2017-ben már nem újdonság, hogy a legkisebbek kezében is ott van az okostelefon és a tablet. Korábbi cikkünkben írtunk már arról, hogyan is hozhat jó döntést a szülő, ha a gyermeke médiahasználatáról van szó. Egy tippel szeretnénk szolgálni azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyermekük hasznosan, fejlesztő hatással töltse az időt az okoseszközök előtt. Ez nem más, mint a BOOKR Kids, aminek ötletgazdájával, Horváth Dorkával beszélgettünk. Interjúnk.
Mesélne arról, mi is az a BOOKR Kids?
A BOOKR Kids egy tabletre és okostelefonra letölthető mesealkalmazás. Az név egy könyvtárat takar, ahol interaktív mesekönyvek találhatóak. Azért interaktív egy mese, mert e-book, hangoskönyv és edukációs játék egyben. Olyan komplex meséket tudunk nyújtani vele a gyerekeknek, amik bár megőrzik a könyveket és a történetet – hiszen eredeti illusztrációt és szöveget használunk –, mégis túlmutatnak egy kicsit a papíron, és a gyerekek megváltozott olvasói szokásaihoz igazodva tálalják meg a történeteket.
Honnan jött az alapötlet?
Elég régóta könyvkiadással foglalkozom, nyilvánvaló volt ez az űr a piacon. Van e-book a felnőtteknek és a gyerekeknek is, de azt látjuk, hogy ez a gyerekeknél nem működik annyira, mert semmivel nem ad többet nekik, mint a papír. Erre volt az az ötletünk, hogy akkor interaktív meséket fogunk készíteni.
Milyen céllal hozták létre a BOOKR Kids-et?
Egyrészt, hogy átmentsük ezt a felhalmozódott mesekincset a digitális világba. A másik ok pedig, hogy
a mai gyerekek is ugyanúgy szeressék és ragaszkodjanak a történetekhez, ahogy az előttük levő generációk.
Olyan könyvünk is van például, amelynek az utolsó kiadása az 1960-as években jelent meg, mint például Horgas Bélának a Mesélek a zöld disznóról című meséje. Filmen voltak csak meg az illusztrációk. Mi digitalizáltuk, színeztük és mozgattuk, most pedig a gyerekek körében az egyik legnépszerűbb mese. A történet az örök, csak a tálalást kellett egy kicsit megváltoztatni.
Miért éppen a meséket ragadták meg ezzel az applikációval?
A gyerekeknek szóló irodalom nagyrészt mesékből, versekből, mondókákból áll. A gyerekeknek azonban sokkal több kell egy e-booknál. Ez utóbbi esetében az az üzleti modell, hogy könnyen magunkkal vihetjük, kisebb és olcsóbb, mint egy könyv, de ez a gyerekeknél nem elég. Az interaktivitásra is szükség van.
Alapvetően milyen idős gyermekeknek ajánlaná ezt az alkalmazást?
három-tizenegy éves gyerekeknek készítünk könyveket, de egyébként a legjobban – azt gondoljuk – az éppen olvasni tanuló gyerekeknél hatásos. Most például a pedagógiai módszertani csomagunkat akkreditáltatta a Digitális Jólét Központ, ami az Oktatási Minisztérium digitális ága. A könyveink, amik összhangban vannak a tanmenettel, bekerültek ezáltal a szövegértés órákra. A pedagógusi ajánlás szerint ezen tanórák 40 százaléka kiváltható a mi alkalmazásunkkal. Többféle kutatás is bizonyítja, hogy az alkalmazás segíti az olvasás- és szövegértéskészség fejlesztését.
A Szegedi Tudományegyetemen végeztek egy hatásvizsgálatot az alkalmazásukkal kapcsolatban, és ez is az utóbbi eredményt erősítette meg. Tervezik, hogy szervesen bekapcsolódnak az oktatásba is?
Az az igazság, hogy ez már így nagyjából megtörtént azáltal, hogy a módszertani csomagunkat akkreditálták. Most egészítjük ki a meglevő alkalmazásunkat ezekkel az új, tanároknak, diákoknak készített felülettel. Állítható lesz a betűtípus, a hangos felolvasás sebessége, teljesen új játékmotorokat fejlesztünk, amelyek a szövegértést segítik. Kialakítunk a tanároknak egy olyan adminisztrációs rendszer felületet, ahol monitoringozni tudják az osztályban olvasó gyerekek teljesítményét. Ez differenciálásra is alkalmas lesz, ami most nagy problémát okoz a pedagógusoknak. Esélynövelésre, illetve általában véve az órák játékossá tételére is lehet használni.
Nyilván ez nem önökön múlik, de mit gondol, reálisan mikor lesz „bevett szokás” az oktatásban, hogy tabletet, alkalmazásokat használnak a tanítás, tanulás során?
Hát ez tényleg nem rajtunk múlik. Abban a szerencsés helyzeten vagyunk, hogy Európai Uniós támogatási alapból, pályázatok által száz százalékban lehívható ez a csomag, pályázhatnak rá az iskolák. Sajnos maga a pályázati szabályozás elég szigorú, ezért most az iskolák küzdenek ezzel. Bízom benne, hogy sokaknak fog sikerülni, és ez a keret még inkább tágulni fog. Jelentkeztek már iskolai alapítványok is, hogy szeretnék megvásárolni ezt a csomagot a gyerekeknek. Próbálunk az iskolai és megyei könyvtárakba is eljutni, mert ott is nagyon hasznos tud lenni a BOOKR Kids.
Azok a gyerekek is tudják használni az applikációt, akik valamilyen részképesség zavarral küzdenek? Például egy diszlexiás gyerek számára is hasznos az olvasás fejlesztésében?
Van egy diszlexia fontunk, ami bizonyos módszertanok szerint használ, mások szerint pedig nem annyira. Mindenesetre mi ezt használjuk. Ezt nagyjából úgy kell elképzelni, hogy a szavak végén az utolsó betűnek van egy kis farka, hogy ne csússzanak egybe a szavak, így a gyerek külön tudja választani őket. Emellett
a hangos felolvasás és a szövegkiemelési funkció is hasznos,
hiszen a használó hallja és látja is egyben a szöveget, ez pedig a kognitív tanulást is elősegíti.
Mennyiben különbözik ez az alkalmazás egy virtuális könyvespolctól?
Az alkalmazásban szó szerint a polcon sorakoznak a könyvek, tehát inkább maga a könyv más, nem a szerkezet. Az alkalmazáson belül van egy gyerekbarát, ikonalapú keresőrendszer. Ez azt jelenti, hogy ha egy gyerek nem tud olvasni, attól ugyanúgy tud keresgélni a könyvek között. Emellett van egy szülői panel, ami segítségével 100 százalékban testreszabhatja a szülő az alkalmazást. Jelenleg is fejlesztünk egy új funkciót, amely segítségével a szülő láthatja, hogy milyen könyveket tölt le pontosan gyermeke, mennyi időt tölt egy-egy könyvvel, hogyan sikerültek a fejlesztő játékok, milyen eredményességgel oldotta meg őket. Sok újdonsággal készülünk most.
Milyen szakembereket vontak be a munkába annak érdekében, hogy a fejlesztő feladatok valóban elérjék a céljukat?
Van egy pedagógusi gárdánk az ELTE-ről, a Szegedi Tudományegyetemről és a MOME-ről, akik segítségével alakítottuk ezt a pedagógiai módszertani csomagot. Emellett a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar tagja, dr. Pompor Zoltán az edukációs tanácsadónk. Gyakorló pedagógusok is szívesen segítenek nekünk, ha arról van szó.
Mi alapján választják ki, hogy milyen mesék kerüljenek a könyvespolcra?
Jelenleg Magyarországon hat-hét könyvkiadóval vagyunk kapcsolatban, így több száz könyv közül válogathatunk. Általában hallgatunk a kiadói ajánlásra, de vannak személyes kedvenceink is. Emellett vannak teljesen saját fejlesztésű könyveink. Jelenleg Lackfi Jánossal közösen újraértelmezzük a Mátyás király történeteket (lásd videó), hogy modern köntösben, de a mögötte lévő szellemiséggel jussanak el a mesék a mai gyerekekhez. Van új klasszikus sorozatunk is, ilyen például a János vitéz. Teljesen friss illusztrációt kapott, Nagy Ervin olvasta fel a könyvet, illetve plusz funkcióként interaktív olvasónapló is van hozzá.
https://www.youtube.com/watch?v=jzQTDLf5Xc8&t=112s
Mit ajánlanak? Az alkalmazást a szülővel együtt használja a gyerek vagy inkább egyedül?
Alapvetően mindkettőre alkalmas. Vannak nagyon tudatos szülők, akik a gyermekkel együtt szeretik használni az alkalmazást, de vannak olyan szülők is, akik örülnek, ha kicsit szusszanhatnak.
Mi a BOOKR Kids-et úgy definiáljuk, mint „legális tabletezést”.
Ameddig a mi alkalmazásunkat használja a gyermek, addig biztos, hogy nem találkozik reklámmal vagy olyan tartalommal, amivel nem kellene. Biztos, hogy fejlesztő, értékes és ellenőrzött tartalmat kap. Vannak azonban olyan mesék is, amelyeket kifejezetten a szülőkkel érdemes feldolgozni. Ilyen például a Varázspálca szakszerviz, aminek megvan a maga pszichológiai háttere. A könyv úgy van felépítve, hogy a különböző fejezetek különböző, a gyerekek életében megjelenő problémákat dolgoznak fel. Ebből egy mesét csináltunk meg, ami a dühkezelésről szól. A végén a fejlesztő játék is úgy van kialakítva, hogy egy beszélgetést kezdeményezzen a szülő és a gyerek között. Emellett fejlesztettünk autizmussal élőknek is játékokat és érzékenyítő mesét. Az egyik játék kifejezetten az érzelmek kezelésében segíti a gyerekeket, még egy másik az ellentétpárok felismerését támogatja. Ezek kicsit a nem autizmussal élő gyermekekhez is szólnak, hogy ők is jobban megismerjék ezt a világot.
Mit gondol arról, hogy a mai gyermekek már egészen kicsi koruktól ügyesen kezelik az okostelefonokat, táblágépeket? Mennyire tartja ezt károsnak vagy inkább hasznosnak?
Az APA (Amerikai Pszichológia Társaság) azt mondja, hogy hároméves korig nem kellene ezeket az eszközöket használni, mi is éppen ezért hároméves kortól ajánljuk az alkalmazásunkat, de kivédhetetlen a korábbi használat. Nem lehet azt mondani, hogy rossz vagy jó.
Ez egy megváltozott világ, egy megváltozott kultúra.
A képernyő ugyanúgy az emberek életének a része, mint néhány évtizede a tévé. Most nemcsak a tévé elé ül le a gyermek, hanem egy másik képernyő elé, tehát ugyanúgy tartalmat kell neki szolgáltatni, akkor pedig az már legyen minél értékesebb.
Mik a hosszú távú terveik? Hová szeretne fejlődni a BOOKR Kids?
Elsősorban a nemzetközi piac. Ezt a módszertant szeretnénk elterjeszteni. A kétnyelvű gyerekekre is gondolunk, illetve most már egyre több nyelven gyártunk meséket. Vannak cseh, norvég, angol, német, magyar nyelvű meséink, így egyre több országban jelen van az alkalmazás. Illetve most még azon dolgozunk, hogy ez a pedagógiai módszertani csomag, ami itthon már validálásra került, külföldön is hasznosítható legyen. Úgy látjuk, valahogy a szövegértés témájával nagyon keveset foglalkoznak a szakemberek, ha a digitális megoldásokról van szó. Robotikai megoldások, logikai vagy matematikai készségeket fejlesztő játékokat mindenhol vannak, de valahogy az olvasásra nem igazán koncentrálnak. Mi ezen szeretnénk változtatni.
