Kategória Archívumok: Kognitív pszichológia

Képes vagy rá, de el is kell hinned! – a fejlődés fókuszú és a rögzült gondolkodásmód

A „még nem” kifejezés jelentősége nagyobb, mint gondolnánk. Carol Dweck a Stanford Egyetem pszichológia professzora munkássága során azt kutatta, hogy lehet a nézőpontunkat átformálni. Kutatók az évek során többféle gondolkodásmódot, azaz mindsetet véltek felfedezni. Ezek alapján megkülönböztettek fejlődés fókuszú és rögzült szemléletmódot. Mi a különbség a kettő között és ez hogyan befolyásolja intelligenciánkat és teljesítményünket?
Miért gondoljuk túl a dolgokat – és mit tehetünk ellene?

A túlgondolás vagy rágódás azt jelenti, hogy gondolatainkban egy múltbeli vagy feltételezett jövőbeli, negatív esemény forgatókönyvét írjuk újra meg újra, sokszor végeláthatatlan köröket futva, amit gyakran szorongás is kísér. Amikor túlgondolunk valamit, a saját gondolataink folyamatos kritizálását, felnagyítását végezzük. Ez több formában is megjelenhet: a jövőbe vetítve, a múltbeli események kapcsán (általában ezt nevezzük rágódásnak
Következő hónapban kevesebbet költök! A kérdés: hogyan?

Bár sokan szeretnének kevesebbet költeni, valahogy ez a havi számlákon nem látszik meg. Minél többet akarunk spórolni, annál kevesebbet tudunk. Sokszor elhangzik a szánkból: „Következő hónapban kevesebbet költök!” A kérdés csak az: hogyan? Cikkünkből kiderül, miként tarthatjuk vastagon pénztárcánkat. A pénz mindenki életében fontos szerepet tölt be. Ez nem is csoda, hiszen ez az eszköz elengedhetetlen
Pedig itt van a nyelvem hegyén!

Milyen gyakran fordul elő veled, hogy nem jut eszedbe egy szó? Egy kellemes beszélgetés közepén egyszer csak megtorpansz, mert keresel egy konkrét kifejezést, amelyet hiába használsz akár nap mint nap, hirtelen elveszett a fejedben. Pedig ott van a nyelved hegyén. A beszélgető társaid furcsán néznek rád, te pedig próbálod körülírni az adott szót: végül nagy
Hogyan emlékezhetünk az automatikus cselekvéseinkre?

Gyakori, hogy a teljesen automatikus cselekvéseinkre később nem emlékszünk, például arra, hogy kihúztuk-e a vasalót, elzártuk-e a gázt, vagy bezártuk-e az ajtót, így később szorongunk rajta, hogy épp nem ég-e le a ház. A fenti jelenséget egyrészt az okozza, hogy a sokszor ismételt, rutinos cselekvéseink kívül maradnak a figyelmi fókuszon, mert annyiszor csináltuk már, hogy
Az ember ismét szakít a tudás fájáról

Az utóbbi években számos platformon, így a mozivásznon is egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges intelligencia különböző formái. De valósággá válhatnak-e a sci-fik? A számítógépek korszakának hajnalával párhuzamosan kezdődött el a neurális hálózatok kutatása. Ez teremtette meg a feltételeket a mesterséges intelligencia (AI – az angol Artificial Intelligence kifejezés nyomán) megalakulásához, amire úgy is tekinthetünk,
Amikor szenvedés a zene – a muzikogén epilepszia

Annyi mindent jelenthet számunkra a zene. Szórakoztat, megnyugtat, ellazít vagy éppen felpörget, magával ragad. Bizonyos helyzetekben az önkifejezés eszköze, másokban emlékek előhívója. Hangulatteremtő ereje van, érzelmeket jelenít meg. Mindenhová elkísér minket, fülhallgatón keresztül akár egész napunkat megzenésíthetjük. Vannak páran azonban, akiknek a zene mást jelent: elvesztett öntudatot, ájulást, epilepsziás rohamot. Muzikogén epilepsziával ez a mindennapjainkat
Hogyan segít nekünk a Gestalt?, I. rész – észlelési torzításaink

Az egész több, mint a részek összessége – ha valaki csupán egyetlen mondatot hallott valaha a Gestalt-pszichológiáról, nagy valószínűséggel ez volt az. Az azonban, hogy ez a kitétel mit is jelenthet pontosan, és hogyan is jelenhet meg a gyakorlatban, már egy jóval összetettebb és mélyrehatóbb kérdés. Cikkünkben átfogó, de közel sem minden fogalmat felölelő ismertetést
Melankólián innen és túl – a depresszió másik oldala

A depresszió kapcsán a legtöbb embernek a letörtség, az üresség, a borús és pesszimista gondolatok jutnak eszébe. Nem véletlen, hiszen a depressziót a szakemberek is a hangulatzavarok közé sorolják. Ám a depressziónak van egy másik oldala is. „Ha belegondolok, hogy fel kell állnom és 172 izmom segítségével meg kell tennem 11 métert, hogy hűvös porcelánba
A klímakrízis mint lehetőség?

A világvégevárás a történelemben hosszú múltra tekint vissza, a bibliai kinyilatkoztatásoktól egészen a hidegháború atomkatasztrófáján át a klímakatasztrófáig. A mindenkori ember reális szorongásként éli meg a mindenkori korszak előre prognosztizált apokalipsziseit, hol valláson, hol politikán, hol a tudományon keresztül. A tudományos prognózisokon alapuló elképzelések a klímaváltozás hatásáról az életvitelünkkel kapcsolatban széles skálán mozognak. Az egyik
A történeteink mi vagyunk – avagy a rövid dinamikus pszichoterápiáról (BDP) röviden

A rövid dinamikus pszichoterápia a felnőtt dinamikusan orientált egyéni pszichoterápiában használható, idői korláttal rendelkező módszer. Binder és Betan tizenegy fejezetben taglalják a módszer alkalmazásának szükséges és elengedhetetlen feltételeit, technikáját és klinikai jelentőségét. Mindehhez a könyv számos szemléletes, és hol rövidebben, hol hosszabban részletezett klinikai esetet prezentálva nyújt segítséget, megismertetve az olvasót a módszerrel. Könyvrecenziónk. A
Túlérzékeny tehetségek: a szuperintelligencia

Vannak emberek, akik nemcsak hihetetlen intellektuális képességekkel rendelkeznek, hanem érzékszerveik és érzelmeik működése is egyedülálló – ezt nevezi a szakirodalom szuperintelligenciának, csúcstehetségnek, vagy, egy francia kutatónő nyomán: zebráknak. Szuperintelligensnek vagy csúcstehetségnek lenni olyan egyedi adottság, amely nem mindig pozitívumként jelenik meg, hanem számos nehézséget is okozhat a mindennapokban. A szuperintelligencia az itt használt értelemben nem

Iratkozz fel hírlevelünkre!