Élet és Pszichológia, Kognitív pszichológia

Hogyan emlékezhetünk az automatikus cselekvéseinkre?

Gyakori, hogy a teljesen automatikus cselekvéseinkre később nem emlékszünk, például arra, hogy kihúztuk-e a vasalót, elzártuk-e a gázt, vagy bezártuk-e az ajtót, így később szorongunk rajta, hogy épp nem ég-e le a ház. A fenti jelenséget egyrészt az okozza, hogy a sokszor ismételt, rutinos cselekvéseink kívül maradnak a figyelmi fókuszon, mert annyiszor csináltuk már, hogy

Az ember ismét szakít a tudás fájáról

Az utóbbi években számos platformon, így a mozivásznon is egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges intelligencia különböző formái. De valósággá válhatnak-e a sci-fik? A számítógépek korszakának hajnalával párhuzamosan kezdődött el a neurális hálózatok kutatása. Ez teremtette meg a feltételeket a mesterséges intelligencia (AI – az angol Artificial Intelligence kifejezés nyomán) megalakulásához, amire úgy is tekinthetünk,

Amikor szenvedés a zene – a muzikogén epilepszia

Annyi mindent jelenthet számunkra a zene. Szórakoztat, megnyugtat, ellazít vagy éppen felpörget, magával ragad. Bizonyos helyzetekben az önkifejezés eszköze, másokban emlékek előhívója. Hangulatteremtő ereje van, érzelmeket jelenít meg. Mindenhová elkísér minket, fülhallgatón keresztül akár egész napunkat megzenésíthetjük. Vannak páran azonban, akiknek a zene mást jelent: elvesztett öntudatot, ájulást, epilepsziás rohamot. Muzikogén epilepsziával ez a mindennapjainkat

Hogyan segít nekünk a Gestalt?, I. rész – észlelési torzításaink

Az egész több, mint a részek összessége – ha valaki csupán egyetlen mondatot hallott valaha a Gestalt-pszichológiáról, nagy valószínűséggel ez volt az. Az azonban, hogy ez a kitétel mit is jelenthet pontosan, és hogyan is jelenhet meg a gyakorlatban, már egy jóval összetettebb és mélyrehatóbb kérdés. Cikkünkben átfogó, de közel sem minden fogalmat felölelő ismertetést

Melankólián innen és túl – a depresszió másik oldala

A depresszió kapcsán a legtöbb embernek a letörtség, az üresség, a borús és pesszimista gondolatok jutnak eszébe. Nem véletlen, hiszen a depressziót a szakemberek is a hangulatzavarok közé sorolják. Ám a depressziónak van egy másik oldala is. „Ha belegondolok, hogy fel kell állnom és 172 izmom segítségével meg kell tennem 11 métert, hogy hűvös porcelánba

A klímakrízis mint lehetőség?

A világvégevárás a történelemben hosszú múltra tekint vissza, a bibliai kinyilatkoztatásoktól egészen a hidegháború atomkatasztrófáján át a klímakatasztrófáig. A mindenkori ember reális szorongásként éli meg a mindenkori korszak előre prognosztizált apokalipsziseit, hol valláson, hol politikán, hol a tudományon keresztül. A tudományos prognózisokon alapuló elképzelések a klímaváltozás hatásáról az életvitelünkkel kapcsolatban széles skálán mozognak. Az egyik

A történeteink mi vagyunk – avagy a rövid dinamikus pszichoterápiáról (BDP) röviden

A rövid dinamikus pszichoterápia a felnőtt dinamikusan orientált egyéni pszichoterápiában használható, idői korláttal rendelkező módszer. Binder és Betan tizenegy fejezetben taglalják a módszer alkalmazásának szükséges és elengedhetetlen feltételeit, technikáját és klinikai jelentőségét. Mindehhez a könyv számos szemléletes, és hol rövidebben, hol hosszabban részletezett klinikai esetet prezentálva nyújt segítséget, megismertetve az olvasót a módszerrel. Könyvrecenziónk. A

Túlérzékeny tehetségek: a szuperintelligencia

Vannak emberek, akik nemcsak hihetetlen intellektuális képességekkel rendelkeznek, hanem érzékszerveik és érzelmeik működése is egyedülálló – ezt nevezi a szakirodalom szuperintelligenciának, csúcstehetségnek, vagy, egy francia kutatónő nyomán: zebráknak. Szuperintelligensnek vagy csúcstehetségnek lenni olyan egyedi adottság, amely nem mindig pozitívumként jelenik meg, hanem számos nehézséget is okozhat a mindennapokban. A szuperintelligencia az itt használt értelemben nem

A szavakon túl – hogyan hatnak ránk a hangulatjelek?

Az elmúlt évtizedek során az online kommunikáció szinte észrevétlenül vált életünk szerves részévé, sőt nagy figyelmet fordítunk arra is, hogy érzelmeinket kellően hangsúlyosan képviseljük a digitális térben. Ebben nyújtanak segítséget számunkra a hangulatjelek, az olykor mosolygós, máskor szomorú, sok esetben akár indokolatlannak tűnő ábrák. Legtöbben már-már ösztönösen leírt mondatunk végére illesztjük a legtalálóbbnak vélt szimbólumot,

Az érző agy – érzelmi tanulás, I.rész

Cikksorozatunk első részében arra keressük a választ, hogy az érzelmeink hogyan befolyásolják emlékeink kialakulását, valamint a későbbi életünket. Életünk során van néhány olyan pillanat, melynek emlékeit örökké hordozzuk. Sokszor ezekhez az emlékekhez erős érzelmek köthetők. Legtöbben jól emlékszünk az első napunkra az iskolában, amikor az izgatottság és a félelem egyvelegét éltük át, a fontos társas

Te most észlelsz vagy csak érzékelsz?

„Észleltem éjszaka, hogy hazaértél, de aztán aludtam tovább, még úgyis, hogy te a mozgásérzékelős lámpa alatt járkáltál!” Miről is beszélünk, mikor észreveszünk vagy éppen érzékelünk valamit? Mi az észlelés és mi az érzékelés? Tényleg eltérő fogalmakról beszélünk? Igen, tényleg. Bár a szavak köznapi használatát tekintve nem feltétlenül gondolnánk, mégis: az érzékelés és az észlelés a pszichológiában

Szabad élet? – A szorongáson segítő pszichoterápiás technikák

Mindennapi életünket, szokásainkat, választásainkat pszichológiai állapotunk nagyban befolyásolja. Így hiába szeretnénk szabadon élni, különféle fóbiáink, szorongásunk, depressziós periódusaink akadályozhatják szabadságunkat. Cikkünkben olyan pszichológiai módszereket mutatunk be, melyek segítenek a szorongás kezelésében. A világon csaknem az emberek húsz százaléka szenved valamilyen stresszbetegségben a WHO 2019-es felmérése szerint. A témával már Freud is foglalkozott, aki a szorongást