Tag Archívumok: PTSD

Sziklamászás vs. gyorshajtás – extrém sport mint terápia

Napjainkban nem csak a sokszor életveszélyes helyzetekkel járó extrém sportokat űzik sokan, a hagyományos sportok esetében is egyre többen a szélsőségeket keresik. Ilyen például az ultrafutás. Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk többek közt a teljesítménysportok motivációs hátterével és az élménykereső magatartással, most azonban arra voltunk kíváncsiak, milyen esetekben lehet beépíteni ezeket a sportágakat a terápiás folyamatba. Íme
„Ami nem öl meg, az megerősít” – hogyan profitálunk a veszteségeinkből?

Mesékben, filmekben vagy regényekben gyakran találkozhatunk olyan főhősökkel, akik számos megpróbáltatáson esnek át, majd végül „nemesebbé” válnak és győztesen kerülnek ki a történetből. Ehhez hasonlóan a legtöbb filozófiai és vallási irányzat is kiemeli a küzdelem pozitív személyiségformáló erejét. Egy friss kutatási eredmény azt sugallja, hogy a komoly megrázkódtatásokon átesett személyek könnyebben alkalmazkodnak a későbbi kihívásokhoz.
Elektrosokk-terápia: kegyetlenség vagy gyógymód?

A Száll a kakukk fészkére című filmben a pszichiátria egy rémálomként jelenik meg szemünk előtt, ahol az elektrosokkot a betegek kínzására használták. A pszichiátriai kezelés azóta hosszas fejlődésen ment keresztül, ám sokszor még mindig a félelemhez és kegyetlenséghez kapcsoljuk. Cikkünkben az elektrosokk-terápiával kapcsolatos tévhiteket szeretnénk eloszlatni. Az elektrokonvulzív kezeléssel, vagy más néven elektrosokk-terápiával az 1930-as
Traumatikus események feldolgozása – az EMDR módszer

Sok terápiás technika létezik, melyeket az ülések során használnak a szakemberek. Általában traumatikus eseménynek nevezünk minden olyan élményt és történést, melyet a személy megrázónak, érzelmileg súlyosan megterhelőnek él meg. Cikkünkben a traumák feldolgozására használt eljárást mutatjuk be, az EMDR módszert.  A traumatikus élmények sokfélék lehetnek. Általánosságban három csoportba soroljuk ezeket: társadalmi (természeti katasztrófa, háború), egyéni
„Ingatag hátországgal nem lehet háborúzni” – tudósítás a Magyar Honvédség konferenciájáról

Egy jó katona helytáll hóban, fagyban. Ehhez fontos, hogy mind fizikálisan, mind pedig mentálisan ép és egészséges legyen. Az előbbiről gondoskodnak a testnevelő tisztek, az utóbbi viszont a katonaság kötelékében szolgálatot teljesítő pszichológusok feladata. Hogyan jutott el odáig a magyar haderő, hogy „rendszeresítse” a pszichológusokat? Miben tudnak segíteni a szakemberek a bajtársaiknak és családjaiknak? A
„Egyszerűen megbénított a félelem” – a leblokkolás lélektana

A címben szereplő mondat Tom Daley olimpiai bronzérmes mű- és toronyugró szájából hangzott el azt követően, hogy a FINA Műugró Világsorozatának londoni állomásán csalódást keltő módon az ötödik helyen végzett. A verseny után a hihetetlen népszerűségnek örvendő sportoló meglepően őszintén beszélt a problémájáról: bevallotta, hogy az elhibázott csavart ugrással nem először gyűlt meg a baja,
poszttraumás stressz szindróma
„A te traumád az én traumám” – változik-e a PTSD páciensek szeretteinek agya?

Újra és újra lejátszódó emlékképek, rémálmok, bevillanó múltbéli traumák – a poszttraumás stressz zavar az élet minden területét megnehezítheti. Egy friss kutatás szerint azonban nemcsak a páciens, hanem a hozzá közel állók számára is. A stressz ugyanis változásokat okoz az agyműködésben. Azonban nemcsak a stresszt átélő személy agyában, de az ő szeretteiében is. Cikkünkben beszámolunk a
Rémálmok hálójában – hogyan bánjunk el a visszatérő rémálmokkal?

Mindannyian ismerjük azt a szívszorító érzést, amivel az ember egy különösen rossz álom után felriad az ágyban. Habár hajlamosak vagyunk a rémálmokat gyermekkori problémának tekinteni, minden második felnőtt álmodik néha rosszat. Sőt, a felnőttek 2–8 százaléka rendszeresen szenved visszatérő rémálmoktól. De vajon milyen okok húzódhatnak meg ezek mögött, és hogyan birkózhatunk meg velük? Cikkünkből kiderül!
„Anyuka, baj van!” – Diagnózisközlés utáni PTSD

„Anyuka, baj van!” – hallhatják a szülők a vizsgáló szakembertől a diagnózis küszöbén állva. A gyermek állapotáról szóló diagnózis, nemcsak számára egy stresszel teli helyzet, hanem az egész családot megviselő traumatikus életesemény is lehet. Különösképpen, ha rossz hírt nem elég körültekintő és tapintatos módon közli a szakember a családdal. Mik azok a poszttraumás tünetek és
Ecstasy-terápia? Legálisan?

Az ecstasy szót hallva előbb jut eszünkbe egy 80-as évekbeli rave party, mint egy legális gyógyszer. 2021-re azonban elfogadott terápiás segédeszközzé léphet elő. Mármint az MDMA, nem pedig az ecstasy. Mi a különbség a kettő között? Hogy kerülhet egy szer a legszigorúbb tiltólistáról az engedélyezés közelébe? Milyen jótékony, terápiát támogató hatása lehet az MDMA-nak? Cikkünkből
Amikor elmúlt a veszély – a poszttraumás stresszről

Napjainkban egyre nyíltabban beszélünk olyan mentális zavarokról, mint a depresszió, a pánikbetegség vagy a borderline kór. Tüneteikről és lehetséges kezelési módszereikről megannyi cikk és videó kering az interneten. Van azonban egy méltatlanul elhanyagolt téma, amelyről jelentősen kevesebb magyar nyelven elérhető tartalom vagy tájékoztatás születik: a poszttraumás stressz szindróma. A poszttraumás stressz szindróma, röviden PTSD sokkal többünket
Emlékek
Emlékezem, tehát vagyok

Néhány kínos helyzet vagy éppen iszonyúan fájó emlékkép is helyet kap a memóriánkban. Hova kerülnek ezek az emlékek? És vajon meg tudjuk-e őket változtatni? Kínál bármilyen alternatívát az agy? Kétségtelenül az egyik legfontosabb képességünk az, hogy a múlt történéseit fel tudjuk idézni, ezáltal alkalmazkodni tudunk a jelen és a várható jövő eseményeihez. Ez nem véletlen. A

Iratkozz fel hírlevelünkre!