Személyes céljaink tartalma és elérésük sikeressége alapvető jelentőséggel bír pszichés jóllétünk szempontjából. A célok egész életünket behálózzák – legyen szó akár a munkáról, a társas kapcsolatokról vagy testi-lelki egészségünkről. Cikkünkben öt lépésen keresztül járjuk végig, hogy milyen természetűek a mindennapi céljaink. Ha érdekel vágyaid természete, és szívesen rájuk néznél egy picit tudatosabb szemszögből, akkor nincs más dolgod, mint magad elé készíteni egy jegyzetlapot és egy tollat, mert a felfedezőút máris indul.

Tételezzük fel, hogy egy nap arra ébredsz, hogy csörög a telefonod, majd közlik Veled, hogy egy nyereményjáték-sorsoláson a Te nevedet húzták ki, a nyereményed pedig egy repülőjegy, valamint egy hosszú hétvége teljes ellátással egy varázslatos, csendes-óceáni szigeten. Tegyük fel, hogy elfogadod a meghívást, el is utazol erre a gyönyörű szigetre, ott pedig közlik Veled, hogy ezen a helyen valóra válhat az eddig féltve őrzött, legbensőbb, titkos álmod. Ahhoz, hogy a szálloda személyzete megvalósíthassa azt, csupán két szabályt kell betartanod: csak egyet kívánhatsz, és őszintén, teljes szívből kell vágynod arra, amit kérsz.

Ha végiggondoljuk, hogy mire vágyunk igazából, rájöhetünk, hogy nem is mindig olyan magától értetődő, hogy amiért nap mint nap dolgozunk, azt valóban belső indíttatásból tesszük-e.

Személyes terveink végiggondolása

Vágyaink felfedezőútjának első állomásán írj fel magadnak néhány olyan célt, törekvést, amelyek úgy érzed, hogy jelenleg különösen foglalkoztatnak, és amelyek megvalósítására időt, energiát szánsz.

Ezt követően értékeld a felírt célokat egy 0-tól 10-ig terjedő skálán a következő szempontok szerint:

• Mennyire nehéz a megvalósításuk?
• Mennyire jelent örömet a megvalósításuk?
• A fontos személyek mennyire várják el ezeket tőlem?
• Mennyire adnak ezek értelmet az életemnek?
• Megvannak hozzájuk a szükséges képességeim?

Ha végeztél, érdemes egy pillantást vetned az összesített számadatokra: Mit mondanak el rólad a jelenlegi céljaid? Van esetleg olyan célod, melyet érdemes lenne újragondolnod, esetleg módosítanod? Van olyan célod, amelyben megerősítést kaptál? Akár igen, akár nem, már megérte hozzáfognod a feladathoz, mivel már a cikk olvasása alatt is tudatosan foglalkozol a terveiddel, ami az idő előrehaladtával hasznos felismerésekhez vezethet majd el.

Intrinzik és extrinzik célok

Ha most újra ránézel a céljaidra, két kategóriába csoportosíthatod őket az alapján, hogy külsőleg vagy inkább belsőleg kontrollált célokról van-e szó. Az előbbi kategóriába tartozó célokat nevezi a szakirodalom extrinzik céloknak, ide olyan célok tartoznak, mint a gazdagság, a vagyon, a hírnév vagy a jó megjelenés. Az intrinzik célok ezzel szemben olyan törekvések, amelyeket valamilyen belső érték mentén választunk, ilyen lehet például egy mély baráti kapcsolat, valamilyen személyes fejlődés, esetleg közösségi vagy társadalmi elköteleződés, szerepvállalás.

A kutatások alapján nem az számít, hogy csak és kizárólag intrinzik céljaink legyenek, ehelyett az a fontos, hogy megfelelő arányban legyenek az életünkben intrinzik és extrinzik célok is.

Érdemes arra törekednünk, hogy az intrinzik célok legyenek túlsúlyban, mivel ezek magasabb szubjektív jólléttel, pozitív érzelmekkel és az élet értelmességének élményével járnak együtt.

Mindannyiunk életében vannak külsőleg és belsőleg kontrollált célok is, hosszú távon azonban kimerítő tud lenni, ha céljainkat a külső kontroll, az irányítás hatja át, tehát ha kevés intrinzik célunk van.

Célok az önszabályozás szempontjából

A célok felfedezőútján továbbhaladva harmadik lépésként azt a kérdést próbáljuk körüljárni, hogy mi alapján tudjuk eldönteni, hogy egy-egy cél „pozitív” vagy „negatív”, azaz követendő vagy inkább kerülendő-e? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához

azt a szempontot kell figyelembe vennünk, hogy mi motivál bennünket az adott cél megvalósítására.

Ha ez az indíttatás egy őszinte öröm, élvezet vagy érdeklődés alapú belső elégedettség, akkor valószínűleg a cél elérése közben gyakran éljük át a flow élményét, és érdemes a jövőben is időt szánnunk annak megvalósítására. Ha azonban valamilyen külső jutalom vagy büntetés tartja fenn a motivációnkat, akkor érdemes végiggondolnunk, hogy mi lenne, ha mindenféle külső feltételes értékelés nélkül kellene újrafogalmaznunk azt. A célok kapcsán, a személyiségvonásokhoz hasonlóan, inkább egy kontinuumban érdemes gondolkodnunk, melyen céljainkat általában valahol a két végpont között helyezhetjük el.

Én-konkordáns célok

Az intrinzik célok magasabb szubjektív jólléttel járnak.

Céljaink fontos megtestesítői a világban való létünknek, és ezért sok információt árulhatnak el arról, hogy mennyire alkalmazkodunk sikeresen a társas környezetünkhöz. Sheldon és Elliot (1999) én-konkordancia elmélete alapján alapvető fontosságú, hogy a személyes törekvéseink összhangban legyenek az énünkkel, hiszen ha huzamosabb ideig olyan célokat tűzünk ki magunknak, amelyek nem én-azonosak, hiába fogjuk elérni őket, nem érezzük majd boldogabbnak és elégedettebbnek magunkat.  Ha például szeretünk énekelni, és egy nap úgy döntünk, hogy jelentkezünk egy kórusba, hogy fejlődjünk, örömmel és elégedettséggel tölt majd el minket, ha a csapatunkkal közösen eljutunk egy fellépésre, mert ezáltal egy olyan célt érünk el, amely összhangban volt a vágyainkkal. Ha azonban csak azért jelentkezünk a kórusba, mert egy jó barátunk ezt várja el tőlünk, miközben mi magunk nem érezzük úgy, hogy ott lenne a helyünk, hiába hoz majd pozitív élményeket a közös fellépés, mégsem fogunk annyira örülni a sikernek.

Immáron el is érkeztünk az ötödik lépéshez, melynél a Freudi tudatos-tudatelőttes-tudattalan triász mentén fogjuk megvizsgálni a céljainkat.

Bizonyos motívumok kevésbé vagy egyáltalán nem tudatosulnak, mégis hatással vannak mindennapi döntéseinkre, választásainkra.

A tudatosan hozzáférhető, szavakkal kifejezhető célokat a szakirodalom explicit, a tudat számára kevésbé hozzáférhető motívumokat pedig implicit néven említi. A rejtett, burkolt motívumokra közvetett módon tudunk következtetni, speciálisan erre a célra kidolgozott tesztek segítségével. Az implicit motívum fogalma McClelland (1980) nevéhez köthető, aki három féle ilyen motívumot különített el, ezek pedig a Teljesítmény, a Hatalom, és az Intimitás.

A tudatosan hozzáférhető, szavakkal kifejezhető célokat a szakirodalom explicit, a tudat számára kevésbé hozzáférhető motívumokat pedig implicit néven említi. A rejtett, burkolt motívumokra közvetett módon tudunk következtetni, speciálisan erre a célra kidolgozott tesztek segítségével. Az implicit motívum fogalma McClelland (1980) nevéhez köthető, aki három féle ilyen motívumot különített el, ezek pedig a Teljesítmény, a Hatalom, és az Intimitás.

Az elméleti felvezetést követően most vizsgáljuk meg, hogy a három alap motívum közül melyiket véljük felfedezni a céljainkban. Az, hogy mely motívumok dominálnak a céljaink kitűzése során, sokat elárul többek között arról, hogy bizonyos helyzetekben inkább sikerorientált, vagy kudarckerülő módon viselkedünk-e, illetve, hogy milyen eszközöket használunk vágyaink elérése céljából, vagy hogy például mennyire vagyunk agresszívak vagy asszertívek egy-egy helyzetben. Az erős hatalom motivációjú személyek például kevésbé asszertívek, ha céljaik eléréséről van szó, míg azok a személyek, akiknél az intimitás motívum erősebb, valószínűbb, hogy a kapcsolat védelmét előbbre valónak tekintik majd, így kevésbé fognak önérvényesítőn viselkedni. Természetesen ezek a motívumok mindannyiunk életében jelen vannak, azonban egyénenként eltérő arányban. Az, hogy mikor melyik kerül előtérbe számos tényezőtől függ: számít az is többek között, hogy kivel vagyunk épp interakcióban, milyen a jövő orientációnk, milyenek a korábbi tapasztalataink, hiedelmeink stb.

Ezzel az öt lépés végéhez is értünk. Ha a jövőben úgy érzed, hogy új célokat tűznél ki, vagy szívesen visszatekintenél az általad elért sikerekre/kudarcokra, akkor bátran használd a fenti szempontokat ahhoz, hogy tisztábban lásd saját magadat. Az, hogy mennyire ügyesen tudjuk a belső igényeinket, szükségleteinket a külvilág elvárásaival és lehetőségeivel összeegyeztetni nagyrészt céljainkon múlik, ezért fontos tudatosítanunk magunkban a fenti kérdéseket. További élményekben gazdag felfedezőutat kívánunk Neked a vágyak szigetén!

...

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik elkísérnek téged az önismeret útján. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.


Felhasznált irodalom:

Martos, T. (2009). Célok, tervek, törekvések. I. Elméleti megfontolások és alkalmazási lehetőségek. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(2), 337-358.

Martos, T. (2009) Célok, tervek, törekvések II. A személyes célok és életcélok kapcsolata - módszertani kérdések és demonstráció = Goals, projects, strivings. II. Psychometric issues and empirical demonstration. Magyar Pszichológiai Szemle, 64(3), 573-592.

Martos, T. (2016). Motiváció, értékek és társas kapcsolatok: az öndetermináció elméletének alapjai. Kézirat

McClelland, D. C. (1980). Motive dispositions. The merits of operant and respondent measures. Review of personality and social psychology, 1, 10-41.

Ryan R., M. & Deci, E. L. (2000) Self-Determination Theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68-78.

Sheldon, K. M. & Elliot, A. J. (1999). Goal Striving, Need Satisfaction, and Longitudinal. Well-Being: The Self-Concordance Model. Journal of Personality and Social Psychology, 76, 482–497.

Sheldon, K. M. & Kasser, T. (2008). Psychological threat and extrinsic goal striving. Motivation and Emotion, 32, 37-45.

Sheldon, K. M., McGregor, H. A. (2000). Extrinsic value orientation and "The tragedy of the commons". Journal of Personality, 68, 383-411.