Élet és Pszichológia, Párkapcsolat

„Megint a régit kezdeni újra” – miért nem tudunk szabadulni a kapcsolati mintáinktól?

Egy kapcsolat elején jó esetben abban reménykedünk, hogy kiegyensúlyozottabban és boldogabban fogunk élni új párunkkal és kevesebb lesz a veszekedés, a probléma. Egy friss kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy hajlamosak vagyunk ugyanazokat a baklövéseket elkövetni, és a korábbi kapcsolataink motívumait tovább vinni újabb romantikus viszonyainkba is. Miért ragadhatunk bele a kapcsolati motívumokba, még

Van, ami nem változik? – A felnőtt kötődésről

Pszichológiai megközelítésben a kötődésről először a csecsemő-, illetve a kisgyermekkori kötődés jut az eszünkbe, és elsősorban a gyermek anyjához való kötődése az, amit meghatározónak tartunk. Pedig mind a két szülőhöz való kötődés befolyásolja a gyermek fejlődését, kötődési mintázatát. Ez a gyermekkori kötődési mintázat meghatározza a későbbi szociális, társas kapcsolatainkat, ami az idő folyamán átalakulhat, változhat,

Így segít az önfeltárás a párkapcsolatunkban

Sokszor halljuk, hangsúlyozzuk a mindennapi életben, hogy a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen a párkapcsolatokban. Fontos, hogy nyíltan és őszintén forduljunk párunk felé, ha tartalmas kapcsolat a célunk. Ez azonban nem csupán szóbeszéd, a kutatások is azt bizonyítják, hogy az önfeltárás és a kapcsolati elégedettség között szignifikáns összefüggés fedezhető fel. Sprecher és Hendrick longitudinális tanulmányukban éveken keresztül

Retrospektív féltékenység – egy elképzelt múlt fogságában

Párkapcsolat és féltékenység – két fogalom, melyek gyakran kéz a kézben járhatnak egymással. De mi van akkor, ha partnerünk semmi mást nem vétett azon kívül, hogy előttünk is élte az életét, és esetleg nem mi vagyunk az elsők, akikkel intimebb kapcsolatba került? Ha forrongunk a dühtől, vagy kerülget minket a kétségbeesés, amikor arra gondolunk, társunk

Hogy múljon el, ha nem tudjuk, hogy lett vége – miért fáj a ghosting?

Szakítani sehogy sem kellemes. Ráadásul szinte mindegy, melyik szerepben vagyunk, hiszen sokszor annak is fáj, aki véget vet egy kapcsolatnak. De mi van akkor, ha valaki ezt megspórolja? Ha a kényelmetlen befejezés helyett inkább azt választja, hogy egyszerűen köddé válik? A közösségi oldalak és társkereső appok világában egyre gyakoribb az úgynevezett ghosting. Mit is takar pontosan

Együtt könnyebb? – Avagy a párkapcsolati megküzdés jellemzői

A stresszel teli helyzetek behálózzák életünk minden területét, beleértve a munkát, baráti, rokoni, de legfőképpen párkapcsolatunkat. A stressz negatívan hathat a párkapcsolatunkra, a kapcsolattal való elégedettségünkre, az egymás közötti kommunikációra, valamint a partnerünktől való elidegenedéshez, és súlyos esetben akár kapcsolati krízishez is vezethet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, a párok miként küzdenek meg együttesen a mindennapi stresszhelyzetekkel, valamint

Csókban az igazság – érdekességek a filematológia tárházából

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen viszonyulunk, annyiféleképpen szeretjük és űzzük a csókolózást. Mondhatni ahány ember, annyiféle csók és csókolózási preferencia. De valójában miért is szeretjük? Vagy éppen miért nem élvezzük? Van-e evolúciós haszna? Vagy csak kedvtelésből, a másik és magunk ingerléséért folytatjuk? A csókolózás (oszkuláció) elfogadott emberi viselkedésünk, egyik legalapvetőbb társas interakciónk, bár eredete nem pontosan ismert.

5 hazugság, amivel a romantikus filmek elpusztítják a szerelmet

Szerelembe esni spontán és nagyon intim pillanat. Rólunk és maximum a másik emberről szól, de mindenképp a miénk, személyes. Legalábbis így képzeljük. Szinte sértő a gondolat, hogy tőlünk független tényezők – például a társadalom vagy a kultúra – fontos szerepet játszhatnak romantikus kapcsolatunkban. Rajtunk és párunkon múlnak mindent elsöprő érzelmeink, vagy egy készen kapott kulturális termék

Egyek vagyunk? – Határok a párkapcsolatban, II. rész

Miképpen függ össze identitásunk az intimitás megélésének képességével? Milyen jelentősége van az intimitásnak és az autonómiának egy párkapcsolat szempontjából? Cikksorozatunk első részében a határok összemosódására helyeztük a fókuszt. Írásunkban tovább mélyítjük a témát, és választ keresünk arra, hogy a fentiek hogyan járulnak hozzá az egészségesen fejlődő párkapcsolat egyes szakaszaihoz. „Nem akarhatjuk a másikat egészen, mert

„Az a baj a monogámiával, hogy nem halunk meg 40 évesen” − tudósítás a szegedi Pszicho-Kávéházunkról

Hogyan alakult a monogámia kérdése a törzsközösségek óta? A szerelemnek valóban múlnia kell? Miért nem tudunk önzetlenül örülni annak, ha a párunk jól érzi magát valaki mással? Miért uralkodnak más dinamikák egy párkapcsolatban, mint bármely más társkapcsolatban? Miért van az, hogy néhány párnak meghozza a boldogságot a kapcsolatuk kinyitása, míg mások már a gondolattól is

Egyek vagyunk? – Határok a párkapcsolatban, I. rész

„Nem vagy enyém, míg magadé vagy: még nem szeretsz. Míg cserébe a magadénak szeretnél, teher is lehetsz. Alku, ha szent is, alku; nékem más kell már: Semmiért Egészen!” – Nem célunk Szabó Lőrinc versének elemzésébe fogni, ám e részlet elgondolkodtat. A kölcsönösség kérdésén túl felmerül, hogy mit jelent az pszichológiai értelemben, ha teljes odaadásban éljük

„Amikor egyedül vagyok, nem létezem” – magány nélkül nem lehet kapcsolódni?

Akárhány barátunk van, és akármennyire közelinek érezzük magunkhoz őket vagy a családunkat, időnként mindenkinek szembe kell néznie a magánnyal. Életünk során lehetnek olyan időszakok, amikor elszigetelődünk másoktól, vagy akár önmagunk bizonyos részeitől. Ezt a vissza-visszatérő érzést nevezi Irvin D. Yalom – az egyik legismertebb kortárs pszichoterapeuta – egzisztenciális elszigeteltségnek, a lét magányosságának. Mit is kell