Egy frissen megjelent tanulmány szerint az alacsonyabb kognitív képességek nagyobb valószínűséggel párosulnak homofóbiával. Korábban is kimutatták, hogy az előítéletes gondolkodás, valamint a kevésbé fejlett kognitív képességek összefüggést mutatnak, azonban ez az első kutatás, amit nem amerikai mintán végeztek. A tanulmány egyik áttörése, hogy bizonyítja: kultúrafüggetlen jelenségről van szó.
A University of Queensland friss kutatásából kiderül, hogy a kevésbé fejlett kognitív képességekkel jellemezhető emberek hajlamosabbak az előítéletességre azonos nemű párokkal szemben. Nem ez az első kutatás, amely hasonló eredményeket hozott. Egy 2012-es angliai elemzés rávilágított, hogy a gyermekkori alacsony intelligenciaszint felnőttkorban nagyobb valószínűséggel párosul a homoszexuálisak irányába mutatott előítéletességgel. Ez a hatás még súlyosabb, ha a csoportközi interakció alacsonyabb mértékével és jobboldali ideológiai meggyőzödéssel társul.
A kutatásról
A frissen publikált kutatásban több mint tizenegyezer ausztrál adatait elemezték, akiknek a kognitív képességeit különböző – a klinikumban és a neuropszichológiában is előszeretettel használt – kognitív tesztekkel mérték. A kérdőívek többek között a munkamemóriában használt vizuális és verbális kognitív sratégiákat mérték, de alkalmaztak olyan teszteket is, amiket egyébként demenciában szenvedő betegeknél vagy organikus eredetű agyi diszfunkció feltárására szokás.
Azok a személyek, akik a korábban felsorolt teszteken alacsonyabb pontszámot értek el, a homoszexuálisok jogaival és úgy általában az LMBTQ emberek elfogadásával kapcsolatos kérdésekben elutasítóbbak voltak. Az eredményekből kitűnik, hogy ez az összefüggés főként a verbális képességekkel kapcsolatban figyelhető meg.
Az oktatás szerepe is jelentős
Az értelmezésből nem szabad kihagyni az egyes szociodemográfiai tényezők szerepét, például az oktatást vagy annak hiányát. Minél iskolázottabb valaki, annál kevésbé hajlamos a homoszexuálisokkal szembeni előítéletekre. „Ha statisztikai módszerekkel az iskolázottság hatását kiszűrjük az adatokból, akkor megállapítható, hogy direkt összefüggés is van a kognitív képességek és a homoszexuálisok elfogadása között” – írja Perales, a kutatás vezetője.
A kutatási eredmények ismeretében Perales szerint a homoszexuális társadalom elfogadásához és a megbélyegzésük leküzdéséhez az általános kognitív képességek szintjét kellene növelni, azáltal, hogy fejlesztjük az oktatást.
Intelligencia vagy értelmi képességek? Nem mindegy.
A kutatáshoz kritikaként annyit érdemes kiemelni, hogy csak bizonyos kognitív képességeket vizsgált, amit az egyszerűség kedvéért sokan intelligenciaként emlegetnek. Az intelligenciát egyébként problémás definiálni. Általában több tényezőből tevődik össze, és mivel nehezen megfogható, ezáltal nehezen is mérhető. Az intelligenciának részét képezik az értelmi, kognitív képességeken túl, az emocionalitás, és a megküzdés képessége is.
Fontos még kiemelni, hogy a pszichológián belül az intelligenciát leginkább olyan tesztekkel mérjük, amelyek a verbális intelligencia mellett, a performációs vagyis cselekvéses intelligenciát is mérik. A két tényező együttes eredményei adják ki végül a teljes intelligencia értéket. Azonban a tanulmány publikálását követően számtalan online hírportál kapta fel az eredményeket és egyenlőségjelet tett az alacsonyabb intelligencia/ostobaság és a kevésbé fejlett kognitív képességek között, tévesen.
Felhasznált szakirodalom: Hodson, G. & Busseri, M. A. (2012). Bright minds and dark attitudes: Lower cognitive ability predicts greater prejudice through right-wing ideology and low intergroup contact. Psychological science, 23(2), 187-195. Perales, F. (2018). The cognitive roots of prejudice towards same-sex couples: An analysis of an Australian national sample. Intelligence, 68, 117-127.
