Minden olyan tevékenység, amihez fizikai készségek elsajátítása szükséges, gyakorlást igényel. A gyakorlás egy-egy mozdulat vagy mozdulatsor ismétlése, melynek célja a fejlődés. Elősegíti, hogy nyugodtabbak, gyorsabbak legyünk, valamint magabiztosabban teljesítsünk. De mit tesz a gyakorlás, hogy jobban csináljuk, amit csinálunk? Hogyan hat agyunk működésére az edzés? Annie Bosler és Don Greene TED-Ed leckéjéből választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.
Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a központi idegrendszerben – az idegsejtek jellegzetes elrendeződése miatt – szürkeállomány és fehérállomány különböztethető meg. A szürkeállomány az információfeldolgozásért, a szenzoros ingerek és egyéb jelzések idegsejtekbe való továbbításáért felelős, míg a fehérállomány nagyrészt idegrostokból és zsírszövetből tevődik össze.
De hogyan hat a gyakorlás vagy az ismétlés az agyunk működésére?
Annak érdekében, hogy testünk mozogjon, az információnak az agy szürkeállományából a gerincvelőn át egy ún. axonláncon keresztül az izmokba kell jutnia. Az axonokat, melyek a fehérállományban vannak, mielinhüvely borítja. Ez a mielin hasonló az elektromos kábeleket szigetelő anyaghoz: meggátolja az energiaveszteséget, miközben az agy továbbítja az elektromos jeleket az idegpályákon. Úgy tűnik, a mielin az, ami a gyakorlás hatására változik.
Néhány kutatás, melyet egereken végeztek, arra utal, hogy egy fizikai mozgás ismétlése növeli az axonokat szigetelő mielinhüvely rétegeinek számát. Minél több réteg kialakul, annál jobb az axonlánc körüli szigetelés, így egy „információs autópálya” jön létre, amely lehetővé teszi a jobb összeköttetést az agyunk és izmaink között. Míg a sportolók (de a zenészek és táncosok is) az izom-memóriának tulajdonítják a sikereket, sokkal inkább arról van szó, hogy az idegpályák mielinizációja az, ami
gyorsabbá és hatékonyabbá teszi mozgásformák rögzülését.
Számos megközelítés létezik, amely kísérletet tesz annak meghatározására, hány órát, napot vagy akár évet kell edzeni ahhoz, hogy egy készséget a lehető legjobbra fejlesszünk. Ám nem csupán ezen múlik a fejlődés – az edzés minősége és hatékonysága is legalább annyira jelentős. A hatékony edzés rendszeres, erős koncentrációt igénylő munka, amelynek célja, hogy az egyén elérje aktuális képességeinek határait.
Hogyan hozhatjuk ki legtöbbet a gyakorlás idejéből?
- Koncentráljunk a feladatra, és minimalizáljuk azokat a dolgokat, amelyek potenciálisan elterelhetik a figyelmünket – a telefon, az internet és manapság a közösségi oldalak azok, amik miatt a legnagyobb valószínűséggel szakítjuk meg a munkát.
- A mozdulatokat lassan kezdjük gyakorolni, akár lassított felvételként! A koordináció ismétlések során alakul ki, legyen szó akár helyes, akár helytelen mozdulatról. Ha fokozatosan növeljük az ismétlések sebességét, nagyobb esély van arra, hogy azokat helyesen fogjuk végezni.
- Jelöljünk ki szüneteket a gyakorlásban/edzésben! Kutatásokból kiderül, hogy számos elit sportoló, zenész, táncos heti 50-60 órát szán a hobbijára. Sokan felosztják idejüket, kisebb intervallumokban, naponta többször végzik a gyakorlatokat.
- Fejben is eddzük magunkat! Számos kutatás utal arra, hogy miután a fizikai mozdulatot már megalapoztuk, tovább erősíthetjük, ha elképzeljük azt. Egy tanulmányban 144 kosárlabda játékost figyeltek meg. Két csoportra osztották őket: az egyik csoport fizikai mozdulatokkal gyakorolta a dobást, míg a másik csak mentálisan. Két heti gyakorlás után a közepes és tapasztalt játékosok mindkét csoportban közel azonos mértékben fejlődtek.
Agyunk működésének és tevékenységeink arra tett hatásának megismerése amellett, hogy érdekes, új perspektívát és utakat nyithat fejlődésünk felé. Ezen ismeretek birtokában, a tanácsok megfogadásával nagy lépést tehetünk afelé, hogy edzésmunkánk és ezáltal teljesítményünk is javuljon.
***
A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!
https://www.youtube.com/watch?v=z-htXgkYeeE&t=4s
