A vezetés egyik legfontosabb szabálya figyelmesnek, elővigyázatosnak és körültekintőnek lenni. Kövér gázzal hajtűkanyarokat bevenni igen veszélyes vállalkozás, ám mégis rengetegen űzik nagy szenvedéllyel. A Formula 1, Formula 2, Nascar, WTCC és egyéb autóversenyzők ugyanezt a módszert alkalmazzák − csak sokkal gyorsabban.

Ha ezt valaki sportszerűen űzi, ott minden felgyorsul és még intenzívebbé válik. Sokan csak a képernyőn vagy a lelátón kísérik szemmel az eseményeket, ahol a kulisszák mögé is beláthatunk, de még így sem sejthetjük, hogy akár csak egy pár órás  verseny mennyi munkával jár. Itt is, mint az összes sportnál, nem csak a tehetség segít bajnokká válni. Az autóssportoknál, a technológia fejlődésén túl, naponta születnek új eszközök, stratégiák, edzéstervek és mentális tréningek, amivel nagyobb eséllyel kerülnek fel a versenyzők győztesként a dobogóra.

A pilóta és a stáb fontos alappillérei a Forma1 és hasonló kaliberű versenyeknek, együttes munkájukon áll vagy bukik egy-egy jó kör. A következő szempontokkal csupán a versenypálya felszínét kapargatjuk, de íme néhány tény, amin igenis is sok múlik.

A kommunikáció

A stáb interakciója a pilótával a legkonkrétabb, legtárgyilagosabb kell hogy legyen. Tiszta és félreérthetetlen kommunikációt kell folytatniuk, hiszen ilyen magas sebességnél a veszély könnyen és gyorsan kialakulhat. Nem szabad félreértésbe kerülni, rövid és tökéletes mondatokon múlik minden. Akkor is, ha technikai probléma merül fel, illetve akkor is, ha támogatni, biztatni, pszichológiailag kell segíteni a pilótát.

Meditáció, légzés

A koncentráció és a fókuszált figyelem a legfontosabb, amit az ilyen versenyekben el kell sajátítaniuk a versenyzőknek. Idegőrlő, stresszes versenyhelyzetek alakulnak ki, ahol minden apró mozdulat és művelet hatalmas fokú figyelmet követel meg. Mért adatok szerint, egy-egy hajtűkanyarban vagy szoros előzésben a pilóta pulzusa akár 220-230-ra is felszökhet. Ilyen helyzetben az emberek többsége elveszíti a türelmét és a figyelmét, de ebben a sportban ez nem fordulhat elő. Az egyik legnagyobb Formula 1-es legenda,

Ayrton Senna arról volt ismert, hogy olyan hirtelen tudott tökéletesen relaxált és fókuszált állapotba kerülni,

hogy ezzel tökéletesítette vezetési stílusát körről körre. Elmondása szerint mintha látta volna magát kívülről, ahogy vezeti az autót, így látta saját hibáit is, amin következő alkalommal máris tudott javítani. A figyelmi fókuszt megfelelő légzéstechnikákkal, autogén tréninggel mi is elsajátíthatjuk.

Figyelem és széleskörű látótér

A pilóta látóterének hihetetlenül szélesnek kell lennie, hisz mindenre rá kell látnia, ami a környezetében történik, és ez alapján kell a másodpercek töredéke alatt megfelelő döntéseket hoznia. A jármű műszerfalát olyan négyzetcentiméter pontosan kell ismernie, hogy ne kelljen még csak rápillantania sem. Pont, ahogy a hétköznapi sofőröknek sem szabad lenézniük a sebességváltóra, hisz egy pillanat alatt is változhat odakint a forgalom, aminek szem elől tévesztése nagy hiba lehet. Ugyanakkor a pilótának saját magára is nagy fokú figyelmet kell szentelnie. Tudatosan kell működnie, hogy felismerje magában, mennyire fárad, mennyire pontos a reakcióideje, mennyire tér el figyelme az előző körökhöz képest. Ennek megfigyelése, monitorozása kulcsfontosságú lehet, akár az életébe is kerülhet.

A pilótának járműve minden apró részletét pontosan kell ismernie.

Fejben a térkép

A versenyzők nemcsak a saját autójukat, hanem a pályát is jobban ismerik, mint akár a saját tenyerüket. Rengeteget edzik kognitív térképüket, hogy fejben is másodpercre pontosan fel tudják idézni az útvonalat, amin száguldozni fognak. Nem egy videót találhatunk pilótákról, akik egy képzeletbeli kormánnyal vezetnek a versenypályán, és másodpercre pontosan érnek a célba. Pont olyan pontosan, mintha a valóságban vezették volna le a távot. Tehát a sikeres pilótáknak, mondhatni hibátlan memóriájuk van és tökéletesen ismerik a pálya minden apró részletét.

A gerinc, nyak és láb fontossága

A nagy sebesség következtében hat ránk a fizika minden törvénye, például a G-terhelés is, ami széthúzhatja a szem-kéz koordinációt. Ez nagy mértékben ronthatja a műszerfal előtti apró mozdulatokat és a finommotoros koordinációt. A testedzés kiemelkedő fontosságú a pilótáknál, mert ellenállóbbá teszi a testüket az ilyen jellegű terhelések és a nyomáskülönbségek esetén.

Az erős és rugalmas izomzat egy balesetnél megvédheti őket akár egy halálos sérüléstől is.

Ezért elsődlegesen a törzsizomzat, nyak és láb az, amire nagy hangsúlyt fektetnek edzéskor. Természetesen az autósport-versenyzők egészségesen táplálkoznak, de nem céljuk a súlyvesztés. A hirtelen fogyás segíthet az autó össztömegén, így pár körnél már faraghatunk is pár másodpercet a köridőn. Azonban a fogyás csökkenti az energiaszintet, ami a reakcióidő, a figyelem vagy a gyors döntéshozatal és egyéb kognitív képességek rovására mehet. Így a stáb alaposan átgondolja és megtervezi, hogyan kell a pilóta kompaktságát összeállítani.

Az évek száma

Sok versenyző már gyerekkorában olyan tehetséges, mintha sok év tapasztalatát már az anyatejjel szívta volna magába. Fiatal felnőttkorukban extrémebben, bátrabban vezetnek, ami idővel finomhangolódik. Az évek előrehaladtával viszont sok olyan tényezővel kell számolnia egy pilótáknak, ami sajnos nem küszöbölhető ki semmilyen tréninggel sem, csupán lassítani lehet ezt a folyamatot. A nagy ellenség itt valójában az idő. Idősebb korban már sok olyan tényezővel is számolnia kell, ami miatt megváltozik vezetői stílusuk, de ez a hétköznapi vezetőkre is igaz. Ez a kor mindenki számára sorsdöntő, nemcsak a versenysportokban, hanem a mindennapi életben is. A családalapítás, a tudás és egzisztencia kérdésköre ugyanolyan fontossá válik, és nagy figyelmet szentelünk neki.

Idősebb korban már kevésbé hazardírozunk,

kevésbé vállaljuk a vagánykodó vezetési stílust. Nagyobb felelősségvállalással ülnek a Forma1 pilóták is a volán mögé − nem csak mi. A reakcióidő tompul, a figyelem hamarabb lankad, ami a döntéshozatali képesség rovására is megy. Arról nem is beszélve, hogy sok versenyzőnek a középkor által csökken önértékelése, így magabiztossága is.

Mindezeken túl már csak hab a tortán, ha kontinenseken átívelő versenyek vannak, az időeltolódás okozta fáradtság is ellenség lehet. Erre például Hamiltonnak kifejezetten a NASA-tól van kihelyezett embere, aki figyeli és orvosolja a jetlag hatásait a pilótán.

A nagy sebességek és kanyarok megfelelő kezeléséhez hideg fejjel kell dönteni minden viszontagság esetén is. Sok stresszel jár, így nehéz megfelelően fókuszálni ennyi ideig és gyors döntéseket meghozni pillanatok alatt. Michael Schumacher is híres volt a megfontolt, alázatos, szakértelemmel és szenvedéllyel teli mentalitásáról, ezért is lett teljes joggal hétszeres világbajnok.