Borderline vagy nárcisztikus: hogyan tehetünk különbséget a két személyiségzavar között?
Talán úgy gondoljuk, könnyen felismerjük akár a borderline, akár a nárcisztikus személyiségzavart, de vajon meg tudjuk-e különböztetni őket?
Talán úgy gondoljuk, könnyen felismerjük akár a borderline, akár a nárcisztikus személyiségzavart, de vajon meg tudjuk-e különböztetni őket?
Az elhagyatottság séma miatt egy kapcsolatban a legkisebb távolság vagy bizonytalanság is erős félelmet válthat ki: „nem vagyok fontos”. Cikkünkben bemutatjuk, honnan eredhet ez a mélyen rögzült mintázat, hogyan jelenik meg felnőtt kapcsolatainkban, és mi
Mindannyian hazudunk néha. Olykor udvariasságból, önvédelemből vagy azért, hogy elkerüljünk egy kellemetlen helyzetet. A társadalomnak azonban van egy kis rétege, amelynek tagjai szinte folyamatosan hazudnak. Cikkünkből kiderül mi jellemzi őket.
Mindenki próbálta már elrejteni bizonyos érzéseit, megváltoztatni a reakcióit vagy viselkedését egy-egy helyzetben. Bár ez sokszor segít, a „maszk állandó viselése" hosszú távon komoly következményekkel járhat.
A nárcizmus nem csupán hangos arrogancia, hanem egy sokarcú, rejtett manipulációra épülő spektrum.
Gondoltál már arra, hogy milyen jó lenne bátrabbnak, extravertáltabbnak vagy felelősségteljesebbnek lenni? A jó hír, hogy ez leginkább az elhatározáson múlik!
Az imposztorszindróma sokak által megélt jelenség. Ennek során, ha sikert érünk is el, felmerülhet bennünk a kérdés: „Elég jó vagyok, biztos megérdemlem?"
Elgondolkodtunk már valaha azon, miért váltunk azonnal védekező üzemmódba, amikor kritikus szavakkal illetnek minket?
Gyermekkorban kialakult alaphiedelmeink észrevétlenül irányítják gondolatainkat, érzelmeinket és döntéseinket.