A halál oka: diavetítés általi unalom – hogyan készítsünk jó prezentációt?

Már a címet olvasva megjelenik lelki szemeink előtt egy gondosan összerakott, ábrákkal gazdagon illusztrált Power Point diasor. A következő pillanatban pedig hirtelen végigfut a hátunkon a jeges borzongás, ahogy eszünkbe jut a legutóbbi rém unalmas prezentáció, amit csendben szenvedve kellett végigülnünk. Jó, talán a cím kicsit túloz, valószínűleg senki életére nem törtek még megvadult diasorok, de tény, hogy halálközeli élményben lehet részünk általuk. De hogyan lehet igazán jó prezentációt tartani? A következőkből megtudhatjátok.

Egy prezentáció megtartásakor célunk a hallgatóság informálása egy adott témakörben, lehetőleg minél élvezetesebb és látványosabb formában, hogy már az első szavunkkal felkeltsük érdeklődésüket és azt az utolsó gondolatunkig meg is tartsuk. Mondandónk vázlatát és a megértéshez szükséges képeket, táblázatokat, egyéb segédanyagokat célszerű valamilyen módon a hallgatósággal megosztani – a Power Point program ebben nyújt nagy segítséget, de csak akkor, ha helyesen tudunk élni az általa felkínált lehetőségekkel.

Prezentációt készíteni valójában nem nehéz,

igazán jó bemutatót készíteni viszont már jóval nehezebb. Több, látszólag apró, de nagyon lényeges dologra kell odafigyelni. A továbbiakban éppen ezért a prezentációkészítés legfontosabb elemeit vesszük sorra. Az alábbiakban néhány tippet olvashatunk Peter Coughter reklámszakembertől, hogyan javíthatunk prezentációs képességeinken, és hogyan kegyelmezhetünk meg hallgatóságunknak, hogy ne kívánják halálukat előadásunk közepén.

Először is nagyon fontos, hogy ne zsúfoljuk túl diáinkat, se szöveggel, se ábrákkal. Fogadjuk meg azt a jól bevált régi szabályt, miszerint legfeljebb 8 szó szerepelhet egy plakáton. Igen,

bármilyen meglepően hangzik is, 8 szó bőven elegendő egy diára

– ezek fognak hívóingerként szolgálni mind nekünk, mind a közönségünknek. Segítségükkel meghatározhatjuk gondolataink vezérfonalát, a többit pedig mint a téma avatott szakértői, már magunktól is el fogjuk tudni mondani.

Másodsorban nem szabad elfelejtenünk, hogy a kivetített szavaknak hatalmuk van: óhatatlanul is odavonzzák a hallgatóink figyelmét. Sokan abba a hibába esnek, hogy a kivetített szöveget elkezdik felolvasni, de mi is történik ekkor pontosan? Röviden megfogalmazva: kész katasztrófa. Mert mire eljutunk oda, hogy felolvassuk a gondosan felírt szavakat, a közönségünk már régen megelőzött minket és elolvasta a szöveget, és csak fejüket támasztva fognak unatkozni, fejben már azon gondolkozva, van-e otthon elég kenyér és szalámi a vacsorájukhoz.

Harmadrészt, ha igazán jól szeretnénk szerepelni, az előadásunk ne csak információk sokasága legyen, hanem alkossunk belőle egy érdekes esetet. Hiszen

egy szórakoztató történetet mindig sokkal élvezetesebb hallani, mint a száraz tényeket.

És ami a legfontosabb: olyan történet legyen, amiben mi magunk is hiszünk, és tudunk vele hitelesen azonosulni. Ennek hiánya okozza azt, hogy sok üzleti életben dolgozó, saját területén kiváló szakember pocsék előadónak bizonyul. Legtöbbször előadásaik során azt mondják el, amit az ügyfél szerintük hallani akar(na), és csak ritkán mondanak olyasmit, amiben ők maguk is valóban hisznek, vagy nem tartozik szorosan a témakörhöz, de általa színesebbé, kézzelfoghatóbbá válik  az egész prezentáció.

Végezetül talán meglepő lesz a következőt olvasni, de az az igazság,

valójában nincs is feltétlenül szükségünk a hátunk mögé kivetített diasorra

– hiszen mi magunk képviseljük a közvetíteni kívánt üzenetet. Nekünk, személyes varázsunkkal, talpraesettségünkkel, szenvedélyünkkel és határozottságunkkal kell megnyernünk ügyfeleinket, hogy bizalmat szavazzanak nekünk. Enélkül a legzseniálisabban összerakott, a legaktuálisabb vizuális trendek szerint designolt Power Point diasor is kevésnek fog bizonyulni.