Kategória Archívumok: Klinikai pszichológia

Miért népbetegség hazánkban a magas vérnyomás?

Magyarországon a vezető halálokok között tartjuk számon a kardiovaszkuláris, tehát a szív- és érrendszeri megbetegedéseket (KSH, 2016). A ’90-es években bekövetkezett szemléletváltás óta nem az idősödés velejárójaként tekintünk a magas vérnyomás kialakulására, hanem többtényezős, egyéni felelősségvállaláson alapuló, módosítható jellemzőkkel és viselkedéses rizikófaktorokkal bíró betegségről beszélünk.

Mi történhet az agyunkban, ha kényszeres zavartól szenvedünk?

A kényszeres zavarok rengeteg embernek keserítik meg a mindennapjait, azonban a tudomány rendelkezik válaszokkal arra nézve, hogy miként lehet azt hatékonyan kezelni. A következőkben a kialakulás és a kezelés főbb biológiai aspektusaira tekintünk rá röviden, Ronald J.

Nincs baj, csak szenvedek – a hisztériáról és egyéb mumusokról

Mind tapasztalhattuk már, milyen az, mikor nincsen semmi gond, mégis majd′ belehalunk az életbe. Mert igenis van, hogy nehéz, sőt, kibírhatatlan szinte minden – ilyenkor pedig a legkevésbé sem segít, ha a fejünkhöz vágják, hogy ne hisztizzünk!

Mit gondolnak a kliensek az olyan terápiáról, ami nem segít?

A pszichoterápia a legtöbb ember esetében hatékony segítség tud lenni, ugyanakkor be kell vallani azt is, hogy az esetek egy bizonyos hányadában nem tud segíteni, sőt, akár még káros is lehet. Egy 2015-ben született tanulmányban azoknak a klienseknek a tapasztalatait igyekeztek összegezni, akiknél nem volt kimutatható javulás a terápia hatására, vagy akár még állapotromlást is

Trauma vagy krízis? – Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsa előadása

Az ELTE-PPK és az MPT Tanácsadás Pszichológiai Szekció szervezésében immáron harmadik alkalommal rendezték meg a Pszichológiai Tanácsadás Konferenciáját, melyen Dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsa a krízis és a trauma állapotainak jellemzőit, illetve a két jelenség elkülönítését elemezte előadásában.

Amikor a depresszió majdnem erősebb – kisállat-terápia!

A depresszió az egyik legismertebb és leggyakoribb pszichiátriai diagnózis. A gyógyszeres és pszichoterápiás módszerek jelentős javulást hozhatnak a tünetekben, ám a betegek nagyjából egyharmada részlegesen vagy teljesen rezisztens, tehát nem reagál az ismert kezelésekre.

Az instabilitás stabilitása – a borderline személyiségzavar

A személyiségzavaros kifejezést gyakran használjuk a hétköznapokban, általában inkább pejoratív értelemben, de valójában a különféle személyiségzavarok sokszor még a szakemberek számára is nehezen diagnosztizálhatók. Az egyik legközismertebb személyiségzavar a borderline, ám a köztudatban élő kép nem feltétlenül fedi a valóságot.

10 év, 10 betegség: új mentális zavarok az elmúlt évekből

Mióta ember az ember, törődik azzal, mi zajlik benne. A psziché állapota, betegsége és gyógyítása életünk része – életünk folyamatosan alakuló, változó, fejlődő része.

Terapeuták a kiégés árnyékában

A nagy érzelmi megterheléssel járó, segítő szakmát gyakorlók körében gyakori a kiégés, de vajon hogyan alakul ez a jelenség a terapeuták körében? Kik azok, akik veszélyeztetettebbek, és mit tehetnek a szakemberek, hogy megelőzzék a kiégést?

Hétköznapi tündérmese: Pán Péter és Wendy

A mesékben gyakran olyan mögöttes tartalmakat fedezhetünk fel, melyeket nem is gondolnánk. Egyszerű történetek által ismerheti meg a gyermek a különböző életszakaszokból fakadó kríziseket, lesheti el a főhősöktől a megküzdési stratégiákat.

Pszichológus a karosszékben – amikor a szakember klienssé válik

A pszichológusok is járnak pszichológushoz, de vajon hogyan éli meg egy szakember, ha ő válik klienssé, és mi a helyzet akkor, ha ez az egész ráadásul kötelező is neki? Több cikkünkben is említést tettünk már arról, hogy mekkora jelentőséggel bír a saját önismeretei munka azoknak a pszichológusoknak, akik a pszichoterápia valamely formájával kívánnak foglalkozni.


Iratkozz fel hírlevelünkre!