Tag Archívumok: önbizalom

„Legelőször önmagunkat kell megszeretni” – de hogyan és miért?

Az egyik legelkoptatottabb pszichológiai jó tanács, hogy tanuljuk meg önmagunkat szeretni. Annál nehezebb azonban ezt a gyakorlatban megvalósítani. Ráadásul annak ellenére, hogy nap mint nap használjuk az önértékelés, önbecsülés, önmegvalósítás kifejezéseket, a jelentésük gyakran összemosódik a közbeszédben. Miért fontosak ezek az önmagunkkal kapcsolatos pszichológiai fogalmak, és mit is takarnak pontosan? Ahhoz, hogy közelebb jussunk a
Segítség, kiégtem! – A burnout jelei és oltási munkálatai, II. rész

Előszeretettel elemzek ki utólagosan megtörtént eseményeket, a tények embere vagyok és lehetőleg próbálom elkerülni, hogy meglássák rajtam, hogy mit gondolok. Ki vagyok én? Egy burnoutra hajlamos személy. Létezik olyan, hogy kiégésgyanús személyiségtípus? Mi történik azzal, aki problémás helyzetekben inkább az eszére hallgat? Hogyan védekezhetünk a betegség ellen? Cikkünkben újabb kérdésköröket vetettünk fel a mostanság rendkívül
Hogyan ne vond kétségbe önmagad?

„Szerencsés voltam. Csak kedvesek voltak velem. Rengeteg segítséget kaptam! Jó időben voltam jó helyen. Egyértelmű, hogy alacsonyak az elvárásaik. Egészen biztos, hogy hibát követtek el. Csak a kapcsolataim miatt sikerült.” Milyen gyakran mondjuk ezeket magunknak, amikor valamilyen eredményt elértünk? Milyen gyakran kérdőjelezzük meg saját teljesítményünket, sikereinket? Sokan sajnos észre sem vesszük, mit teszünk ilyenkor magunkkal.
Az egészséges önértékelés hat alappillére

Önértékelésük meghatározza, hogy hogyan viszonyulunk másokhoz és önmagunkhoz, hogyan éljük meg sikereinket és kudarcainkat, és hova helyezzük el magunkat a világban. De mit is jelent az egészséges önértékelés, és mivel alapozhatjuk meg? Önértékelésük az életünk során folyamatosan épül, változik a másokkal való találkozások, visszajelzések és saját megéléseink tükrében. Alapköveit a szüleink visszajelzései rakják le, majd
Öt tudományosan alátámasztott szabály, hogy jobb legyél az ágyban

A sokat emlegetett „brit tudósok” naponta szállítanak olyan megdöbbentő eredményeket, amikre nem is sejtettük, hogy kíváncsiak lennénk, de ha már tudjuk, akkor is rejtély, miért lehetnek hasznosak számunkra. Az igazán fontos dolgokban azonban kevés kézzelfogható tanáccsal szolgál a tudomány. Azt, hogy a következő kutatások az előbbi vagy az utóbbi kategóriát erősítik, mindenkinek magának kell eldönteni.
Szerencse, vagy készség és kemény munka – mi tesz valakit profi pókerjátékossá?

A póker hallatán sokan a játékfüggőségre vagy a szerencsejátékra asszociálnak, azonban markánsan elkülöníthető a játékosok egy csoportja, akik azt állítják, bizonyos szempontból ez is ugyanolyan munka (vagy sport), mint a többi. Hiszen ők is rendszeresen edzenek, hogy minél jobb teljesítményt nyújtsanak a versenyeken. Míg az online játékok pszichológiai hatásaival számos cikk foglalkozik, kevés kutatásban vizsgálták,
Sziklamászás vs. gyorshajtás – extrém sport mint terápia

Napjainkban nem csak a sokszor életveszélyes helyzetekkel járó extrém sportokat űzik sokan, a hagyományos sportok esetében is egyre többen a szélsőségeket keresik. Ilyen például az ultrafutás. Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk többek közt a teljesítménysportok motivációs hátterével és az élménykereső magatartással, most azonban arra voltunk kíváncsiak, milyen esetekben lehet beépíteni ezeket a sportágakat a terápiás folyamatba. Íme
A történetem én vagyok – hogyan segítheti a naplóírás az önbecsülésünket?

Akármennyire szeretnénk hinni, hogy teljes befolyással bírunk saját sorsunk felett, a valóságban számtalanszor szembesülünk vele, hogy életutunk szerencsés vagy szerencsétlen véletlenek sorozata, amikre nem feltétlenül vagyunk hatással. Hogy ennek ellenére mégse sérüljön a kontrollérzetünk, történeteket alkotunk, amik értelmet és kontinuitást biztosítanak, ezáltal pedig megerősítik az önmagunkról alkotott képünket. Egyfajta illuzórikus ok-okozati összefüggést gyártunk. De hogyan
A szerelem vak, avagy ezért kevésbé intelligens a párod, mint hiszed!

Sokszor emlegetett eredmény a pszichológiai kutatások világából, hogy hajlamosak vagyunk túlértékelni saját intelligenciánkat. Az emberek kilencven százaléka jobbnak érzi magát az átlagosnál – ami egyszerűen lehetetlen, hogy igaz legyen. De mi a helyzet a hozzánk közel álló, szívünknek kedves személyekkel? Csak a saját életünk párja ügyesebb, okosabb és talpraesettebb az átlagnál, vagy mindenki másé is?
„Mindenkinek megvan a saját maga olimpiája” – tudósítás dr. Lénárt Ágota előadásáról

Dr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia tanszék vezetője legutóbbi előadása során azokat a sportpszichológiai módszereket mutatta be, melyek segítségével a bajnokok is készülnek. És hogy miért érdemes ezekről széles körben beszélni? Mert mindenkinek megvan a saját maga „olimpiája”. Tudósítás. Lénárt Ágota Be Smart Klubos előadása ízelítőt adott a sportpszichológiai munka kereteiről és módszereiről.
Le a külsőségekkel – szeressük máshogy a testünket!

Fogyasztói társadalmunk keblén melengeti a szépség felszínes ideálját, ezzel háttérbe szorítva azokat a nézőpontokat, melyek a felszínesség mögött keresik az értékeket. Legyen valaki nő vagy férfi, a reklámtáblákon, képernyőkön megjelenő ideális alakok hatással vannak nemcsak a szépről, de saját testünkről alkotott képünkre is. A testkép- és evészavarok erősödő jelenléte és gyakorisága fontos témájává vált számos
Tűhegynyi különbségek – a darts pszichológiája

Nemrég ért véget a PDC darts-világbajnokság Michael van Gerwen győzelmével. Az egyre nagyobb tömeget vonzó sportág már első ránézésre sok érdekességet vet fel sportpszichológiai nézőpontból. Utánajártunk, hogy eddig milyen megállapítások születtek a témában. Mi az a dartitis? Milyen tulajdonságok jellemzik a legjobb darts-versenyzőket? Hogyan lehet egy olyan sportban edzeni, amelyben nem jellemző az edző jelenléte?

Iratkozz fel hírlevelünkre!