Ha a munkaviszonyt egy párkapcsolatnak tekintjük, akkor a felmondás során az egyik fél a szervezet, a másik pedig maga a munkavállaló. Ahogy egy szerelmi párkapcsolat felbomolhat, úgy egy munkaviszony is számos ok miatt megszűnhet. Milyen párhuzamokat vonhatunk a szerelem és a munkaviszony között? Cikkünkből kiderül.

Ahogy a párkapcsolatok átalakultak, úgy a munka világa is: ma már nem meglepő, ha valakinek több partnere volt az élete folyamán, és az sem, ha többször vált munkahelyet. Megszűnt az az életpálya modell, ami a korábbi generációkat jellemezte, már nem onnan mennek nyugdíjba a munkavállalók, ahol a pályájukat kezdték. 

Egy párkapcsolat kialakulása és megszilárdulása tele van hullámvölgyekkel, csakúgy, mint egy munkahelyi környezetben való működés. Egy új vezető kinevezése vagy új folyamatok bevezetése mind-mind olyan buktatók, melyekkel ha nem tudunk megküzdeni, felmondás lehet a vége. 

Rejtett elvárásaink a munkahelyünkkel kapcsolatban

Ahogy a párkapcsolatunkkal, úgy a munkahelyünkkel szemben is lehetnek rejtett vagy nyílt elvárásaink, amelyek gyakran irreálisak. Ha ezek nem teljesülnek, konfliktusok alakulhatnak ki. Érdemes megkérdőjeleznünk ezeket az elvárásokat és a végére járnunk:

tényleg szükségünk van ezekre egy jó munkaviszonyhoz? Valóban reálisak ezek az elvárások?

Ha nem vizsgáljuk át őket, könnyen felmondhatunk egy olyan sérelemért, mely nem is volt jogos. Rejtett elvárás lehet a részünkről a gyors előrelépés a szervezeten belül. Ha ezt az igényt nem vizsgáljuk meg mélységeiben, könnyen megsértődhetünk. Gondoljuk át, honnan fakad ez a vágyunk? Valóban alkalmasak lennénk a magasabb pozícióra? Ne feledjük, hogy egy előléptetés nemcsak a szakmai tudáson múlik, hanem egyéb készségeken is! Ilyen például a hatékony people management.

Bizalomvesztés

Ha úgy véljük, hogy a szervezet nem biztosította, amit megígért, joggal érezhetjük becsapva magunkat. Úgy gondoljuk, hogy átvágtak bennünket, hiszen nem tartották be azt, amit ígértek (vagy ami az interjún elhangzott).

Ahogy egy párkapcsolatot sem lehet bizalom nélkül fenntartani, úgy egy munkakapcsolatot sem.

A munkavállaló és a vezető közötti bizalom létfontosságú, hiszen ha ez a bizalom eltűnik, szinte lehetetlen visszaszerezni. Ez a folyamat viszont kettős, hiszen a vezető is elveszítheti a bizalmát a munkavállalóval szemben. Jusson eszünkbe egy olyan párkapcsolat, ahol nincs bizalom! Folyamatosan gyanakszunk a párunkra, idegesek vagyunk és ellenőrizni akarjuk. Hasonlóképp, ha nem bízunk meg a vezetőnkben, akkor folyamatosan megkérdőjelezzük a hatalmát. 

A kommunikáció hiánya

A nyílt, őszinte kommunikáció minden kapcsolat alapja, legyen az munkahelyi vagy magánéleti. Ha ez nincs meg, megszaporodhatnak a konfliktusok és a félreértések. Senki sem gondolatolvasó, így ha nem jelezzük a vezetőnknek a problémáinkat, nem tud ezekre érdemben reagálni és megoldást találni rájuk. Sok esetben a párunk vagy

a vezetőnk értetlenül áll a szakításunk vagy felmondásunk előtt, nem értik, hogyan jutottunk el eddig a döntésig.

A megoldás az lehet, hogy nyíltan és egyértelműen kommunikáljunk, jelezzük, ha valamivel nem értünk egyet! Ne várjuk meg, míg a teherbírásunk tetőzik vagy torkig leszünk mindennel, jelezzük időben! Így megadjuk a vezetőnknek a lehetőséget arra, hogy megoldja a problémát, illetve könnyítünk a saját helyzetünkön is.

Az elköteleződés hiánya

A munkával, munkahellyel kapcsolatos elköteleződés hiánya hamar kiderül: nem teszünk több energiát a napi feladatainkba, csak annyit, amennyi feltétlenül szükséges. Nem szívesen vagy egyáltalán nem veszünk részt a közös programokon. Az elköteleződés hiánya párkapcsolatunkhoz hasonlóan a munkahelyünkön is szakításhoz vezethet, hiszen nem tudjuk magunkat átadni, képtelenek vagyunk elköteleződni a munka és a szervezet iránt. 

Egy párkapcsolat vagy munkaviszony végetérhet egy hosszabb, visszatekintő beszélgetéssel, aminek a végén mindkét fél levonja a következtetéseket és békében válnak el. De záródhat hatalmas veszekedéssel is, mely során a szakító kígyó-békát kiabál a másikra, kvázi átadva a hónapok alatt felgyülemlett feszültségét. Rajtunk áll, hogyan döntünk, és hogyan közöljük a döntésünket.

 

Felhasznált irodalom: Antall M. (2006). Munkaköri- és munkahelyi szocializáció. BME online elérhető anyag. Szél B. (2008). A hosszú távú párkapcsolatok sikerességének mérése. Statisztikai Szemle, 86(5), 440-457. Lazányi, K. R. (2011). Érzelmek a munkahelyen. Vezetéstudomány - Budapest Management Review, 42 (4), 46-61.