A főnök a miniszoknyát preferálja – a munkahelyi szexuális zaklatás megítélése régen és ma

A közelmúlt eseményei nem hagyják számunkra, hogy feledésbe merüljenek a szexuális zaklatással kapcsolatos ügyek. Rengeteg kérdés és bizonytalanság övezi a témát, miközben egyre több személy vállalja fel zaklatással kapcsolatos történeteit, például a #metoo mozgalom keretein belül – a megnyilvánulásokat általában hideg-meleg reakciók egyaránt kísérik. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak az utcán vagy a tömegközlekedésen, hanem a munkahelyeinken is érhet minket inzultáció. Hogyan álltunk a témához húsz évvel ezelőtt és hogyan ma? Cikkünkben erre keressük a választ.

A szexuális zaklatás rendkívül megosztó téma a társadalomban: rengeteg megnyilvánulás látott napvilágot az elmúlt időszakban olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyekben valaki áldozati mivoltáról számolt be, vagy éppen pálcát tört a zaklatók, esetleg a zaklatottak felett. A történések megítélése és a vélemények rendkívül széles skálán mozognak, többségük igen szélsőséges. A témával kapcsolatos bizonytalanságot jól példázza, hogy bár a szexuális zaklatás jelensége az elmúlt húsz évben az egyik legnépszerűbb kutatási terület lett, a szakemberek mégis többet foglalkoztak a „szexuális zaklatás” mint fogalom definiálásával, mintsem magával a jelenséggel. Általánosan elfogadott definíciók természetesen születtek: a szexuális zaklatás olyan szexuálisan meghatározott nemkívánatos viselkedés, mint például a szexuális tartalmú megjegyzések, a pornográf képek mutatása, a testi kontaktus, a szexuális jellegű követelések.

Szándékos, nemkívánatos viselkedés, amelynek célja egyértelműen megfélemlítő, megalázó vagy támadó.

A szexuális zaklatás egy nemi alapon diszkriminatív viselkedés, amelynek két típusát különíthetjük el: az utcai, publikus helyeken történő zaklatást, illetve a munkahelyi zaklatást. Az utóbbi, általunk tárgyalt munkahelyi szexuális zaklatás rendszerint hosszabb ideig, akár évekig is eltarthat, megkeserítve ezzel a munkavállaló mindennapjait – nemtől függetlenül. Nemcsak mentális egészséget károsító, hanem szomatikus tüneteket is előidéző viselkedésforma ez: a zaklatottak sokszor számolnak be gyakori fejfájásról, illetve hányingerről. Nem szabad elmennünk a tény mellett: a hosszan tartó stressz káros következményekkel van egészségünkre nézve, gondolhatunk például a stressz okozta szív- és érrendszeri betegségek kialakulására is.

A szexuális zaklatás nők és férfiak elleni erőszak kategóriájába is eshet, habár az FRA szerint túlnyomó többségben nők szenvedik el. Az FRA nőkkel szembeni, nemi alapú erőszakkal foglalkozó felmérésének 2012-es adatai szerint a megkérdezettek 33 százaléka esett már áldozatul szexuális zaklatásnak a munkahelyén vagy nyilvános helyen. Fontos kiemelnünk azonban, hogy míg húsz évvel ezelőtt sztereotipikusabb gondolkodás övezte a témát, mára szerencsére már elfogadottabbá vált, hogy

szexuális zaklatás áldozataivá nem csak nők válhatnak, illetve a zaklatók sem csak férfiak lehetnek.

Emellett érdekes jelenséggel találhatjuk szembe magunkat: ha statisztikákat szeretnénk találni a szexuális zaklatásra vonatkozólag, az interneten javarészt nőkre vonatkozó felmérésekkel találkozunk.

Ugorjunk vissza húsz évvel!

Ahogyan már említettük, a szexuális zaklatásról való vélekedés húsz évvel ezelőtt még gyermekcipőben járt. Jellemző volt a sztereotipikus gondolkodás és

gyakran kezelték a jelenséget kizárólag a „nők problémájaként”.

Természetesen ez együtt járt különböző szociális stigmákkal is, valamint azzal, hogy az erre a témára vonatkozó felmérésekben alacsony arányban vettek részt férfiak. A növekvő médiafigyelem, valamint a kutatások felismerték, hogy a szexuális zaklatás bekerült a legfőbb munkahelyi stresszorok közé. Elsőként egy 1998-as, egyetemi hallgatók körében végzett amerikai felmérés világított rá arra, hogy ez a fajta nemkívánatos viselkedés nem kizárólag nőket érintő probléma: a férfi munkavállalók és a munkahelyek is egyaránt károsodásokat szenvedhetnek. Már ekkor is rájöttek: egy fair, következetes, megfelelő szankciókat leíró munkahelyi politika preventív környezetet biztosíthat a szexuális zaklatásokkal szemben. Természetesen már húsz évvel ezelőtt is felfedezték, hogy a szexuális zaklatás és a munkahelyi elégedettség negatív kapcsolatban állnak egymással: ez rengeteg ezzel együtt járó negatív következményt hordozhat magában, mint például az alacsony elköteleződést és a növekvő munkahelyi fluktuációt is.

Ahogyan azt már említettük, a szexuális zaklatás definíciójának tisztázása több energiát vett igénybe a kutatók számára, mint magának a jelenségnek a vizsgálata, azonban az elmúlt húsz év alatt így sem sikerült tisztázni a fogalmakat. A tárgyalt jelenség rendkívül összetett, jogi és szociálpszichológiai aspektusokkal egyaránt rendelkezik, a problémák ebből is adódnak.

Mi változott az elmúlt évek eseményeinek hatására?

Míg húsz évvel ezelőtt a szexuális zaklatások, köztük a munkahelyi szexuális zaklatás igen kényes, szenzitív szociális téma volt, mára egy

nyitottabb trend vette kezdetét a férfiak körében is.

A felméréseken egyre gyakrabban vállalják fel – ha anonim módon is – a velük történt eseményeket. Az adatok megtévesztőek is lehetnek: előfordulhat, hogy a megnövekedett bejelentések férfiak részéről azt jelentik, hogy többen esnek zaklatás áldozatául, de jelenthetik azt is, hogy megszűnt a bejelentő férfiak stigmatizációja.

A munkaerőpiacra jellemző változás a fentiek mellett, hogy megnövekedett a felsőoktatásban képzett fiatal nők száma a munkavállalók körében. Ez felvethet újabb, még nyitott kérdéseket a szexuális zaklatással kapcsolatban: vajon növekedni fog a nemek közti egyenlőség, ezzel együtt egyre elítélendőbb lesz a szexuális zaklatás, vagy a tendencia éppen az ellenkezőjét eredményezi majd?

Milyen hatásos fegyverekkel rendelkeznek a szervezetek?

Mint a legtöbb esetben, természetesen a szexuális zaklatás témájában is a leghatásosabb és legerősebb fegyverünk az oktatás. A megfelelő, jogi és pszichológiai értelemben is felvilágosító tréningekkel edukációs úton megelőzhető a szexuális zaklatás munkahelyeinken. Fontos, hogy megfelelő támogatást kapjanak azok, akik zaklatást szenvedtek el: legyen lehetőség a bejelentésre, anonim módon is. Személyre szabott tréningekkel, szituációs játékokkal fejleszthető a zaklatásokra való megfelelő reakció. Habár ismerjük a tréningek jótékony hatását, ne álltassuk magunkat: sajnos az esetek nagy többségében nem valósul meg a megfelelő utánkövetés, így a pontos eredményeket általában nem ismerik a vezetők. Gyakran a munkahelyi tréningek a munkavállalók számára felesleges és fárasztó időpocsékolásnak tűnhetnek: igyekezzünk megváltoztatni ezt az attitűdöt! A szexuális zaklatás nem csak a zaklatók körében eredményezhet alacsony elköteleződést és elégedetlenséget: ezek a tényezők éppúgy okozói is lehetnek a nemkívánt viselkedésnek. A cél ezen tényezők javítása kell hogy legyen. Egy másik fontos eleme a zaklatások megelőzésének a hatalom „decentralizálása” a munkahelyeken. A túlzott hatalom és befolyás gyakran párosul agresszióval, amely könnyedén fordulhat zaklatásba.

Szexuális indentitásokról pedig még szó sem esett…

A fent említett kutatások eredményei nem vettek figyelembe egyéb tényezőket, mint például a homoszexualitást és a transzneműséget sem. Ahogyan változik a munkaerőpiac és a munkavállalók nemének, identitásának aránya, rengeteg, még talán ismeretlen probléma ütheti fel a fejét. Sose felejtsük el azonban, mekkora előnyök származnak a munkahelyi diverzitásból!