása az egészségre

Világszerte tízből egy halál a mozgásszegény életmód számlájára írható, ami jelentős rizikófaktor a nem fertőző betegségek kialakulásában. Nem véletlen tehát, hogy számtalan médiakampány, iskolai és munkahelyi program született a célból, hogy az egészséges életmódot népszerűsítse és viselkedésváltozást idézzen elő a lakosság körében.

„Szeretem nézni, ahogy játszol!” – Szülők a sportpálya szélén

Vitathatatlan, hogy a szülők kulcsszereplők gyermekük sportpályafutásában. Befolyásuk különösen erős lehet versenyhelyzetben, hiszen ilyenkor viselkedésükkel azonnali visszajelzést adnak gyermekük pályán mutatott teljesítményére.