A magas vérnyomás napjainkban népbetegségnek számít: egyre növekvő gyakorisággal fordul elő, és világszerte a korai halálozás egyik fő oka. A magas vérnyomás növelheti a szív-, agy-, vese- és egyéb betegségek előfordulásának kockázatát. Éppen ezért vizsgálatában, megelőzésében és kezelésében több szempont bevonása is szükséges. Ismerjük meg, hogy milyen pszichológiai tényezőkkel hozzák kapcsolatba, és hol van a pszichológia szerepe az ellátásban!

Világszerte minden negyedik férfi és minden ötödik nő él magas vérnyomással, ami összesen több, mint egymilliárd embert jelent. Az életkor növekedésével a vérnyomás is fokozatosan növekszik, így öregedő társadalomról lévén szó, nem meglepő, hogy a betegség előfordulása is egyre gyakoribb. Ehhez hozzájárul még többek közt a napjainkra jellemző ülő, mozgásszegény életmód, illetve a mindenki számára könnyen elérhető, magas kalóriatartalmú ételek is. Az életmóddal kapcsolatos változók közül korábbi kutatások a dohányzással, alkoholfogyasztással, felborított alvási szokásokkal, gyümölcsben és zöldségben szegény étrenddel hozták összefüggésbe a magas vérnyomást, és az egyéb szív-és érrendszeri betegségeket.  

Neuroticizmus és szorongás

A pszichológia ezen tényezőkön túl is érdeklődik és kutakodik, különös népszerűségnek örvend annak vizsgálata, hogy a magas vérnyomással élők milyen személyiségvonással jellemezhetők. Történelmi nézőpontnak számít az úgynevezett negatív affektus hipotézis, amely a huszadik században tevékenykedő pszichoanalitikusokhoz köthető.

Ők a magas vérnyomással élőknél olyan gyakori intenzív negatív érzelmeket figyeltek meg, mint a szorongás, düh, depressziós tünetek, így neurotikusnak nevezve őket. 

A meuroticizmus, mint személyiségjegy későbbi modellekben és elméletekben is megjelenik. Azok a személyek, akikre ez a vonás fokozott mértékben jellemző, hajlamosabbak nehéz érzések megélésére, beleértve a szomorúságot, haragot, félelmet, magányt, szorongást. Hajlamosak arra, hogy rosszabbul reagáljanak a stresszes helyzetekre, illetve a kis megpróbáltatásokkal járó szituációkat is reménytelennek lássák.

A neuroticizmus személyiségjegy nem csak a hipertóniás egyéneknél, de a szorongásos és depressziós betegek körében is gyakoribb. E három tényező egyik közös jellemzője a visszatérő, nem kívánatos negatív gondolatok előfordulása, amit szaknyelven ruminációnak nevezünk. Kutatások a ruminációt az egészségügyi panaszokkal, valamint a nyálban található kortizolszinttel – amit stresszhormonként ismerünk – is összefüggésbe hozták, így fejtve ki negatív hatást a vérnyomásszintre is 

A visszatérő negatív gondolatok –rumináció– megfigyelhetők úgy a szorongásos, mint depressziós egyéneknél, illetve egyéb negatív egészségügyi következményei is vannak; mint a magas vérnyomás.

Mint azt már fentebb részleteztük, a magas neuroticizmussal rendelkező személyekre jellemzőbb a szorongás megélése és megtapasztalása, esetleg a szorongásos betegségek előfordulása. Egyes kutatások a magas vérnyomással élőket is szorongóbbnak találták. Ennek miértjét mi is könnyen megérthetjük, ha megvizsgáljuk a jelenség biológiai hátterét. 

A szorongás összefügg a vegetatív idegrendszer működésével. Ez két rendszeren keresztül működik, melyekből a szimpatikus idegrendszer stressz hatására fokozott aktivitási állapotba hozza a szervezetet, ami természetes mód többek közt a szívverés és a vérnyomás megemelkedésével jár. A mai modern társadalmakban tapasztalható egészségtelen életmód, túlhajszoltság és az ezzel járó krónikus stressz pedig szintén elősegíti a szervezet fentebb ismertetett készenléti állapotát, nem kedvezve ezzel a különböző szív- és érrendszeri betegségeknek, emésztési panaszoknak, vagy akár pszichiátriai rendellenességeknek. 

Társas támogatással a stressz ellen

Közismert, hogy az ember társas lény. Épp ezért, a legtöbben meg tudunk nevezni olyan, hozzánk érzelmileg is közel álló személyt, aki fontos számunkra, és sokat jelent a vele való kapcsolatunk. Remélhetőleg azt is megtapasztalhattuk, hogy ezek a személyek mennyit segítenek nekünk, azonban elkerülheti a figyelmünk, hogy a jó, kölcsönös kapcsolataink az egészségünk is fokozzák. Hogyan lehetséges ez?

Számos lehetséges magyarázatot ismerünk. A kapcsolataink hatással vannak egészségmagatartásunkra, hisz elősegíthetik a helyes étrend kialakulását és elsajátítását, mozgásra és aktivitásra ösztönöznek. Ezzel szemben, a társas támogatás érzésének hiánya olyan megküzdési stratégiáknak kedvez, mint a dohányzás. 

Érzelmek tekintetében pedig növelik mentális jóllétünket, önértékelésünket, és miattuk és az általuk nyújtott segítség miatt úgy érezzük, hogy nagyobb kontrollal rendelkezünk az életünk felett. Mindez persze fizikai egészségünkre, így a vérnyomásunkra is hatással van: a megterhelő élethelyzeteket leküzdhetőbbnek érezzük, hisz tudjuk, van kire támaszkodnunk, van aki segítségünkre legyen. Mindez csökkenti a stressz már fentebb ismertetett hatását a szimpatikus idegrendszerünkre, ezáltal pedig a szervezetünkre nézve. 

Miért érdemes ezt tudni?

Mindezek tükrében láthatóvá válik, hogy az olyan gyakran előforduló betegségek, mint a magas vérnyomás esetében is fontos az összetett megközelítés, mind a megelőzésben, mind pedig a kezelésben. 

Ez azonban nem csak az orvosok feladata, hisz annak érdekében, hogy megőrizzük egészségünk, mi magunk is tehetünk lépéseket.

A helyes étrend és a gyakori mozgás mellett fontos továbbá, hogy hogyan kezeljük a stresszt. Egészségünket – a dohányzás helyett – sokkal inkább szolgálja a relaxációs technikák elsajátítása és alkalmazása, illetve a tudatos jelenlét. Ha igyekszünk megérteni a családdal, barátokkal töltött idő fontosságát, továbbá a segítség kérésének és elfogadásának képességét gyakoroljuk, máris fontos lépéseket tettünk az egészségünk felé. 

Bromfield, S., & Muntner, P. (2013). High Blood Pressure: The Leading Global Burden of Disease Risk Factor and the Need for Worldwide Prevention Programs. Current Hypertension Reports, 15(3), 134–136. https://doi.org/10.1007/s11906-013-0340-9

Costa, P. T., & McCrae, R. R. (1992). Four ways five factors are basic. Personality and Individual Differences, 13(6), 653–665. https://doi.org/10.1016/0191-8869(92)90236-I

Daniela, M., Catalina, L., Ilie, O., Paula, M., Daniel-Andrei, I., & Ioana, B. (2022). Effects of Exercise Training on the Autonomic Nervous System with a Focus on Anti-Inflammatory and Antioxidants Effects. Antioxidants, 11(2), 350. https://doi.org/10.3390/antiox11020350

Denovan, A., Dagnall, N., & Lofthouse, G. (2019). Neuroticism and Somatic Complaints: Concomitant Effects of Rumination and Worry. Behavioural and Cognitive Psychotherapy, 47(4), 431–445. https://doi.org/10.1017/S1352465818000619

Faulkner, L. M. D. (2018). The Relation of Social Support and Blood Pressure: Psychological and Demographic Moderators [M.A.]. https://www.proquest.com/docview/2088112097/abstract/1637744434714F5CPQ/1

Hajdók, F. (2022). Magas vérnyomással összefüggő pszichológiai tényezők vizsgálata. Károli Gáspár Református Egyetem.

Hogan, B. E., & Linden, W. (2004). Anger response styles and blood pressure: At least Don’t Ruminate about it! Annals of Behavioral Medicine, 27(1), 38–49. https://doi.org/10.1207/s15324796abm2701_6

Larkin, K. T. (2005). Stress and Hypertension: Examining the Relation Between Psychological Stress and High Blood Pressure. Yale University Press.

Ocsovszky, Z., Rafael, B., Martos, T., Csabai, M., Bagyura, Z., Sallay, V., & Merkely, B. (2020). A társas támogatás és az egészséges életmód összefüggései. Orvosi Hetilap, 161(4), 129–138. https://doi.org/10.1556/650.2020.31625

Zoccola, P. M., Quas, J. A., & Yim, I. S. (2010). Salivary cortisol responses to a psychosocial laboratory stressor and later verbal recall of the stressor: The role of trait and state rumination. Stress, 13(5), 435–443. https://doi.org/10.3109/10253891003713765