Kapcsolataink, Nevelés, Szülő-gyerek

Hogyan játsszunk kisbabánkkal? Játékos útmutató szülőknek

A játék minden gyermek természetes önkifejező eszköze, mely alapvető fontossággal bír. Szülőként feladatunk a szabad játék lehetőségének megteremtése és a játékra való bátorítás. De hogyan is tegyük mindezt? Mire érdemes odafigyelni a kisbabánkkal való játék során? Hogyan játsszunk „jól” gyermekünkkel? Cikkünk ilyen kérdéseket jár körül. A gyermekkor nagy részét a különböző játéktevékenységek teszik ki, a

Tehetséges vagyok?, II. rész – tehetség, avagy nem minden fénylik, ami arany

A tehetség témakörét nem régiben körüljártuk, tisztáztuk a tehetség fogalmát, bemutattuk a leghíresebb tehetségmodelleket, valamint kitértünk a tehetség legfőbb összetevőire. Minderről itt olvashattok részletesebben. Jelen cikkünk a tehetség határterületeivel, problémás eseteivel foglalkozik, úgy mint az alulteljesítő, a kétszeresen kivételes és a hátrányos helyzetű tehetségekkel. A tehetség, melyre általában különleges értékként, áldásként tekintünk, sok esetben sajátos problémákkal

Túlélőkészlet a vizsgaidőszakhoz

Életed első vizsgaidőszakára készülsz? Esetleg már rutinos egyetemista vagy, viszont a vizsgaidőszak által rád nehezedő stresszt még mindig nem tudod kezelni? Fogalmad sincs, hogyan csökkenthetnéd a szorongásod egy kötelező prezentáció megtartása közben vagy akár egy vizsgahelyzetben? Cikkünkben különböző praktikákat igyekeztünk összegyűjteni, melyeket bátran alkalmazhatsz! Közelednek az év végi kötelező egyetemi prezentációk, melyek sok ember számára

Mennyi az elég? – Avagy a különórák nyomában

A jelenkori teljesítménycentrikus világban nem egyszerű szülőnek lenni, ugyanis komoly dilemmát okozhat, hogy vajon mi szolgálja jobban gyermekeink érdekeit. Ha minél hamarabb elkezdjük felkészíteni őket a későbbi elvárásokra, és már kisgyermekkorban különböző foglalkozásokkal, különórák sokaságával alapozzuk meg előnyüket, vagy ha hagyjuk a csemetéket a maguk természetes módján érni, s nem vesszük fel a versenyt másokkal

Amikor a gyermek valójában szülő – a parentifikáció jelensége

„Az édesanyám gyerekkoromban mindent velem beszélt meg, ha valami bántotta, én vigasztaltam meg, a legfőbb bizalmasai voltunk egymásnak és egyben legjobb barátnők.” Cikkünkben többek között arra keresünk választ, hogy milyen hatással lehet a későbbi felnőtt életre, ha egy gyermek túlságosan korán kerül tartósan felnőtt szerepkörbe, valamint hogy kik lehetnek fokozottan veszélyeztetettek. A parentifikáció jelensége a

Szülők a bántalmazás határán – a pszichológiai túlvédésről, II. rész

Előző cikkünkben áttekintettük a pszichológiai túlvédés jelentését, típusait és lehetséges negatív következményeit a gyermekek fejlődésére. Jelen írásunkban azzal foglalkozunk, hogy vajon miért ilyen gyakori jelenség a túlvédés, és hogyan keresik a megoldást a szakemberek ennek kezelésére. Annak ellenére, hogy a nyugati középosztálybeli családokban a fiatalok ma nagyobb biztonságban élnek, mint eddig bármikor, gyakran fosztják meg

A rossz bánásmód átörökítése, II. rész

Vajon mi számít ma gyerekbántalmazásnak, és mi az, ami még a nevelés érdekében elfogadható mértékű szigornak tekinthető? Az érzelmi bántalmazás vagy a testi gondoskodás elhanyagolása okoz súlyosabb károkat? Talán az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen hatással lesz a személyiségfejlődésére, és milyen élettani hatásokat okozhat. Cikksorozatunkban ezekre a fontos kérdésekre keressük a válaszokat. Cikksorozatunk első részében

Szülők a bántalmazás határán – a pszichológiai túlvédésről, I. rész

A szülői túlvédés az egyik legelterjedtebb szülő-gyermek kapcsolati zavar, amelyről az utóbbi években többet olvashattunk a különböző nevelési kérdések kapcsán. A kifejezés hallatán gondolhatunk arra, hogy a szülők biztosan elkényeztetik gyermeküket vagy a „széltől is óvják” őket, azonban a pszichológiai túlvédés sokszínűbb ennél. Cikkünkből kiderül, hogy milyen „mama típusokat” különíthetünk el, mi az a momizmus, és hogy egyáltalán

Gamifikáció az oktatásban – avagy hogyan motiváljuk tanulásra az Alfa és a Z generációt?

Az Alfa és a Z generáció számára magától értetődő a különböző modern technikai eszközök, okostelefonok, tabletek használata, hiszen ők egy olyan közegben nőttek fel, amelyben természetes az internet jelenléte. Hozzászoktak ahhoz, hogy az online térnek köszönhetően információ tömkelege árasztja el őket pillanatok alatt. Emiatt a megszokott, frontális oktatási módszerrel rendkívül nehéz már lekötni a figyelmüket

A rossz bánásmód átörökítése, I. rész

„Így semmire sem fogod vinni!”, avagy az elég jó szülő elég jó gyermeke

„Nem fogod semmire vinni.”, „Miért nincsenek jobb jegyeid?”, „Még vezetni sem tudsz.”, „Minek jársz edzeni, ha úgysem látszik?” Ezek a mondatok sajnos elég gyakran elhangozhatnak a szülők részéről vagy akár egy irigy barát szájából. A pszichológia tudományában felkapott téma az „elég jó szülő” fogalma. De mi van a gyerekekkel, fiatal felnőttekkel? Náluk miért nem vagyunk

Japán, ahol nincs kiabálás és büntetés a gyereknevelésben

Japánról legtöbbünknek elsőként a magas technológiai fejlettség, a festői szépségű japánkertek, a legtöbb 100 év feletti ember jut eszünkbe. Talán kevesebben tudják azt, hogy Japánban nem éri el a válások száma az amerikai és nyugat-európai arányt. És azt tudjuk-e, hogy gyereknevelésük alapelvei, hogy nem tesznek negatív megjegyzéseket gyermekeikre, nem alkalmaznak fizikai büntetést, nem kiabálnak, mégis