Kategória Archívumok: Boldogság

Közös magány – egyéni probléma vagy kortünet?

Miközben emberek tömege vesz minket körül nap mint nap, és a közösségi oldalaknak hála egyszerűbb a kapcsolattartás, mint valaha, egyre több ember küzd a hétköznapokban a magány érzésével. Mára már korántsem csak az idősebb generációkat sújtja az egyedüllét érzése, a fiatalok is gyakran számolnak be róla.

Kimondani a kimondhatatlant – a poszttraumás növekedés

Akármennyire igyekszünk, szinte elkerülhetetlen, hogy egy egész életet leéljünk kisebb-nagyobb lelki törések nélkül. Ezeket a negatív élményeket sokszor annyira rettenetesnek érezzük, hogy titokban tartjuk, nem osztjuk meg másokkal.

„Enyém a múlt, övék a jelen” – öröklött sorsunk, avagy a transzgenerációs hatás

József Attila idézett sorai pontosan ragadják meg, hogy mennyire átszövi életünket a szüleinktől, nagyszüleinktől kapott örökségünk. Őseink sorsa akár tudattalanul is hathat ránk, befolyásolva személyes kapcsolatainkat, identitásunkat és életünket.

Több tegnap, mint holnap – hogyan fordítsuk fejlődésbe a kapuzárási pánikot?

Akármilyen sikeresek is vagyunk a munkánkban, boldogok a magánéletünkben, általában a negyvenes éveink közepe felé újra megfogalmazódik bennünk a kérdés: mi az életünk értelme? Valóban azt az életet élem, amit szeretnék?

A hat erény, ami könnyebbé teszi az életed – benned hány van meg?

Léteznek olyan erények, melyeket földrajzi távolságok és kulturális különbségek ellenére az emberiség közösen magáénak vall? Erre a kérdésre kereste a választ Csíkszentmihályi Mihály és Christopher Peterson.

Sugar kapcsolatok – mézédes szerelem vagy fanyar valóság?

Sugar, avagy cukor. Gyakran futhatunk bele az angol szóba, egy kissé más kontextusban: Sugar Baby és Sugar Daddy.

Boldogok a hulladékmentesek… – Hogyan lehet duplán előnyös a környezetvédelem?

Földünk új divatnak örvend. A szó legszorosabb értelmében, ugyanis úgy tűnik, egyre inkább menő elutasítani a műanyag szívószálat vagy saját bögrébe kérni a kávét, csökkentve ezzel a szemetelést.

„Ami sebezhetővé tesz, az tesz csodálatossá” – sérülékenységünk ereje

Bocsánatot kérni, ha hibáztunk, segítséget kérni, amikor valamihez kevésnek érezzük magunkat, elismerni a mulasztásainkat, felvállalni az érzéseinket, még ha nem is biztos, hogy viszonzottak. Az ilyen és ezekhez hasonló helyzetek közös pontja, hogy fel kell vállalnunk bennük saját sebezhetőségünket.

„Élj úgy, mintha másodszor élnél!” – A haláltáborok poklában született terápiás irányzatról

Viktor Emil Frankl 37 éves volt, amikor három év leforgása alatt a haláltáborokban elveszítette családját, és csaknem saját életét is. Korábban pszichiáterként főként az élet értelmének kérdéskörével, az élet értelmébe vetett hit visszafordíthatatlan elvesztésének okával foglalkozott.