Élet és Pszichológia, Önismeret, Személyiség

Hazugságaink nyomában – miért hisszük, hogy fáj az igazság?

Kutatások alapján, naponta közel kétszáz alkalommal hazudnak nekünk. Ebben persze benne vannak az apró füllentések is. A legtöbben elítéljük az igazság elferdítését, ha az elkövetőnek személyes előnye származik belőle. Ugyanakkor a kommunikáció hétköznapi velejárójának tekintjük azokat a hazugságokat, amiket mások megbántásának elkerülése érekében mondunk. Mi a különbség a hazugság két formája között? Lehet-e negatív következménye

Facebook, Insta mondd meg nékem, ki a legszebb a vidéken?

2013-ban a szelfi lett az év szava. Manapság nem tudunk elutazni valahova, sőt elnyalni egy fagyit anélkül, hogy ne posztolnánk az élményt Instagramra vagy Facebookra. Ha nem posztolod, meg sem történt! Hogyan növelik a közösségi média platformjai az énes beállítódást? Valóban pozitívan hathat az önbizalomra vagy éppen ellenkezőleg? Cikkünkből kiderül. Főleg a nyugati társadalmakat számításba

„Önmagadhoz csak a világon keresztül vezet az út” – hogyan formál minket az utazás?

Szinte már közhelynek számító, de gyakran hallott tanács: „utazz egy kicsit, hogy megtaláld önmagad”. Egy nemrég megjelent tanulmány alapján azonban ha külföldön élünk egy darabig, valóban pozitívan formálódik a személyiségünk! Az amerikai Rice University kutatása alapján, ha egy ideig a saját országunkon kívül próbálunk szerencsét, erősödik az énképünk pontossága. Tehát jobban meg tudjuk határozni, kik

Így működnek a horoszkópok: több bennük a pszichológia, mint gondolnád!

Az asztrológia vagy csillagjóslás elmélete szerint a különféle égitestek aktuális állásából következtetni lehet egy adott időpontban bekövetkezett esemény jövőjének alakulására. Az asztrológusok leggyakrabban különös megfogalmazású horoszkópokat használnak az emberek sorsának megjövendölésére. Sokan még ma is úgy vélik, hogy a horoszkópok jó tanácsokat adhatnak olvasóiknak. Valóban így lenne? Vajon hogyan működnek? Amikor egy horoszkópon alapuló személyiségleírást

Vezetek, tehát főnök vagyok?! – Avagy a vezetői viselkedés és a társas identitás kapcsolata

A vezetői viselkedésről hagyományosan mint egy zéróösszegű játékról gondolkodtunk, melynek költsége egyaránt terheli a vezetőt és követőit. Újabb kutatások szerint azonban a vezetés a társadalmi identitáson és a személyiségtudaton alapuló kollektív, társadalmi, szociális működésnek egy eszköze, mely során a vezetők és követőik egyenrangú partnerek. A jó vezetést meghatározó fő kérdés, hogy milyen kapcsolat van a

Ödipusz és Elektra nyomában – hogyan befolyásolják szüleink a szerelmi életünket?

A pszichológia egyik legismertebb, de a megítélése szempontjából legellentmondásosabb elmélete az Ödipusz-konfliktus koncepciója. Sigmund Freud pszichoszexuális fejlődés teóriája a mai napig az egyik legátfogóbb elképzelés, ami a személyiség működését érinti, annak ellenére, hogy számos problematikus eleme van. Kasztrációs szorongás, görög mitológia és péniszirigység – hogyan kell értelmezni és mit nem érdemes szó szerint venni a

Traumatikus események feldolgozása – az EMDR módszer

Sok terápiás technika létezik, melyeket az ülések során használnak a szakemberek. Általában traumatikus eseménynek nevezünk minden olyan élményt és történést, melyet a személy megrázónak, érzelmileg súlyosan megterhelőnek él meg. Cikkünkben a traumák feldolgozására használt eljárást mutatjuk be, az EMDR módszert. A traumatikus élmények sokfélék lehetnek. Általánosságban három csoportba soroljuk ezeket: társadalmi (természeti katasztrófa, háború), egyéni

Írd ki magadból, de ne versben mondd el! – Miért nem segít az írás a költőkön?

Sokan saját tapasztalatból, sokan szakmailag megalapozott kutatási eredményekből tudjuk, hogy a bennünk tomboló viharokat gyakran lecsendesíthetjük azzal, ha szavakba öntve papírra, dokumentumokba vagy telefon jegyzetre vetjük őket. Naplót írunk, történeteket mesélünk, verset írunk. Verset írunk? Lehet, hogy az mégsem olyan jó nekünk, mint elsőre gondolnánk? Az írás terápiás munkában való alkalmazására vonatkozó szakirodalomban legtöbbször a

Hipnózis a klinikumban

A hipnózishoz hasonlóan kiváltott módosult tudatállapotokat már több mint négyezer éve használják gyógyításra. Azonban egészen az 1960-as évekig a hipnózis háttérbe szorult. A módszer segítségével az ember ellenőrzött körülmények között érhet el módosult tudatállapotot, mely során a páciens belső, öngyógyító folyamatainak mozgósítását, személyiségének érését, fejlődését tapasztalhatja. Hogyan váltható ki a hipnózis? Kinél alkalmazható, és mikor

Nőj már fel! – Avagy ki az érzelmileg felnőtt? I. rész

Miért élnek sokan még harmincévesen is egy tinédzser életstílusa szerint? Mikor lesz valaki érzelmileg érett? Egyáltalán: kire mondjuk ezt, és mik szükségesek hozzá? Korábban írtunk már az elhúzódó serdülőkorról és a kibontakozó felnőttkorról. Mostani cikksorozatunkban arra próbálunk választ találni, hogy mi a felnőtt viselkedés és az érett kapcsolatok kulcsa. Sokan gondoljuk, hogy a korral együtt jár a fejlődés

Gyógyszerrel vagy anélkül? – Avagy a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kapcsolata

Sok esetben felmerül a kérdés, vajon a gyógyszeres kezelés mindenképp szükséges-e, nem lehet-e segíteni a páciensen kizárólag pszichoterápiával? A kérdés mérlegeléséhez fontos szempontokat kell áttekinteni, és figyelembe kell venni a betegség tünetei mellett a pszichofarmakonok hatását és ezek kombinációját is. Milyen esetekben ajánlott a kombinált kezelés? Cikkünkből kiderül. Számos ellentmondással szembesülhetünk a téma vizsgálatakor, azonban

Az első benyomástól, a viselkedés magyarázatáig – hogyan értelmezzük mások viselkedését?

A viselkedés magyarázata mindig egy összetett kérdés, mely rengeteg félreértéssel és torzítással is járhat. Minden interperszonális kapcsolatunk alappillére a viselkedés folyamatos észlelése és értelmezése. Kapcsolataink sikerességénél az érem egyik oldala, hogy milyen emberek vagyunk és hogyan viselkedünk, míg a másik, hogy ezt mások hogyan észlelik és értelmezik. Adott a kérdés: hogyan értelmezzük mások viselkedését? Az