Túlgondolom, tehát jó barát vagyok? – Az overthinking előnyei

Gyakran csak a túlgondolás árnyoldalát emeljük ki, pedig léteznek olyan előnyei is, amik jó hatással lehetnek emberi kapcsolatainkra.

Nem mindegy, hogy milyen történetet mesélsz magadról – 10 önkorlátozó hiedelem, ami hátráltat a fejlődésben

Ha téves hiedelmekre alapozzuk az önbizalmunkat, hátráltatjuk, és megfosztjuk magunkat a lehetőségtől, hogy reális önértékelésünk tudatában vegyünk részt az életünkben, és küzdjünk meg az előttünk álló kihívásokkal.

Szkizofrénia – „Az emberiség legszörnyűbb betegsége”?

Ma már szerencsére egyre több mindent tudunk a szkizofréniáról. Cikkünkben a legfontosabb információkat gyűjtöttük össze.

ADHD vagy „csak” a gyerekkori trauma hatása?

A tünetek hasonlósága miatt gyakran nehéz megállapítani, hogy ADHD-ról vagy gyermekkori traumák hatásairól beszélhetünk. Cikkünkben megmutatjuk, melyiket hogyan ismerhetjük fel.

Fájdalmak és megterhelések – Elmerülés a borderline személyiségszerveződés rejtelmeiben

A személyiségpatológiákon belül talán az egyik legösszetettebb a borderline személyiségzavar, ezzel kapcsolatban vetődik fel talán a legtöbb kérdés.

Lehangoltságra hangolódva – Mit tehetünk, ha depresszív tüneteink vannak?

Mindannyiunk életében lehetnek olyan időszakok, amikor lehangolttá válunk, nyomasztó negatív érzelmek lesznek úrrá lesz rajtunk. Cikkünkben a depresszív tünetek felismeréséhez és kezeléshez adunk tippeket.

Máshogy jelentkezik az ADHD a nőknél, mint a férfiaknál?

Az ADHD-t sok tévhit övezi. A tünetegyüttes félreértelmezése különösen gyakran történik meg felnőttek, azon belül is a nők esetében, amelynek komoly következményei lehetnek. A témában szakembereket kérdeztünk.

Egy ritka, szinte megmagyarázhatatlan zavar – A Klüver-Bucy szindróma

Miért fogyaszt valaki olyan nem ehető anyagokat, mint a cipőpucoló vagy a zsebkendő? Hogyan lehetséges, hogy egyes emberek nem rendelkeznek félelemérzettel? Cikkünkben a Klüver-Bucy szindrómát ismertetjük.

Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó gyakorló pszichológus legyen?

Attól, hogy valaki elvégzi a szükséges egyetemi pszichológus képzést, még nem feltétlen áll készen arra, hogy megállja a helyét a kliensekkel való munka során. A képzettségen felül ugyanis számos tényező befolyásolja, mennyire alkalmas a személy a munkára