Élet és Pszichológia, Kognitív pszichológia, Stressz

Kognitív torzítások a katasztrófák feldolgozásában

Egy katasztrófa vagy baleset megtörténte után gyakran észlelt jelenség a közösségi médiában, hogy sokan határozott véleménnyel vannak arról, hogyan lehetett volna a szerencsétlenséget megelőzni, jobban csinálni. Cikkünkben ezen jelenség lélektani hátterét mutatjuk be.

Miért látjuk különböző színűnek az egyforma gömböket?

Régóta nem titok, hogy valójában az agyunkkal látunk – azaz dolgozzuk fel a szemünkbe bejövő fényingereket, és alkotunk képet belőlük. Ennek köszönhetően számos optikai illúzió léphet fel, amikor nem azt látjuk, ami valójában van, hanem amit az agyunk gondol, mert értelmet akar adni a látottaknak, kiegészíti a színeket vagy formákat.

#gameforgood – játékkal az Alzheimer-kór kutatásáért

Emlékezetzavar, beszédzavar, szorongás, a személyiség megváltozása – csak néhány az Alzheimer-kór megannyi tünete közül, melyek által egy egészségesen működő személy néhány év alatt önmaga árnyékává válhat. A gyógymód egyelőre ismeretlen, a diagnózis végleges – maximum lassítani lehet a lefolyását.

Be vagyunk oltva a változás ellen?

Vagyunk jó néhányan, akik meg akarjuk változtatni életünket, de valahogy soha nem sikerül igazán. Mit rontunk el?

A nyugdíj-előtakarékosság pszichológiai kihívásai – kognitív torzítások és a hosszú távú befektetések összefüggései

Az állami nyugdíjak fenntarthatatlansága egyértelmű, de mi köze mindennek a pszichológiához? Tudjuk, hogy mai jövedelmünk egy jelentős részéről kellene lemondanunk, és úgy befektetnünk, hogy azt csak a nyugdíjas éveinkben használhatjuk fel.

Bőrszín és pszichológiai jellemzők – vajon van összefüggés?

Az Egyesült Államokban többféle rassz él együtt, mely az ország történelmi múltjára vezethető vissza. Nem meglepő tehát, ha egy osztályteremben találkozunk ázsiai, hispániai, afroamerikai és europid embertípussal.

Marketinges ütőkártya – a Zeigarnik-hatás

A Szovjetunióban tevékenykedő pszichológusok életművéről kevés szó esik a pszichológusképzésben, pedig többen is olyan elméleteket alkottak, melyek máig meghatározók. Ezen elméletek közül az egyik a Zeigarnik-hatás, melyet gyakran egy száraz elméletként emlegetnek, pedig gyakorlati oldalát a mai napig sikerrel alkalmazza a szórakoztatóipar és a marketingipar, és mindennapi életünkre is jelentős hatással van.

Megvalósíthatatlan tervek vagy eredménytelen időbeosztás? – Időmenedzsment mint a halogatás elkerülésének eszköze

Mindannyian szembesültünk már azzal a problémával, hogy nem sikerült befejeznünk egy napra megtervezett teendőinket. Túl sokat vállalunk?

Megbetegítő gondolatok – kognitív torzításaink, III. rész

Cikksorozatunk harmadik részében olyan kognitív torzításokkal foglalkozunk, melyek gyakran előkerülnek a terápiás helyzetben is, mert sok pszichés probléma és mentális betegség gyökerét képezhetik. Ezek nem elsősorban a döntéshozásban, hanem önmagunk és a világ észlelésében játszanak nagyobb szerepet.

Hogyan látjuk tévesen magunkat és a másikat? – Kognitív torzításaink, II. rész

Amikor egy másik emberről vagy magunkról van szó, általában torzító szemüveget veszünk fel, mert fenn akarjuk tartani a pozitív énképünket, és a kapcsolatokra, másokra és világra vonatkozó meggyőződéseinket. Nemcsak a szerelem vak, hanem a mindennapi észlelésünk során is számos befolyásoló tényező van, ami alapján döntünk másokról, és meghatározzuk magunkat.

Hogyan döntünk hibásan, és csapjuk be magunkat? – Kognitív torzításaink, I. rész

Ha nem lennének kognitív torzításaink, számítógépekként, valós esélyek és arányok szerint észlelnénk a világot és hoznánk meg döntéseinket. Ez azonban nem így van, amit számos esetben tetten érhetünk.

4 kérdés, ami segíthet elcsendesíteni negatív gondolatainkat, I. rész

„Ez nekem nem fog menni.” „Mindenki jobb nálam, soha nem fogom elérni a céljaimat.