Pap Éva vagyok, végzettségem szerint okleveles pszichológus, közgazdász. Tapasztalataimat látszólag nagyon különböző területeken szereztem és gyarapítom. Dolgozom magánrendelés keretében egyéni kérdésekkel, vezetőkkel, párokkal és családokkal, dolgozom hospice osztályon az élettől elköszönőkkel, családjaikkal és az őket támogatókkal, és dolgozom a gyermekvédelmi szakellátásban érintett családokkal, családból kiemelt gyerekekkel és az őket nevelő felnőttekkel.  

Minden terület közös nevezője az ember és a rendszer vagy rendszerek, amelynek elidegeníthetetlen része a változtatás lehetősége is, ezért még a legnehezebb helyzetekben sem vagyunk teljesen kiszolgáltatottak. Munkámat leginkább meghatározó és segítő elméleti keretet a családterápiás rendszerszemlélet, Jeffrey Young sématerápiás megközelítése, a Mindfulness elméleti háttere és Yalom egzisztenciális pszichoterápiás irányzata adja.

„Mindegy, hogy milyen régóta haladsz már rossz irányba, fordulj vissza”

Ebből a remek török mondásból a lehetőséget emelném ki, bárhol is vagyunk éppen, lehetőségünk van visszafordulni, irányt változtatni.

Választási lehetőségünk van minden olyan pillanatban, amikor őszintén végiggondoljuk, hogy hogyan vagyunk. Jól vagy nem jól. Ha a válaszunk az, hogy „nem jól” (amivel szinte egyenértékű, az „összességében jól, de”, a „tulajdonképpen nem panaszkodhatok, de” és hasonlók), akkor hozunk egy döntést arról, hogy most még megyünk tovább így, ahogy vagyunk, vagy szeretnénk inkább máshogy lenni, jobban lenni, jól lenni.

Lehetőségünk van változtatni, formálni magunkat, szakmai- és magánéletünket, kapcsolatainkat, és ez a lehetőség rajtunk keresztül vezet.

Nincs túl kicsi probléma, amivel nem érdemes foglalkozni, vagy túl nagy, túl régóta fennálló, amivel már nem is lehet, hát bele se vágjunk. Csak egy mérce van, a “hogyan vagyok”.

A nehézség mindannyiunknak mást jelent, még a saját életünkben is időről-időre változik, hogy mi számít annak. Ez nem tehető mérlegre és kívülről nem megítélhető. Mindegy, hogy a rokonaink, barátaink, szomszédaink vagy munkatársaink szerint a helyzetünk éppen milyen, a hogyan vagyunk kérdésre csak mi tudunk válaszolni, ahogy a megoldást is csak mi tudjuk kialakítani. Környezetünkben lévők rendszerint bőkezűen adnak tanácsot, de bármilyen jó is a szándék a tanács a tanácsadó megoldása, nem a mienk. Vannak helyzetek, amikor nem elég, ha ezeket a tanácsokat magunkra szabjuk, az eddig alkalmazott megoldások nem működnek, vagy megpróbáltunk már változtatni és nem jártunk sikerrel. Ez nem jelenti azt, hogy nem is lehet, hogy nem vagyunk rá képesek, csupán azt, hogy más szemléletre van szükségünk.  Ilyenkor érdemes segítséget kérni.

„Ha gödörben vagy, hagyd abba az ásást”

Nagyszerű gondolat, a kivitelezése azonban általában nem egyszerű, mivel nem véletlenül ismételjük, vagy tesszük azt, amiről akár már tudjuk is, nem használ. Fontos érteni a történetünket, mert felszabadítja a lehetőségeinket. Az én dolgom az, és örömmel teszem, hogy segítsek letenni azt a bizonyos ásót és segítsek megtalálni, kialakítani azt, ami az adott helyzetben és a jövőre vonatkozóan valóban segít. A legnehezebb lépés segítséget kérni, ha ezt a bátor döntést meghoztuk, az úton már nem kell egyedül járnunk.

Szolgáltatásaim