Boldogság, Élet és Pszichológia, Párkapcsolat

Szakítani vagy maradni? – 7 jel, ami arra utal, hogy jobb véget vetni a párkapcsolatnak

Minden párkapcsolatnak megvannak a maga nehézségei, legyen szó egy régóta húzódó problémáról vagy egy hirtelen jött veszekedésről. Senki sem tökéletes, így egyetlen kapcsolatunktól sem várhatjuk el azt, hogy helyettünk az legyen. Mégis, valahol meg kell húznunk a határt. Vannak egészséges, építő jellegű párkapcsolatok, és vannak olyanok is, amelyekben egyszerűen nem tudunk kiteljesedni és boldogok lenni.

Veled vagyok, de nem köteleződöm el – az aszimmetrikus elköteleződés, II. rész

Előző cikkünkben azt mutattuk be, mit is tekintünk aszimmetrikusan elköteleződő párkapcsolatnak (röviden: ACR, azaz Asymmetrically Committed Relationship), és hogy Scott M. Stanley és munkatársai milyen összefüggéseket találtak az elköteleződés szimmetriája (vagy épp aszimmetriája) és az összeköltözés, a házasság ideje között kutatásaikban. Cikksorozatunk második részében arról esik szó, hogyan is befolyásolja a párkapcsolat minőségét, megélését az

Az apai identitást alakító tényezők

Ahogy az anyai szerep, kötelesség, identitás, úgy az apák pozíciója is megváltozott az utóbbi években. Az apák sokkal inkább bevonódtak a gyermek szenzitív nevelésébe, ami a gyermek kognitív és nyelvi képességeit, illetve szocio-emocionális képességeit is fejleszti. Azonban arról, hogy a babavárás, és később a gyermek születése mégis hogyan hat az apákra (általánosságban), keveset tudunk. Sokat

Veled vagyok, de nem köteleződöm el – az aszimmetrikus elköteleződés, I. rész

Scott M. Stanley és munkatársai új tanulmányukban olyan párkapcsolatokat vizsgáltak, amelyekben az egyik fél elköteleződött a másik iránt, miközben a másik fél kevésbé köteleződött el iránta. Ezeket a kapcsolatokat aszimmetrikusan elköteleződő kapcsolatoknak (Asymmetrically Committed Relationships – ACR) nevezték el. Miért ezt választották kutatásuk céljául? A párkapcsolatokat tanulmányozó szakembereket már régóta lenyűgözik az aszimmetrikus elköteleződés következményei,

Csábítás – hol a határ?

Csábítás. Mit is takar ez a fogalom? A legegyszerűbben talán így fogalmazhatjuk meg: az egyik próbálja elcsavarni a másik fejét. Csábításkor hízelgünk, udvarolunk, le akarjuk nyűgözni egymást. Partnerünk ezt vagy elfogadja és pozitívan reagál a csábításra, tehát lesz következő találka, vagy elutasító és a kapcsolat megszakad. Csábítás közben mind a férfiak, mind a nők taktikáznak.

„Megint a régit kezdeni újra” – miért nem tudunk szabadulni a kapcsolati mintáinktól?

Egy kapcsolat elején jó esetben abban reménykedünk, hogy kiegyensúlyozottabban és boldogabban fogunk élni új párunkkal és kevesebb lesz a veszekedés, a probléma. Egy friss kutatás eredményei alapján azonban úgy tűnik, hogy hajlamosak vagyunk ugyanazokat a baklövéseket elkövetni, és a korábbi kapcsolataink motívumait tovább vinni újabb romantikus viszonyainkba is. Miért ragadhatunk bele a kapcsolati motívumokba, még

Van, ami nem változik? – A felnőtt kötődésről

Pszichológiai megközelítésben a kötődésről először a csecsemő-, illetve a kisgyermekkori kötődés jut az eszünkbe, és elsősorban a gyermek anyjához való kötődése az, amit meghatározónak tartunk. Pedig mind a két szülőhöz való kötődés befolyásolja a gyermek fejlődését, kötődési mintázatát. Ez a gyermekkori kötődési mintázat meghatározza a későbbi szociális, társas kapcsolatainkat, ami az idő folyamán átalakulhat, változhat,

Így segít az önfeltárás a párkapcsolatunkban

Sokszor halljuk, hangsúlyozzuk a mindennapi életben, hogy a megfelelő kommunikáció elengedhetetlen a párkapcsolatokban. Fontos, hogy nyíltan és őszintén forduljunk párunk felé, ha tartalmas kapcsolat a célunk. Ez azonban nem csupán szóbeszéd, a kutatások is azt bizonyítják, hogy az önfeltárás és a kapcsolati elégedettség között szignifikáns összefüggés fedezhető fel. Sprecher és Hendrick longitudinális tanulmányukban éveken keresztül

Retrospektív féltékenység – egy elképzelt múlt fogságában

Párkapcsolat és féltékenység – két fogalom, melyek gyakran kéz a kézben járhatnak egymással. De mi van akkor, ha partnerünk semmi mást nem vétett azon kívül, hogy előttünk is élte az életét, és esetleg nem mi vagyunk az elsők, akikkel intimebb kapcsolatba került? Ha forrongunk a dühtől, vagy kerülget minket a kétségbeesés, amikor arra gondolunk, társunk

Hogy múljon el, ha nem tudjuk, hogy lett vége – miért fáj a ghosting?

Szakítani sehogy sem kellemes. Ráadásul szinte mindegy, melyik szerepben vagyunk, hiszen sokszor annak is fáj, aki véget vet egy kapcsolatnak. De mi van akkor, ha valaki ezt megspórolja? Ha a kényelmetlen befejezés helyett inkább azt választja, hogy egyszerűen köddé válik? A közösségi oldalak és társkereső appok világában egyre gyakoribb az úgynevezett ghosting. Mit is takar pontosan

Együtt könnyebb? – Avagy a párkapcsolati megküzdés jellemzői

A stresszel teli helyzetek behálózzák életünk minden területét, beleértve a munkát, baráti, rokoni, de legfőképpen párkapcsolatunkat. A stressz negatívan hathat a párkapcsolatunkra, a kapcsolattal való elégedettségünkre, az egymás közötti kommunikációra, valamint a partnerünktől való elidegenedéshez, és súlyos esetben akár kapcsolati krízishez is vezethet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, a párok miként küzdenek meg együttesen a mindennapi stresszhelyzetekkel, valamint

Csókban az igazság – érdekességek a filematológia tárházából

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen viszonyulunk, annyiféleképpen szeretjük és űzzük a csókolózást. Mondhatni ahány ember, annyiféle csók és csókolózási preferencia. De valójában miért is szeretjük? Vagy éppen miért nem élvezzük? Van-e evolúciós haszna? Vagy csak kedvtelésből, a másik és magunk ingerléséért folytatjuk? A csókolózás (oszkuláció) elfogadott emberi viselkedésünk, egyik legalapvetőbb társas interakciónk, bár eredete nem pontosan ismert.