Manapság egyre holisztikusabban közelítjük meg az egészségünket, és számos helyzetben felismerjük a befolyásoló tényezők összetett rendszerét. A korábbi leegyszerűsítő egészség-modelleket – melyek szerint megkülönböztethetünk testi és lelki betegségeket –, mára felváltotta a bio-pszicho-szociális gondolkodás. Az újfajta nézőpont térnyerésével egyre többféleképpen, egyre sikeresebben tudjuk felvenni a harcot a különböző betegségekkel szemben. Cikkünkben arra keressük a választ, hányféle aspektusból közelíthetjük meg, térképezhetjük fel egészségünket.

Mire is gondolunk akkor, amikor azt mondjuk, hogy egészségünk több, mint csupán biológiai faktorok által befolyásolt kincs? Általában ilyenkor az életmódunk, illetve káros szenvedélyeink jutnak eszünkbe. Kutatásokra alapozva azonban szóba kerülhet itt akár a fizikai környezet rossz közérzethez, betegségek kialakulásához való hozzájárulása, vagy a gazdasági helyzetünk, a társadalomban elfoglalt helyünk hatása a testi-lelki épségünkre. Érdemes továbbá a fizikai környezetet, mint erőforrást is megemlítenünk.

Épített és természeti környezet egyaránt rendelkezhet az egészséget támogató jellemzőkkel, biztosíthatja számunkra a feltöltődést.

Egy longitudinális kutatás eredménye például azt támasztotta alá, hogy akiknek lehetőségük van fákkal szegélyezett utakon vagy parkokban sétálni, azok tovább élnek. Ez a példa azonban csak egy a számos meghökkentő, ugyanakkor – az egészségünkre nézve – rendkívül biztató vizsgálati eredmény közül.

Egészségünket befolyásoló tényezőink széleskörű elemzésében első körben tekintsünk a bio-pszicho-viselkedéses tényezőkre. Ezek a tényezők kifejezetten ránk, mint individuumokra vonatkoztathatók, egyelőre figyelmen kívül hagyva a szociális, társadalmi aspektusokat. Ide tartoznak a biogenetikai, a pszichológiai és a viselkedéses faktorok.

Biogenetikai tényezők

Biogenetikán értjük például az életkorunkat vagy a nemünket. Továbbá ide soroljuk többek között a családunkban előforduló betegségeket, a veleszületett vagy a korábban előfordult betegségeinket, sérüléseinket, kezeléseinket, a védőoltásainkat, az esetleges fertőzéseknek való kitettségünket, valamint immunológiai kompetenciánkat.

Pszichológiai tényezők

Pszichológiai tényezőnek tekintjük a személyiségünket, a tanulási képességeinket, a szorongásra vagy elkerülésre való hajlamunkat, a kötődési stílusunkat, az egészséghez és betegséghez fűződő hiedelmeinket, az aktuális megküzdési stratégiáinkat, önértékelésünket, illetve az interakciós képességeinket. Korábbi traumáink is ide sorolhatók, természetesen sok más egyéb lélektani faktorral együtt.

Viselkedéses tényezők

Ide tartozik minden olyan tevékenység, amely hatást gyakorol egészségünkre: alvás, táplálkozás, testmozgás, orvossal/szakemberrel történő együttműködés, védőeszközök használata. Káros szenvedélyeink szintén ide sorolhatók: dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás. Viselkedéses tényezőink tehát a szokásainkat, az életmódunkat tükrözik.

A viselkedéses tényezők közé tartozik az orvossal való együttműködés is.

Cikkünk második felében pedig a társas-fizikai környezeti tényezők szerepét vizsgáljuk meg. Itt a hangsúly már nem rajtunk, mint individuumokon van, hanem sokkal inkább a minket körülvevő – fizikai és szociális – világon, és annak széleskörű hatásain.

Földrajzi tényezők

Ebbe a kategóriába tartozik a környezetszennyezés mértéke, az éghajlat, az extrém magas vagy alacsony hőmérséklet, de a földrajzi kockázat is, ami lehet akár tornádó, hurrikán, földrengés, áradás vagy épp szárazság. Ezen kívül ide sorolhatjuk az ózonréteg állapotát, de akár a biodiverzitás változását is.

Építészeti tényezők

Hogyan befolyásolja egészségünket az építészet? Például a sérülést megelőző vagy a pszichés jóllétet előmozdító környezettervezésen keresztül. A nem toxikus építőanyagok használata, a zajszennyezés csökkentése, az ergonómia is mind-mind ide sorolható befolyásoló tényező. Egy kórházi környezet esetén például tudományosan is igazolt a zöld területek ablakból való láthatóságának kedvező hatása a műtét utáni felépülésre.

Szociokulturális tényezők

Ide sorolható szocioökonómiai státuszunk, társadalmi szerepeink, kulturális hiedelmeink, vallási beállítottságunk, társas integrációnk, szociális hálónk, családunk, barátaink, ismerőseink, munkahelyi kapcsolataink. Tágabb értelemben pedig városunk, országunk gazdasági helyzete, politikai stabilitása, egészségpromóciója és betegségprevenciója.

Kórházi környezetben tudományosan is igazolt a zöld területek ablakból való láthatóságának hatása a műtét utáni mihamarabbi felépülésre.

Egyenlőtlen hatások

Az egészségre ható faktorok csoportosítása számos módon történhet. Jelen cikkünkben az individuális és a szociális aspektusok alapján két csoportra, majd azokon belül három-három alcsoportra bontottuk ezeket a tényezőket. Természetesen az egyes tényezők alatt említett példák korántsem merítik ki az egészségünkre ható aspektusok végtelen halmazát. Azt is fontos kiemelnünk, hogy

az egészséget meghatározó tényezők egymáshoz képest nem azonos szinten helyezkednek el, azaz vannak tényezők melyek jelentőségteljesebb hatást fejtenek ki egészségünkre (életkor, nem, genetika), mint mások (épülettervezés).

Az egyén, a környezete és az egészsége közötti kapcsolatot legszélesebb körben a Göran Dahlgren és Margaret Whitehead által 1991-ben kifejlesztett szivárvány modell mutatja be. Ebben az egészségmodellben mi, egyének állunk a középpontban, és a különféle egészségre gyakorolt hatások vesznek körül minket. Legbelülre kerülnek az egyedi életmódbeli tényezők – mint leginkább befolyásoló faktorok –, majd a közösségi hatások, élet- és munkakörülmények – mint kissé kevésbé befolyásoló hatások –, végül pedig a társadalmi körülmények – mint relatív értelemben legkevésbé befolyásoló faktorok.

Ez a keretrendszer ugyan leegyszerűsíti az egészség ennél sokkal komplexebb fogalmát, azonban már eddig is segítette a kutatókat a hipotézisek felállításában, tesztelésében. Így tudtunk és tudunk meg mi is egyre többet az egészséget meghatározó tényezőkről, a köztük lévő kölcsönhatásokról, illetve arról, hogy ezek a tényezők milyen arányban befolyásolják a különböző betegségek kimenetelét. Az egészségünkre ható faktorok kutatását nehezíti, hogy egyszerre szükséges vizsgálni az egyéni és a kontextuális aspektusokat, így ezek szétválasztása nehézkessé válik.

Mik az én egészségem aspektusai?

A saját egészségünket potenciálisan befolyásoló tényezőket nagy vonalakban mi is feltérképezhetjük az említett modell vagy más, holisztikus egészség-megközelítést alkalmazó tudományos modell segítségével. Így új potenciális utakat fedezhetünk fel, melyeken keresztül egészségesebbé, teljesebbé válhatunk. Ne habozzunk szakember segítségét kérni a témában, az egészségpszichológusok kifejezetten ezen a területen tudnak minket szakszerűen támogatni.


Felhasznált irodalom

Dúll, A. (2010). „Vannak vidékek legbelül” Környezetpszichológiai szakralitás a helyhasználatban. Helikon, (1-2), 227-238.

Stokols, D. (1992). Establishing and maintaining healthy environments: Toward a social ecology of health promotion. American Psychologist, 47(1), 6-22.

Takano, T. (2002). Urban residential environments and senior citizens' longevity in megacity areas: the importance of walkable green spaces. Journal Of Epidemiology & Community Health, 56(12), 913-918.

Ulrich, R. (1984). View through a window may influence recovery from surgery. Science, 224(4647), 420-421.

Urbán, R. (2017). Az egészségpszichológia alapjai. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.