Kategória Archívumok: Mentális betegség

Holdkórosok nyomában – miért hiszünk a holdhatásban?

Zsúfolt pszichiátriai osztályok, megnövekedett öngyilkosságok, deviáns tettek, furcsa események. Telihold idején nem is csodálkozhatunk azon, ha számos szokatlan dolog történik körülöttünk – legalábbis a néphiedelem szerint. De vajon tényleg léteznek „holdkórosok”? Lehet bármilyen hatással a telihold a szervezetünkre, befolyásolhatja a viselkedésünket? Cikkünkből kiderül. A telihold hatásával kapcsolatban az ókortól kezdve találunk feljegyzéseket. Arisztotelész állította, hogy
Segítség, kiégtem! – A burnout jelei és oltási munkálatai

A burnout manapság egy gyakran használt fogalom, mégis, ha a saját környezetünkben tapasztaljuk, kevesen veszünk tudomást róla – annak ellenére, hogy a tünetei viszonylag könnyedén felismerhetők. Érzelmi kimerülés, kedvtelenség, problémák a személyes kapcsolatokban, a szakmai sikerek visszaesése: ezek mind olyan jellemzők, amelyek a problémára utalnak. A kiégés megelőzése azonban sokkal könnyebb, mint a kezelése, így
A rossz bánásmód átörökítése, II. rész

Vajon mi számít ma gyerekbántalmazásnak, és mi az, ami még a nevelés érdekében elfogadható mértékű szigornak tekinthető? Az érzelmi bántalmazás vagy a testi gondoskodás elhanyagolása okoz súlyosabb károkat? Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen hatással lesz a személyiségfejlődésére, és milyen élettani hatásokat okozhat. Cikksorozatunkban ezekre a fontos kérdésekre keressük a válaszokat. Cikksorozatunk első részében
Eszem, tehát vagyok – az evészavarok filozófiája, I. rész

Az evészavarokban az ételhez való viszony a világegyetem központja. Az evészavar természetéről Csabai Krisztina pszichológus, az anorexia nervosából felgyógyult Gersei Csengével beszélgetett a Mindset Pszicho-Kávéházban. Hogy is jön ide a filozófia? – kérdezhetnénk. A válasz egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk: a 21. századi ember léte már-már az evés köré szerveződik: az, hogy milyen tartalmakkal bírunk, mit fogyasztunk,
Lehet egy nárcisztikus személy jó vezető?

Elbűvölnek a bájukkal és irányítanak a viselkedésükkel. Mindent megteszünk nekik, és közben meglehet, hogy nekünk fel sem tűnik, hogy csak saját magukkal vannak elfoglalva. Azt gondoljuk, hogy ők a világ leghatározottabb emberei, holott csak nem veszik figyelembe mások véleményét. Miért van annyi nárcisztikus vezető? Vajon valóban jó vezetők-e egy csoport élén, vagy csak jó színben
Mit kell tudni a szorongásos zavarokról?, II. rész

„Már a villamosra sem merek felszállni”. „Nehézséget okoz, hogy kitegyem a lábam otthonról.” „Undorodom a macskáktól”. A felsorolt kijelentések mindegyike származhat szorongásos zavarral rendelkező személytől, viszont nem feltétlenül csak tőlük. Cikksorozatunk első részében a pánikzavart részleteztük. A sorozat második részében a szorongásos zavarokon belül a különböző fóbiákról és a generalizált szorongásról lesz szó. Agorafóbia Félelem olyan helyeken, helyzetekben, ahonnan
Szexuális diszfunkciók mint a mentális zavarok tükrei

A szexuális diszfunkciók gyakran olyan felszíni tünetek, képkockák, melyek egy-egy mentális zavar nagyobb képébe illeszkednek. Még ha a kliens elkötelezett is a tüneti kezelésre, a rövidebb szexuálterápiás intervenciók könnyen vakvágányra futhatnak, mivel a probléma egy kis szeletével foglalkoznak pusztán. Cikkünkben olyan pszichiátriai kórképeket (hangulat-, szorongásos, evés- és személyiségzavarok, valamint alkoholfüggőség) tárgyalunk, melyekben gyakran tapasztalható szexuális
Mit kell tudni a szorongásos zavarokról?, I. rész

Heves szívdobogás, fokozott verejtékezés, hányinger, szájszárazság: néhány tünete a szorongásos zavaroknak. A szorongást, idegességet és a félelmet mindannyian ismerjük saját tapasztalatainkból, hiszen az emberi élet velejárói, természetes reakciók váratlan, új vagy megterhelő élethelyzetekben. Mikortól tekintjük azonban diszfunkcionálisnak? Két részes cikkünkben a szorongásos zavarokat, azaz a pánikzavart, fóbiákat és a generalizált szorongást tekintjük át. Az aktuális
Ne hagyjuk figyelmen kívül! – Depresszió a munkahelyen, I. rész

„Lusta, alulmotivált a kolléga.” „Nem akar megdolgozni a pénzéért.” Erős mondatok, ugye? Pláne, ha tudjuk a háttérinformációt: történetesen egy depresszióval küzdő munkatársról van szó. Márpedig jó eséllyel dolgozunk együtt olyan személlyel, akit érint ez a mentális zavar. Cikksorozatunkban szó lesz arról, hogy hogyan ismerjük fel a depresszió jeleit a kollégáinkon, és arról is, hogy mit
A féltékeny ember akkor is farkast kiált, ha nincs semmi veszély

„Már megint kinek írogat?” „Rég haza kellett volna érnie a munkából. Felhívom, hogy hol jár.” „Már biztosan nem kíván.” Sok ember számára ismerős lehet egy olyan kapcsolat, ahol a partnert mindenáron irányítani és ellenőrizni akarja a társa. Elolvassa az üzeneteit, megtiltja, hogy bizonyos emberekkel találkozzon, sőt még régi barátai is tiltólistára kerülnek. A kapcsolatokban megjelenő tettlegesség
Egy fiatal rapper, aki dalával számtalan öngyilkosságot előzött meg

1-800-273-8255? Különös cím ez egy zenei alkotásnak. Sir Robert Bryson Hallnak, azaz ismertebb nevén Logicnak mégis nyomós indoka volt arra, hogy ezt a nevet adja 2017 áprilisában megjelent számának. Ez ugyanis a Nemzeti Öngyilkosság-megelőző Életvonal telefonszáma az USA-ban, amelyet azok az emberek hívhatnak, akik végső elkeseredettségükben már saját életük kioltására készülnek. Mi lett ennek a
Akadályfutás a terapeutáig – miért nem kérünk szakszerű segítséget?

„El kellene menned egy pszichológushoz.” Számtalan helyzet adódhat, amikor valóban csak egy szakember tudna segíteni különböző problémáinkon. Azonban sok esetben már az első lépést sem tesszük meg. Mégis milyen tényezők gátolnak meg bennünket, hogy pszichológushoz forduljunk? Erről is a történelmünk tehet? Vagy egyszerűen félünk a környezetünk megítélésétől? Milyen közösségek segíthetnek a passzivitás feloldásában? Család, párkapcsolat, testalkat. Ha mindezek nem

Iratkozz fel hírlevelünkre!