Bizonyára mindannyian hallottunk már arról, hogy a partnerválasztásban szerepet játszhat az is, amit otthonról hozunk. Nem mondok tehát újat azzal, hogy a gyermekkori traumáink és kielégítetlen szükségleteink nagyban irányítják, hogy felnőttként milyen párt fogunk választani magunk mellé.  A jelenség hasonló ahhoz, ahogyan a reklámok működnek rajtunk: inkább azt választjuk, amit ismerünk. Épp ezért nevezte Jeffrey E. Young, a sémaelmélet megalkotója az ilyen séma-alapú működéseket „életcsapdáknak”.

Például, az érzelmileg elhanyagoló szülők által nevelt gyerekek felnőttkorukban gyakran választanak szintén érzelmileg elérhetetlen, kevéssé válaszkész párt maguknak, ugyanis ez a helyzet ismerős számukra. Ez az, amivel kapcsolatban vannak stratégiáik, így akármennyire is visszásan hangzik – ez a biztonságos. Ezt sématerápiás keretbe illesztve, mondhatjuk, hogy a háttérben az Érzelmi nélkülözés séma áll. 

Amit a sémákról tudni kell

 A sémák Jeffrey E. Young szerint átfogó belső „témák“ vagy gondolkodási, érzelmi minták, melyek a saját személyünkre és a személyes kapcsolatainkra vonatkoznak, és főként gyermek- és serdülőkorban alakulnak ki. A korai maladaptív sémák kialakulásának hátterében a –pszichológia mai álláspontja szerint – elsősorban a korai kielégítetlen szükségletek állnak.

Tehát amennyiben alapvető érzelmi szükségleteinket gyermekkorunkban a környezetünk tagjai, elsősorban a szüleink, nem elégítik ki megfelelően, nagy eséllyel alakulnak ki bennünk maladaptív sémák. Ezen sémák ekkor még a helyzethez való alkalmazkodást, a túlélést szolgálják. Abban az adott életkorban és élethelyzetben bennünket védenek, így ekkor még adaptívnak számítanak. Viszont később, felnőttkorban már inkább hátráltatják a megfelelő, rugalmas alkalmazkodást, így mondhatjuk, hogy maladaptív módon működnek.

Jelenleg összesen 19 féle sémát tartunk számon. A sémák „a túlélésért küzdenek” – ez azt jelenti, hogy az egyén a séma által megszabott módon látja a világot, így a séma önbeteljesítő módon működik; már csak azért is, mert az egyén számára a séma jelenti a valóságot. Ezt úgy kell elképzelni, hogy gondolkodási és érzelmi torzítások, önsorsrontó viselkedés és hibás megküzdési mechanizmusok segítik a séma túlélését. Tehát hozzájárulnak ahhoz, hogy a séma által diktált hiedelmek és elvárások visszaigazolást nyerjenek a külvilág, az élet által.

Mivel a sémák alapvetően meghatározzák a közeli kapcsolatok működését, nem csoda, hogy a negatív párkapcsolati dinamikák mögött gyakran találhatunk fogaskerékként összeilleszkedő, egymást aktiváló sémákat. Amikor a kapcsolatban lévő két ember sémái egymásra rímelve, fájdalmas ördögi körökbe zárják a párt, ezt nevezzük sémakémiának.

Nézzünk néhány példát!

Kira serdülőkorától kezdve evészavarral küzdött. Annak ellenére, hogy nagyon karcsú volt, megszállottja lett a testsúlyának, és kizárólag negatív érzései voltak a saját testével kapcsolatban. Ehhez tökéletesen illeszkedett későbbi párja, László hiperkritikussága, aki állandóan Kira testének hibáit hangsúlyozta, és nagyon szorgalmazta a folyamatos fogyókúrázását. Kira Tökéletlenség - Szégyen sémája és László Szigorú mércék/Hiperkritikusság és Büntetés sémái kölcsönösen táplálták egymást.

Benedek sikeres ügyvéd volt. Mindenből a legjobbat akarta, és általában meg is kapta. Optimizmusával mindenkit az ujja köré csavart. Zsuzsi legidősebb testvérként úgy nőtt fel, hogy három fiatalabb húgát gondozta. Első látásra egymásba szerettek, kapcsolatukban azonban az elejétől kezdve jelentősen fel voltak borulva az erőviszonyok. Benedek Feljogosítottság/Grandiozitás sémája kényelmesen összepasszolt Zsuzsi Önfeláldozás sémájával, aminek köszönhetően Zsuzsi érdekei sohasem érvényesültek kapcsolatukban.

A visszatérő konfliktusok valójában gyakran sémáink összecsapásai

A sémáink kémiája, a mi kémiánk?

A vonzalom és a romantikus szerelem egyaránt értelmezhető a sémakémia tükrében, mivel a vonzalom generálódhat pont az alapvető sémáink aktiválódása által. A kölcsönös vonzalom pedig, egymás kölcsönös kiválasztásának élménye, következhet ezen sémáink egymás által történő kielégítődéséből, mely által újraélhetjük gyermekkori érzelmeinket. Legkorábbi érzelmeink újraélése pedig, legyenek azok akár negatív, akár pozitív érzelmek, mindenképpen intenzív bevonódást, heves reakciókat váltanak ki belőlünk.

Hétköznapi nyelven ilyenkor azt mondjuk, hogy nagyon megmozgat minket az a valaki. Foglalkoztatja a gondolatainkat, nem tudjuk kiverni a fejünkből. Eckhard Roediger, a sématerápiás irányzat családterápiás alkalmazásának atyja szerint, a vonzalom hátterében gyakran a sémakémia áll. A sématerapeuta szerző „Breaking Negative Relationship Patterns” című könyvében éppen arról ír, hogy hogyan eshetnek párok a káros párkapcsolati működések csapdájába a vonzalom, az ismerősség, vagyis az egymásba illeszkedő sémáik által. Roediger ebben a könyvében továbbá azt a kérdést is megkíserelte megválaszolni, ami bizonyára mindannyiunkat leginkább foglalkoztat a témával kapcsolatban, vajon van-e remény?

Remény a változásra

A jó hír az, hogy a szerző, Eckhard Roediger könyvét a következő üzenettel kezdi: „Minden ember számára, aki jobb életre törekszik a szeretteivel. Személyes tapasztalataim alapján, több mint 30 év után azt mondom: Igen, lehetséges!”

A szerző tehát mindenkit arra bátorít, hogy igenis lehetséges a változás. Természetesen semmi sincs ingyen, sémáink megváltoztatása általában nagy tudatosságot, önreflexiót és komoly érzelmi energiabefektetést igényel. Azonban kétség sem fér ahhoz, hogy megéri a munkát. Az első lépés minden esetben a saját sémáink tudatosítása, mely nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a kapcsolatainkban fellépő konfliktusokat, és a bennük rejlő felelősségünket is tisztábban lássuk. Ezek megértése akár már önmagában is elég lehet ahhoz, hogy egy-egy párkapcsolati elakadáson túllendítsenek.

Amennyiben sikerült azonosítanunk a problémás sémát, elkezdhetünk szépen dolgozni rajta. Megfigyelni magunkat, hogy milyen helyzetekben aktiválódik bennünk, milyen viselkedést eredményez és ezen viselkedések mennyire szolgálják valós szükségleteink kielégülését. Amennyiben elakadva érezzük magunkat, tanácstalanok vagyunk, sose féljünk szakemberhez fordulni! Bármennyire nehéz is elhinni, igenis vannak olyan emberek, akik sikeresen végig mentek ezen a folyamaton. Nézzük meg például Betti történetét!

Betti túl intenzív volt a kapcsolataiban. Legutóbbi párja, Botond azért szakított vele, mert úgy érezte, hogy Betti túlságosan rászorul, folyamatosan vár tőle valamit, amit ő teljes egészében sosem képes megadni. Ezután Betti egy klinikai szakpszichológus sématerapeutához fordult segítségért, és terápiába kezdett. Elhagyatottság és Érzelmi nélkülözés sémát azonosítottak nála. Betti a következő hat hónapban szorgalmasan járt a terápiába, ahol számos technikát és eszközt sajátított el arra, hogy hogyan ismerje fel, és kezelje saját túlcsorduló érzelmeit. Ekkor ismerte meg Palit, akivel hamarosan már egy párt alkottak. Betti így számolt be terapeutájának a kapcsolatáról:

„Azt hiszem, sokkal jobban kezelem ezt a kapcsolatot, mint az eddigieket. Továbbra is érzem, hogy túl sokra lenne szükségem, és ez még mindig stresszel jár, például amikor Pali üzleti útra megy. Azonban azt is érzem, hogy sokkal jobban le tudom magam nyugtatni. Nem hívogatom már folyton, inkább megállok egy pillanatra, megfigyelem a reakcióimat. Valahol mélyen tudom, hogy Pali nagyon szeret és mindent megtesz értem amit csak tud, annak ellenére, hogy most éppen más dolga van. Az a legfontosabb, hogy nem ijesztem el a teljesíthetetlen igényeimmel. Ez hozott egy olyan stabilitást a kapcsolatunkba, amit még sohasem éreztem ezelőtt. ”

A saját sémáinkkal való szembesülés tehát nem kis kihívás elé állít bennünket. Nem is beszélve arról, ha azzal kell szembe néznünk, hogy a szerelmünk sémái és a saját sémáink éppen felerősítik egymást, ezzel rontva az érzelmi működésünk színvonalát. A jó hír az, hogy ez a felismerés, akármilyen fájdalmas is, elindíthat bennünket a jó úton. Egy harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb párkapcsolat és élet felé.

Felhasznált irodalom:

Stevens, B. A., & Roediger, E. (2016). Breaking negative relationship patterns: a schema therapy self-help and support book. John Wiley & Sons.

Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2003). Schema therapy. New York: Guilford, 254.