5 pszichológiai trükk a randiappok hatalmas sikere mögött

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amikor az újsághirdetéseket felváltották az internetes ismerkedő weboldalak, még határozottan cikinek számított a neten ismerkedni. Ma már szinte nincs olyan szakításról, randizásról, szingli létről vagy párkapcsolatokról szóló baráti beszélgetés, amiben el ne hangoznának a „match” vagy a „Tinder” szavak. Sőt, már ott tartunk, hogy folyamatosan újabb és újabb applikációk jelennek meg a piacon – olyanok is, amik segítenek megtalálni azt az embert, akivel öt-tíz méterre álltunk egymástól, csak nem volt módunk rá, hogy megszólítsuk. Kimondható tehát, hogy az online tér hódít a randizás világában. De miért olyan csábítóak, már-már addiktívak ezek az appok? Cikkünkben erre keressük a választ. 

Vajon miért olyan izgalmas egy idegen ember profilját böngészni? Mi okozza azt, hogy a felhasználók nagy része akár naponta képes órákat eltölteni egy-egy párkereső applikációt használva? A kérdés adekvát, a számok pedig magukért beszélnek: egy átlagos, 18-30 éves szingli heti 10 órát tölt a telefonja kínálta online randizás világában. A Tinderen naponta 1.6 milliárd(!) jobbra-és balra húzás történik. Hetente egymillió Tinder-randit ejtenek meg a felhasználók világszerte. Csak ennek az applikációnak 50 milliós aktív bázisa van. És akkor még meg sem említettük az összes többi, specifikusabb, más-más korcsoportnak, szexuális preferenciákkal rendelkezőknek és érdeklődési körűeknek kifejlesztett appot.

De mi a titok? Csupán annyi lenne a háttérben, hogy a felhasználók élvezik az online tér kényelmét és változatosságát?

A válasz röviden: nem. Bár való igaz, hogy borzasztóan könnyű és szórakoztató módja az ismerkedésnek, ha otthonról, a kanapé kényelméből űzzük azt, azért egy ilyen világméretű terjeszkedéshez több minden kell az applikációk fejlesztőinek részéről. Főleg pszichológiai tényezőkről van szó, amelyek segítenek a felhasználót nemcsak megfogni, de meg is tartani, hosszú távon is.

Játékosság

Aki használta már valamelyik nagy randiappot, tudja: azért is olyan szórakoztató ez a virtuális világ, mert igencsak hajaz a számítógépes játékok közegére. Az ember könnyedén belép, és megnyílik egy olyan világ, ami kísértetiesen hasonlít a virtuális játékokéhoz: fények, színek, pontgyűjtés, dicséretek, ikonok, „bezsákolt” matchek és lehetséges randipartnerek teszik még izgalmasabbá az ismerkedést. És ez nem véletlen. Az applikációk dizájnerei ugyanis mindent megtesznek, hogy még több időt töltsünk el a termékkel – függetlenül attól, hogy már szembejött-e velünk a potenciális „igazi”, vagy sem. Sokunknak vannak olyan tapasztalatai, hogy a házas ismerőseink kiveszik a kezünkből a telefonunkat, és megkérnek minket, hogy hadd „játsszanak” egy kicsit a Tinderrel, hiszen olyan szórakoztató. A randizásból játék lett, és ez egyáltalán nem véletlen.

Folyamatos visszajelzések 

Méghozzá milyen jó visszajelzések! Egyik ilyen applikáció sem mutatja meg direkt módon, ha valakinek nem tetszettünk – a hangsúly azon van, hogy ki akar minket megismerni. És ez jó, sőt egyenesen addiktív. Azt már tudjuk, hogy a számítógépes játékok endorfint termelnek, ami oldja a stresszt és a szorongást. Amikor megkapjuk, amit akartunk (visszajelzést, hogy mi is tetszünk a kiszemeltünknek, vagy valaki el akar hívni minket vacsorázni), akkor ugyanez a biokémiai folyamat indul be – sokan annyira rászoknak a megerősítés ezen formájára, hogy nem is pártalálás céljából használják az appot, csak a napi „önbizalomadagjukért”. Egy online tér, ami öt perc alatt képes boldogságérzetet, megnyugvást, önbizalmat, később pedig akár addikciót is okozni – csoda, hogy ennyire sikeres ez az iparág?

Operáns kondicionálás 

Kevésbé szép nevén rászoktatás: ezek a randiterek azonnali megerősítést kínálnak. Nem kell várnunk egyik rokonunk vagy barátunk dicséretére sem, csak beírjuk a képernyőkódunkat, és egy kattintással szebbnek, attraktívabbnak, okosabbnak, viccesebbnek, többnek érezhetjük magunkat. Akkor miért ne akarnánk újra és újra visszatérni ehhez az érzéshez? Ami pedig csak tetézi ezt a jelenséget, az a rendszertelenség: egyik nap öt rajongó, másik nap egy sem, harmadik nap akár tíz is. Ez az izgalom nem kicsit járul hozzá ahhoz, hogy minden nap fel akarjuk fedezni a terünket, és meg akarjuk kapni a „szokásos” önbizalomadagunkat. Emiatt még olyan felhasználók is viszonylag aktívak maradnak, akik egyébként nem hisznek a netes randizásban, és senkivel sem szeretnének igazából találkozni az online térből.

Hosszan tartó remény 

Ami még elképesztően trükkös ezekben az appokban (pontosabban bennünk, felhasználókban), az a remény. Mivel alapvetően mindenki párt, vagy legalábbis ismeretségeket akar találni, amikor regisztrál, folyamatosan ott a cél: rálelni arra, amit keresek – legyen az egy egyéjszakás kaland, néhány randi vagy egy életen át tartó szerelem. De a számok mást mutatnak: egy kutatás szerint az online match-eknek mindössze tíz százaléka végződik randival, és ezeknek az eseteknek a töredékéből lesz kapcsolat. A szorgalmas felhasználó mégis vissza-visszajár, és fizeti a havidíjat – pont azért, mert azt az illúziót kapja, hogy ha kitartóan keres, talál. De kinek jó ez? Az appoknak. Hiszen ha mindenki egyből rálelne az igazira, nem lenne tovább bevételi forrás a rengeteg szingli felhasználó pénztárcája, nem igaz?

Végtelen lehetőségek 

Legalábbis reménykedő felhasználóként ebben hiszünk. Nem véletlenül: hiszen mi történik, ha nem jön be egy randi, vagy felültet a kiszemeltünk? Lapozgatunk tovább a véget nem érő listán, míg szembe nem jön a következő jelölt. Ez persze egy óriási lehetőség az ismerkedésre, de egy hatalmas buktató is egyben. Ki tudja, mikor húzzuk balra a számunkra abszolút alkalmas jelöltet egy apró, a profiljában fellelt részlet miatt? Vagy épp fordítva: ki garantálja, hogy igazat állít magáról a match-ünk a másik oldalon? Ezt persze nem lehet kivédeni, de az tény, hogy könnyebben elvész a fókusz, ha ennyi hal van a tengerben.

Lehet, hogy érdemes lenne jobban odafigyelve, a lehető legmélyebben a profilok mögé nézve ismerkednünk. Hiszen hányunknak tetszett már meg egy olyan férfi/nő a valóságban, akit azonnal kiikszelnénk valamelyik applikáció felületén? Az persze nem kérdés, hogy az online randizás világát éljük, és rengeteg lehetőséghez jutunk általa. De azért az alaposságot és a többi trükköt, amit a szerelemre vágyó felhasználókat kiszolgáló cégek alkalmaznak, érdemes fejben tartanunk, amikor a virtuális világban próbálunk meg társat találni.