Miért dönt úgy a XXI. században egy 17 éves lány, hogy Istennek szenteli az életét? Hogyan zajlik egy szerzetesnővér napja? Mit kezdenek a kísértésekkel? És milyen jó tanáccsal tudnak ők szolgálni a mai fiataloknak? Ilyen és hasonló kérdésekkel kerestük meg Tóth Ugyonka Helgát, szalézi szerzetesnővért. Interjúnk. Mesélnél nekünk a döntés folyamatáról? Hogy jutottál oda, hogy
Hol lehet a spiritualitás helye a modern kori ember életében? Milyen okok húzódhatnak meg a vallási torzulások mögött? Hogyan jelenhet meg pozitív erőforrásként a hit és a vallásosság az élet különböző területein? Októberi rendhagyó Pszicho-Kávéházunk kerekasztalának tagjai dr. Láng András szakpszichológus, dr. Szilárdi Réka valláskutató, szociálpszichológus, dr. Káplár Mátyás szakpszichológus, teológus és Bálint Gábor egyetemi
„Az ember spirituális lény, a természetéből adódóan nyitott a nála többre, a végtelenre” – emelte ki Pál Feri római katolikus pap, mentálhigiénés szakember október 16-ai előadásán. A Mindset Pszichológia, valamint a Mathias Corvinus Collegium Pszichológia szakirányos hallgatói által közösen szervezett Isten és pszichológia konferenciaesten a személyiségfejlődés és a spiritualitás összefüggéseiről hallhattak a résztvevők. Vajon igaz
„Az élet problémák láncolata. Megoldani akarjuk őket vagy sopánkodni felettük?” Az idézet A Járatlan útból, a neves amerikai pszichiáter, pszichoterapeuta, Morgan Scott Peck könyvéből származik. Praxisa során számos emberrel találkozott, akiknek minden eszközük megvolt hozzá, hogy problémáikat legyőzzék, mégis képtelenek voltak rá belső akadályaik miatt. Ez a könyv bemutatja azokat az eszközöket, amelyek segítségével megoldhatjuk
A vallásosság a szexualitáshoz hasonlóan kényes téma, és legfőképp mindenki magánügye. Egyesek életének szerves részét képezi, hiszen ez az alapja a közösséghez való tartozás élményének, tájékoztatási keretként szolgál és egyfajta alapot ad az egzisztenciális kérdésekről való gondolkodásnak. De mi a helyzet a hitnélküli vagy hitehagyott emberekkel? Egy friss kutatásban érdekes eredményre bukkantak a vallásukat elhagyó
„Az életben egyetlen dolog biztos: a halál” – tartja a mondás. Mindenki tudja, hogy meg fog halni egyszer. Hiába próbál elővigyázatosan élni, hiába igyekszik egészséges maradni, hiába kutatja a halhatatlanság titkát, előbb-utóbb szembe kell néznie a halállal. A biztos vég tudata azonban legtöbbünket mégsem tart állandóan sakkban. Mi, emberek még a halál fenyegetéséből is képesek
“Miért jön az ember a világra? Mi célból vannak az emberek? Nem lennék a világon, ha a szüleim nem találkoznak? Ki csinálja a napokat és mikor fogynak el? Mi lesz velem, ha meghalok?” Efféle, sokszor igen különösnek tűnő kérdések gyakran hangzanak el gyermekeink szájából. Nem is csoda, ha úgy érezzük, hogy kijelentéseikkel gondolkodásunk és képzeletünk
Azoknál a tulajdonságoknál, viselkedéseknél, melyek számtalan, egymástól relatíve független népcsoportnál megfigyelhetők, fel szokott merülni a kérdés: mi lehet az evolúciós háttere az adott dolognak? Van-e valami haszna a túlélést és/vagy a szaporodást illetően? A vallásosság pontosan ilyen viselkedésmód. Minden nemzetnél, törzsnél, csoportnál megtalálható a vallásosság (vagy a spiritualitás) valamilyen formája. Mi lehet ennek az oka?
Egy terrortámadás esélye sokkal kisebb, mint egy halálos autóbaleseté, mégis előbbitől félünk jobban. Hogyan használják a terroristák félelmeinket és hogyan él vele vissza a média? Hogyan fordulhat a terror elleni harc rendszerfenntartóvá, és mikor vált a lelki fejlődést jelentő „jihad” pusztító dzsiháddá? A New America Foundation adatai szerint az Egyesült Államok területén 94 embert gyilkoltak
Ártatlan nőket, gyerekeket gyilkolnak, tesznek rabszolgáikká, az emberekkel együtt az emberséget is kiirtják környezetükből: egyes terroristacsoportok szervezetükön belül mégis egyenjogúságban tudnak működni. Vajon mennyire valódi ez és mennyire inkább manipulációik eszköze? Mire képes a hit, ha emberi gonoszsággal párosul? Nem csak a nyugati társadalmakon belül vált ki vitákat a feminizmus, az iszlám radikális szervezetein belül
A XXI. század egyik nagy kihívása a veszély fogalmának átkeretezése, hiszen nem elvitatható a tény: a menekültáramlat növekedésével egyre nőtt a terrorizmusveszély Európában. Ezzel egy időben azonban egyre távolabb kerülünk a terrorizmus felszámolásának lehetőségétől, holott soha nem tapasztalt erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi szervezetek a merényletek megfékezésére. Látszólag képtelenek vagyunk megállítani a folyamatot, a lakosság bizalmatlansága
A hatalom is tehet függővé, a személyiségre gyakorolt negatív hatása pedig empirikusan is tapasztalható. Mi a közös a híresen kegyetlen diktátorokban és a pszichopatákban? Milyen vékony a határ, ami a vallási vezetők és a diktátorok között húzódik? Valóban a radikális iszlám az, ami a leginkább hasonlít a diktátor rendszerekhez? James Fallon, a California University professzora
Felhasználónév vagy Email cím *
Jelszó *
Bejelentkezés Emlékezz rám
Elfelejtett jelszó?
