Kategória Archívumok: Önismeret

„Megvágom magam azért, hogy ne fájjon” – az önsebzésről

Apró karcolások a karon és a combon, amelyek a hosszúujjú pulóver és a hosszúnadrág által gondos takarásban vannak, azonban viselőjén örökké nyomot hagynak. Az önsebzés, amely számos formában megnyilvánulhat, az autoagresszió egyik fajtája.

Zsák a foltját: miért a hasonló emberekhez vonzódunk?

Amikor megismerünk valakit és elkezdünk vele beszélgetni, akaratlanul is a hasonlóságok és különbözőségek mentén igyekszünk feltérképezni a másikat. Kiderül, hogy ő is imádja a macskákat és ki nem állhatja a kelbimbót.

Ha kell, ha nem, megveszem! – Avagy mi teszi a „boltkórost”?

Biztos mindannyian beleestünk már abba a csapdába, hogy annak ellenére, hogy gondos költségvetést készítettünk, a plázákat járva vagy a webshopokat böngészve becsúszott egy-egy nem tervezett kiadás. Ezzel még önmagában nincs is semmi baj, hiszen olykor mindannyiunkra rátör a váratlan és impulzív vásárlási vágy.

Több tegnap, mint holnap – hogyan fordítsuk fejlődésbe a kapuzárási pánikot?

Akármilyen sikeresek is vagyunk a munkánkban, boldogok a magánéletünkben, általában a negyvenes éveink közepe felé újra megfogalmazódik bennünk a kérdés: mi az életünk értelme? Valóban azt az életet élem, amit szeretnék?

„Az egyetlen állandó dolog a változás” – mikor válunk azzá, aki mindig is leszünk?

Mindannyian folyamatosan változunk, ugyanakkor ennek ütemét életünk során másként érzékeljük. Bár ahogy öregszünk, valóban lassul a változás, korántsem akkora mértékben, mint gondoljuk.

A jobb vagy a bal a jobb? – Az agyfélteke-dominancia mítosza

Számos online kérdőív, cikk és könyv ígéri számunkra, hogy segítségével megtudhatjuk, melyik agyféltekénk a domináns. Valószínűleg mindenki olvasott már róla, hogy a bal agyfélteke a logikus gondolkodást, míg a jobb a kreativitást rejti.

„Ki vagyok én?” – Önismeretünk alapvető forrásai

Képzeljük el, hogy pszichénk olyan, mint egy élettel teli korallzátony! Egy komplex ökoszisztéma, amely élőlények színes kavalkádjának ad otthon.

Élet érzelmek nélkül? – Avagy hogyan értsük meg az alexitímiát?

A klinikai kórképek között először 1967-ben Peter Sifoneos nyomán jelent meg a vágyakozás vagy a saját vágyak átélésének képtelenségét jelentő alexitímia. A kifejezés görög eredetű, tükörfordításban: „nincs szó az érzelmekre”.

„Ami sebezhetővé tesz, az tesz csodálatossá” – sérülékenységünk ereje

Bocsánatot kérni, ha hibáztunk, segítséget kérni, amikor valamihez kevésnek érezzük magunkat, elismerni a mulasztásainkat, felvállalni az érzéseinket, még ha nem is biztos, hogy viszonzottak. Az ilyen és ezekhez hasonló helyzetek közös pontja, hogy fel kell vállalnunk bennük saját sebezhetőségünket.