A „depressziós” kifejezést gyakran használjuk a hétköznapokban, ám a legtöbb esetben helytelenül. Ha valakinek rossz kedve van, kevésbé életvidám vagy csak passzív, könnyen megkaphatja a jelzőt. A betegséget övező sztereotípiák azonban sokat árthatnak a valóban depresszióban szenvedő embereknek is. A negatív előítéletek sokakat visszatartanak a diagnózis és a terápiás kezelés felvállalásától. A kezelés hiánya miatt sokan esélyt sem kapnak az egészséges, produktív életre! Összeszedtünk öt közismert hiedelmet, melyeket tévesen kapcsolunk a depresszióhoz.
1. Szokatlan és ritka
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a betegségek elkerülnek minket és az ismerőseinket. A depresszió azonban sokkal gyakoribb betegség, mint gondolnánk! A WHO szerint a depresszió a világ egészségügyi problémáinak egyik vezető oka. A becslések alapján
több mint 300 millió ember él ma depresszióval,
ami megközelítőleg az USA lakosságának feleltethető meg. Ráadásul az arány növekszik, hiszen 2005 és 2015 között 18%-kal emelkedett a betegséggel élők száma. Szintén kevésbé ismert és hangsúlyozott, hogy az első gyermeküket megszülő édesanyák körülbelül 10-15%-a szenved postpartum, azaz szülés utáni depresszióban.
2. A depresszió csak a szomorúság egy fajtája
A szomorúság természetesen része az életnek. Maga a boldogság is, csak a spektrum másik oldalának segítségével definiálható. De a klinikai értelemben vett depresszió valami egészen más.
Az egyszerű rossz hangulat még nem depresszió.
A beteg elveszti az érdeklődését a napi tevékenységei iránt, képtelen az örömre. Gyakran önértékelési és alvászavarok, fáradtság, esetleg testtömeg változás társulnak a rossz közérzethez. Csökken a személy koncentrációja, gondolkodása akadozott lesz, ahogy a depresszió eluralkodik rajta. A depressziós személy nemcsak a jelent nem tudja élvezni, hanem sötéten látja jövőjét is. Megjelenhetnek halállal kapcsolatos gondolatok, ami miatt gyakrabban foglalkoztatja az öngyilkosság gondolata. Ezek a tünetek árulkodó jelként szolgálhatnak, akár önmagunknál, akár barátoknál, ismerősöknél.
3. A depressziós emberek az élet vesztesei
Mi a közös Mahatma Gandhiban, Winston Churchillben és Abraham Lincolnban? Amellett, hogy mind komoly örökséget hagytak maguk után a világra, depresszióban is szenvedtek. Bár számos híres és befolyásos depressziós személy ismert, mégis tartja magát az a tévhit, hogy a depressziósok nem képesek nagy eredményeket elérni. A szorongás egy spektrum. Úgy tűnik, hogy bár patológiás szinten negatívan hat a teljesítményre, bizonyos mértékig ösztönözheti azt. Talán ennek is köszönhető, hogy a statisztikák alapján az üzleti világban sem ritka a depresszió előfordulása. A vállalkozók 30%-a szenved a betegségben, amit a komoly felelősség és nyomás is befolyásolhat. Az üzleti életben is jelen lévő sztereotípiák sem könnyítik meg a helyzetet. A közvélemény a depresszióra még ma is inkább gyengeségként, mint betegségként gondol.
4. A gazdagok problémája
Gyakran hallani, hogy a depressziót „nem mindenki engedheti meg magának”, és csak az unatkozó „felső tízezer” beképzelt problémája. A statisztikák szerint azonban
univerzális, a gazdag és szegény országokat egyaránt érinti.
A különbség sajnos inkább abban mutatkozik, hogy milyen diagnosztikai és kezelési lehetőségek elérhetőek. A WHO felmérése alapján a világ kormányai az egészségügyi kiadások 3%-át fordítják átlagosan a mentális egészségre. Ennek következtében bizonyos országokban szinte lehetetlen terápiában részesülniük pszichés problémákkal küzdőknek, és még a jóléti társadalmakban is csak a betegek fele jut megfelelő kezeléshez. Ráadásul a természeti katasztrófák, járványok, háborús viszonyok okozta traumák is vezethetnek depresszióhoz. Ezen tényezők előfordulása pedig gyakoribb a fejlődő országokban.
5. Nincs kiút
Noha a mentális problémák gyógyítása valóban kiszámíthatatlanabb, mint egy törött láb ellátása, ám nem lehetetlen. Szerencsére számos módja létezik a depresszió kezelésének. Először is fontos szembenézni vele, hogy a
depresszió nem elhatározás kérdése!
A depresszió betegség és kezelhető. A WHO adatai szerint évente körülbelül egymillió ember hal meg öngyilkosság miatt. Magyarországon ez a szám megközelítőleg évi 2400. Kétharmaduk depresszióban szenved. A betegség súlyosságától függően, számtalan módja van a megelőzésnek, a kezelésnek, beleértve a testmozgást, a gyógyszeres terápiát és a kognitív viselkedésterápiát is.
Sajnos még ma is sok előítélet él a betegséggel szemben. A személyes gyógyulás esélyeit is javítja, ha társadalmi szinten leszámolunk a depresszióval kapcsolatos tévhitekkel és sztereotípiákkal!
