Szerző Archívumok: Szabadi Dorina

A forradalom lélektana – 1848-ra emlékezünk

1848-ban az egész kontinensen végigtarolt a forradalmi hevület, mely országunkat is elérte és nemcsak történelmi, hanem hosszú távú társadalmi változásokat is generált. Március 15-re emlékezve írunk arról, hogy a forradalmakat nem csak politikai és gazdasági, de csoportos és egyéni lélektani és evolúciós szempontokból is érdemes közelebbről megvizsgálni.

Fröccsel és csillámporral a közéletért – miért járunk fesztiválozni?

Az élő zene mindig is nagy közösségépítő erővel bírt, ezt magunk is megtapasztalhatjuk egy-egy koncert vagy épp a társasági élményekre épülő fesztivál során. Talán épp a civil szigeten kitelepült, fröccsel, csillámmal és zenével hívogató, tartalmilag is sokszínűnek tekinthető sátrak lennének a megoldás a fiatalok politikai apátiájára?

Közértő: szakvélemények a politikai karizmáról

Oprah Winfrey a Golden Globe-díjátadón tartott beszéde pár napig uralta a sajtót annak szenvedélye, reménytelisége és iránymutató tartalma miatt. Sokan a következő demokratikus elnökjelöltet látják benne, mert úgy tartják, benne lehet meg az a karizma, amit a republikánus párt ellenfele válaszként mutathat fel Trumppal szemben.

A tyúk és a tojás örök dilemmája – nyelvünk meghatározza, hogyan gondolkodunk?

Aki már megélhette annak az élményét, hogy milyen egy új nyelvet megtanulni, annak minden szépségével és nehézségével, annak nem meglepő, hogy vannak bizonyos szavak, amiket egyszerűen nem tudunk csak úgy lefordítani a másik nyelvre. Káröröm, házisárkány, szerelem, elvágyódás, hiányérzet – csak hogy említsünk pár gyönyörű magyar szót, melyek anyanyelvünkben erős képi és érzelmi síkkal bírnak,

Milyen nyelven érdemes megtanulnunk? – A nyelvi presztízs kérdései

Egy 2014-es tanulmány, ami szövegfordításokon és többnyelvű internetfelhasználók vizsgálatán alapul, felfedte a nyelvek közti kapcsolatot – és ezáltal a nyelvi presztízs kérdésére is fény derült. Melyik nyelvet érdemes megtanulni?

Ho-ho-ho-hogyan éljük túl a karácsonyi vitákat?

Nagymértékben polarizált politikai környezetben élünk, így a kikapcsolódás terei is pillanatok alatt válnak puskaporos színtérré. A közeli barátainkkal és rokonainkkal töltött ünnepek alatt nem ritka, hogy egyik pillanatban még a nagymama sütijét dicsérjük, majd bumm, kitör a harmadik világháború, mert az unoka világnézetei ütköznek a nagy bölcsek értékeivel.

A farmerdzsekinek nincs helye a Parlamentben – a Fidesz választási plakátkommunikációjának evolúciója

A demokrácia lényege, hogy az állam élére olyan vezetés kerül, amit a többség akar, ehhez pedig a leghatékonyabb eszközöket kell megválasztania egy kormányzásra készülő erőnek. A fogyasztói társadalom és a tömegmédia azonban a demokrácia prototípusától eléggé távol álló maszlagot teremtett: a politika és a marketing kéz a kézben járnak.

A politikus a legnagyobb bulibáró! – A politika és a popkultúra kapcsolata

Mi a közös Katy Perryben, Mike Tysonban, Ákosban és Kis Grófoban? Azon kívül, hogy ünnepelt sztárok – ki-ki az egész világon, ki csak szerény hazánkban –, mindannyian lelkes és aktív felszólalók saját hazájuk választási rendszerében.

Igazságtalan világban élünk – mi a baj a #metoo-val?

Amikor az emberek abban akarnak hinni, hogy világuk igazságos, és abban nem történhetnek rossz dolgok velük és szeretteikkel, az empátia húzza a rövidebbet. Miért hibáztatjuk még mindig az áldozatokat, mi a pszichés háttere, és hogyan lehet legyőzni?

„A kisebbségek társadalmi funkciója az, hogy velük szemben a többség szebbnek lássa magát” – interjú Krekó Péterrel, II. rész

„A romákkal való szembehelyezés egy olyan tükör, amibe nézve a magyarok szebbnek látják saját magukat. A kisebbségnek sokszor ez a társadalmi funkciója: a rajtuk alkotott negatív sztereotípiákon és képeken keresztül a többség szebbnek és értékesebbnek láthassa magát” – mondja Krekó Péter.

„Nem tartozom azok közé, akik a nemzettudat minden típusát ördögtől valónak tartják” – interjú Krekó Péterrel, I. rész

Krekó Péterrel, az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének adjunktusával és a Political Capital think tank igazgatójával beszélgettünk arról, milyen a magyar identitás. Az egészséges nemzettudatot a segítségnyújtással, míg az egészségtelent destruktív elzárkózással azonosítja.