Kategória Archívumok: Kognitív pszichológia

Melankólián innen és túl – a depresszió másik oldala

A depresszió kapcsán a legtöbb embernek a letörtség, az üresség, a borús és pesszimista gondolatok jutnak eszébe. Nem véletlen, hiszen a depressziót a szakemberek is a hangulatzavarok közé sorolják. Ám a depressziónak van egy másik oldala is. „Ha belegondolok, hogy fel kell állnom és 172 izmom segítségével meg kell tennem 11 métert, hogy hűvös porcelánba
A klímakrízis mint lehetőség?

A világvégevárás a történelemben hosszú múltra tekint vissza, a bibliai kinyilatkoztatásoktól egészen a hidegháború atomkatasztrófáján át a klímakatasztrófáig. A mindenkori ember reális szorongásként éli meg a mindenkori korszak előre prognosztizált apokalipsziseit, hol valláson, hol politikán, hol a tudományon keresztül. A tudományos prognózisokon alapuló elképzelések a klímaváltozás hatásáról az életvitelünkkel kapcsolatban széles skálán mozognak. Az egyik
A történeteink mi vagyunk – avagy a rövid dinamikus pszichoterápiáról (BDP) röviden

A rövid dinamikus pszichoterápia a felnőtt dinamikusan orientált egyéni pszichoterápiában használható, idői korláttal rendelkező módszer. Binder és Betan tizenegy fejezetben taglalják a módszer alkalmazásának szükséges és elengedhetetlen feltételeit, technikáját és klinikai jelentőségét. Mindehhez a könyv számos szemléletes, és hol rövidebben, hol hosszabban részletezett klinikai esetet prezentálva nyújt segítséget, megismertetve az olvasót a módszerrel. Könyvrecenziónk. A
Túlérzékeny tehetségek: a szuperintelligencia

Vannak emberek, akik nemcsak hihetetlen intellektuális képességekkel rendelkeznek, hanem érzékszerveik és érzelmeik működése is egyedülálló – ezt nevezi a szakirodalom szuperintelligenciának, csúcstehetségnek, vagy, egy francia kutatónő nyomán: zebráknak. Szuperintelligensnek vagy csúcstehetségnek lenni olyan egyedi adottság, amely nem mindig pozitívumként jelenik meg, hanem számos nehézséget is okozhat a mindennapokban. A szuperintelligencia az itt használt értelemben nem
A szavakon túl – hogyan hatnak ránk a hangulatjelek?

Az elmúlt évtizedek során az online kommunikáció szinte észrevétlenül vált életünk szerves részévé, sőt nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy érzelmeinket kellően hangsúlyosan képviseljük a digitális térben. Ebben nyújtanak segítséget számunkra a hangulatjelek, az olykor mosolygós, máskor szomorú, sok esetben akár indokolatlannak tűnő ábrák. Legtöbben már-már ösztönösen leírt mondatunk végére illesztjük a legtalálóbbnak vélt szimbólumot,
Az érző agy – érzelmi tanulás, I.rész

Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy az érzelmeink hogyan befolyásolják emlékeink kialakulását, valamint a későbbi életünket. Életünk során van néhány olyan pillanat, melynek emlékeit örökké hordozzuk. Sokszor ezekhez az emlékekhez erős érzelmek köthetők. Legtöbben jól emlékszünk az első napunkra az iskolában, amikor az izgatottság és a félelem egyvelegét éltük át, a fontos társas
Te most észlelsz vagy csak érzékelsz?

„Észleltem éjszaka, hogy hazaértél, de aztán aludtam tovább, még úgyis, hogy te a mozgásérzékelős lámpa alatt járkáltál!” Miről is beszélünk, mikor észreveszünk vagy éppen érzékelünk valamit? Mi az észlelés és mi az érzékelés? Tényleg eltérő fogalmakról beszélünk? Igen, tényleg. Bár a szavak köznapi használatát tekintve nem feltétlenül gondolnánk, mégis: az érzékelés és az észlelés a pszichológiában
Szabad élet? – A szorongáson segítő pszichoterápiás technikák

Mindennapi életünket, szokásainkat, választásainkat pszichológiai állapotunk nagyban befolyásolja. Így hiába szeretnénk szabadon élni, különféle fóbiáink, szorongásunk, depressziós periódusaink akadályozhatják szabadságunkat. Cikkünkben olyan pszichológiai módszereket mutatunk be, melyek segítenek a szorongás kezelésében. A világon csaknem az emberek húsz százaléka szenved valamilyen stresszbetegségben a WHO 2019-es felmérése szerint. A témával már Freud is foglalkozott, aki a szorongást
Mutasd az agyad, és megmondom milyen vagy!

Mind egyediek vagyunk, és különböző módon élünk meg érzelmileg nagy horderejű eseményeket. Sűrűn mondjuk, „én ilyen vagyok”, de belegondoltunk már igazán, vajon miért van az, hogy egyes emberek nagyon gyorsan helyrerázódnak egy-egy szakítás, haláleset, nagy kudarcélmény után, míg mások sokáig a negatív események hatása alatt maradnak, hosszú ideig, akár évekig kétségbeesést élnek meg? Miért van
Minek egy weboldalnak pszichológus? – Betekintés a felhasználóiélmény-fejlesztés rejtelmeibe

Jártál már úgy, hogy nem értettél egy honlapot? Próbáltad megtalálni a téged érdeklő információt, esetleg vásárolni valamit egy webshopban, de az egész annyira komplikáltnak tűnt, hogy végül inkább továbbálltál? Ilyenkor sokszor magunkat okoljuk: talán nem figyeltünk eléggé, talán nem is értünk hozzá. Nem is feltétlen gondolunk arra, hogy egy-egy weboldal megértése nem a mi kudarcunk,
Ízek, formák, érzések – ideasztézia a mindennapokban

Miként lehetséges, hogy az emberek többsége két jelentés nélküli szót és két alakzatot ugyanúgy párosít össze? Hogyan kapcsolódnak össze a fejünkben a különböző érzékszervek által észlelt ingerek? Illik hozzánk a nevünk? A látszat néha csal? Megváltozik a kávé íze, ha másik bögréből isszuk? Cikkünkben a modalitások interakcióit bogozzuk ki. Mielőtt lerántjuk a leplet a tudomány
Amikor mindenki ugyanúgy emlékszik rosszul – mi okozza a Mandela-effektust?

Mindenkivel előfordul néha, hogy összekever egy-egy fontos évszámot, esetleg tévesen idézi fel a történéseket. De mi van akkor, ha emberek tömegesen emlékeznek rosszul valamire, ráadásul ugyanúgy? Érezted már magad 100 százalékig biztosnak valamilyen tényszerű eseménnyel kapcsolatban, amiről később kiderült, hogy mégsem úgy történt? Ha igen, akkor elképzelhető, hogy téged is érint az úgynevezett Mandela-effektus!  A

Iratkozz fel hírlevelünkre!