Azok a sportolók és csapatok, akik hazai pályán szerepelhetnek, nagyobb valószínűséggel győznek, vagy érnek el jobb teljesítményt, mint azon társaik, akiknek idegenben kell a pályára lépniük. Habár a labdarúgó Európa-bajnokságon nem hazai pályán játszik a válogatott, a közönség létszáma, mégis ezt érezteti velük. A becslések szerint a Magyarország - Izland mérkőzésen, több mint 20 ezer magyar volt a helyszínen, míg a francia L'Équipe napilap pedig 10 ezer izlandi és háromszor ennyi magyar szurkolót számlált. A hazai szurkolótábor bizonyítottan jó hatással van a játékosok teljesítményére, de vajon hogyan befolyásolja a bírói döntéshozatalt?
Számos kutató a brunswiki hagyományra épülően feltételezi, hogy a bírók a szurkolótábor zaját elsődleges kulcsként értelmezik egy-egy döntéshozatal során. Brunswik lencsemodellje szerint, az emberek környezetében számtalan olyan „kulcs” található, amely segítséget jelent a tájékozódásban. Amennyiben egy olyan változó értéket kell megbecsülnünk, amelyről nincsen közvetlen információnk, akkor egy másik megfigyelhető változó érték alapján következtetünk. Az elmélet szerint tehát a bírók a szurkolótábor zaját használják, hiszen megtanulják értelmezni a kapcsolatot a közönség auditív visszajelzése és a specifikus helyzetek között.
Mivel a közönség erőteljesebben reagál a saját csapatuk ellen elkövetett szabálytalanságokra, a bírók több szabadrúgást ítélnek nekik, illetve az ellenfelet gyakrabban büntetik a durva játékukért.
Egy nemrégiben végzett kutatásban negyvenhét helyzet felvételét mutatták meg negyven különböző szaktudású bírónak. Közülük tizennyolcan hang nélkül, huszonketten pedig az eredeti hanggal nézték meg a videókat, miközben azt a feladatot kapták, hogy döntsék el, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság, és amennyiben igen, a hazai vagy az idegenben játszó csapat követte-e el, vagy véletlen esemény volt. A kutatók azt az eredményt kapták, hogy abban az esetben, ha a bírók hallották az eredeti hangot, kevésbe ítéltek a hazai csapat ellen. A bíróknak egy helyzet súlyosságának megítélésekor számos „kulcsot” kell integrálnia a végső döntésének meghozatalához, és mivel megtanulják a szabálytalanságok súlyossága és a közönség auditív visszajelzése közötti kapcsolatot, a szurkolok zaját, mint kiegészítő „kulcsot” használják a döntéshozatali folyamataikhoz.
A brunswiki elmélet mellett egyes kutatók szerint a bírók közönség alapú ítéletalkotása a döntéshozatali heurisztikával magyarázható, melyet „hozzáférhetőség” néven is szoktak emlegetni. Ezt a fajta egyszerűsítést akkor szoktuk alkalmazni, amikor egy adott esemény valószínűségét az alapján becsüljük meg, hogy milyen könnyen tudjuk felidézni a rá vonatkozó példákat. Mivel a bíróknak másodpercek tört része alatt végbemenő helyzetekről kell ítéletet hozniuk, a döntéseiket nagyban befolyásolják a környezetükből, a stadionok atmoszférájából érkező ingerek. A labdarúgó mérkőzéseken az ellenfél csapatának szabálytalansága lényegesen hangosabb választ vált ki a közönségből, mint, ha azt a hazai csapat követte volna el, ezért a labdarúgás esetében
egy elkövetett szabálytalanság annál nagyobb valószínűséggel válik reprezentatívvá, minél nagyobb zajt eredményez a lelátókon.
A hazai pálya, illetve a hazai közönség hatásai azonban nem minden sportban ütköznek ki, hiszen például az úszást vagy a súlyemelést objektívan bírálják, ezáltal a részrehajlás megjelenésének valószínűsége igen alacsony. Ezzel szemben a szubjektív bírálatot igénylő sportok esetében, mint például a labdarúgásnál is, a hazai tényezők előnyként szolgálhatnak a csapatok számára, mind a teljesítményük, mind pedig a bírói döntéshozatal tekintetében.
