evészavar | Mindset Pszichológia

A tökéletesség generációja – médiahasználat és evészavarok

A XXI. században legtöbbünk életének meghatározó részévé vált a média világa. Hogyan befolyásolja jelenléte olyan alapvető létfenntartó szükségleteinket, mint az étel elfogyasztása? Előadássorozatunk harmadik részében Csabai Krisztina pszichológus, valamint Gersei Csenge, anorexia nervosából felépült pszichológus hallgató mesélte el tapasztalatait. Cikksorozatunk első, illetve második részében az evészavarok tüneteiről, filozófiájáról, családi vonatkozásairól olvashattok. Az evészavarok kialakulásában, mely

Anyám a konyhában a boldogságot főzi – az evészavarok filozófiája, II. rész

Eszem, tehát vagyok című előadássorozatunk első részében az anorexia nervosával foglalkoztunk. Cikk- és előadássorozatunk második részében a családban megjelenő evészavarról, az emiatti családi dinamika átszerveződéséről, és a fellépő családi krízisekről Csabai Krisztina pszichológus, Gersei Csenge, anorexia nervosából felépült pszichológus hallgató, és Gersei Tünde, Csenge húga beszéltek. Már a téma elején több nehézségbe futunk bele az evészavar

Eszem, tehát vagyok – az evészavarok filozófiája, I. rész

Az evészavarokban az ételhez való viszony a világegyetem központja. Az evészavar természetéről Csabai Krisztina pszichológus, az anorexia nervosából felgyógyult Gersei Csengével beszélgetett a Mindset Pszicho-Kávéházban. Hogy is jön ide a filozófia? – kérdezhetnénk. A válasz egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk: a 21. századi ember léte már-már az evés köré szerveződik: az, hogy milyen tartalmakkal bírunk, mit fogyasztunk,

Póthajon innen, testképzavaron túl – a gyermekszépségversenyek világa

Mit érdemes tudni a gyerekeknek szóló szépségversenyekről? Mi motiválja a szülőket, hogy a legféltettebb kincsüket benevezzék egy ilyen megmérettetésre? Milyen hatással lehet ez a kicsik életére és későbbi személyiségükre? Olvass tovább, cikkünkből minden kiderül! Csillámpor, vakuvillogás, kiabáló tömeg. Barnító spray, műköröm, végtelen mennyiségű hajlakk, póthaj, műszempilla, smink és fogfehérítés. Habos-babos nagyestélyik, alig takaró, testhez simuló

Szexuális diszfunkciók mint a mentális zavarok tükrei

A szexuális diszfunkciók gyakran olyan felszíni tünetek, képkockák, melyek egy-egy mentális zavar nagyobb képébe illeszkednek. Még ha a kliens elkötelezett is a tüneti kezelésre, a rövidebb szexuálterápiás intervenciók könnyen vakvágányra futhatnak, mivel a probléma egy kis szeletével foglalkoznak pusztán. Cikkünkben olyan pszichiátriai kórképeket (hangulat-, szorongásos, evés- és személyiségzavarok, valamint alkoholfüggőség) tárgyalunk, melyekben gyakran tapasztalható szexuális

A szelektív evés jellemzői és lelki háttere

A kisgyermeket nevelő szülők mindennapos aggodalmainak egyik meghatározó témája a gyermekük étvágya, hiszen a gyerekek nagy részénél időnként előfordulnak olyan időszakok, amikor a szülők által elvártnál kevesebbet esznek vagy válogatósabbak lesznek. Nehéz meghatározni, hogy mi az a pont vagy határ, amikor már komolyabban foglalkozni kell a gyermek étkezése terén fennálló zavarral. Cikkünkben egy ilyen, fokozott

„Fúj, ezt nem kérem” – járhat-e komoly következményekkel, ha válogatós a gyermekünk?

„Fúj, ezt nem kérem” – valószínűleg sok olyan család asztalánál elhangzik ez a mondat, ahol egy gyerkőc is ül az egyik széken. A gyerekkori válogatás gyakori jelenség, ami sokszor fárasztó fejtörést okoz a szülők számára, vagy rosszabb esetben kellemetlen veszekedést provokál gyerek és felnőtt között. Vajon lehetnek-e a válogatásnak komoly következményei a gyermek hosszú távú

Az evés létfenntartás vagy verseny? – interjú Forgács Attila gasztropszichológussal

Az emberiség történelmét nézve gyakran találkozunk értelmetlennek tűnő kihívásokkal és versenyekkel. Vajon mi lehet ennek az oka? Hogyan alakulhat át az egyik legelemibb ösztönünk az evés versengéssé, és mi köze ennek a szépségideálhoz? Többek között ezekről a kérdésekről beszéltünk Forgács Attila gasztropszichológussal. Mit gondol, mi az oka annak, hogy az embereket érdeklik az olyan hírek,

Posztok, lájkok és önbizalomhiány – hogyan hat ránk a közösségi média?

Még ha nem is osztunk meg naponta valamilyen online tartalmat magunkról, a legtöbben nyomon követjük ismerőseink, valamint különböző hírességek képeit és életét az interneten. Éppen ezért került az utóbbi időben a pszichológiai kutatások célkeresztjébe, hogy miként befolyásolja az önmagunkról alkotott képünket a közösségi média. Különösképpen fontos kérdés azoknak a serdülőknek és fiatal felnőtteknek az esetében,

Muszáj annyit enni? – A túlevés nyomában

Ünnepi ebéd, az asztal roskadozik az ínycsiklandozóbbnál ínycsiklandozóbb ételektől. „Már csak a szemem kívánja”, mondjuk, de még eszünk tovább és tovább… pukkadásig. Stressz? Düh? Minek köszönhető az, hogy számos ember gyakran olyannyira teleeszi magát, ami már ártalmas a testi, lelki egészségükre nézve, és korlátozza életük minőségét, illetve időtartamát is? A legtöbb felnőtt tisztában van azzal,

Amikor nem tudunk leállni – a mértéktelen evés lélektana

„Csak még egyet, aztán abbahagyom!”, „Ennyit már igazán nem hagyhatok meg, ezt már megeszem!”, „Most az egyszer igazán megengedhetek magamnak ennyit!” Legtöbbünknek ismerősek ezek a mondatok, hiszen kivel ne fordult volna már elő, hogy többet evett a kelleténél? Esetleg, hogy úgy érezte, most aztán tényleg túllőtt a célon? A vágyainkat nem mindig tudjuk megfékezni, és

Vele is megtörténhet? – Depresszió gyermekkorban

Depresszió? Gyermekkorban? Hogyan is lehetséges ez? Hiszen egy gyermeknek miféle gondjai lehetnének? – kérdezzük hitetlenkedve. Gyermekkori depresszió viszont sajnos valóban létezik. Ugyan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy gyermekünkkel ez nem történhet meg, a tapasztalatok mást mutatnak. A gyermekkori depresszió tünetei nagymértékben eltérnek a felnőttkori depresszió tüneteitől, ezért is nehéz felismerni. Cikkünk ebben nyújt segítséget. Hangulatzavarról