Mindannyian hallottuk már azt a kifejezést, hogy „a nevetés a legjobb orvosság.” A humor pozitív hatásai már régóta ismertek és tanulmányok igazolják, hogy a stresszel szemben hatékony megküzdési stratégiának bizonyul. De mit is tartunk viccesnek? Ennek a kérdésnek az egyik legmegosztóbb válasza az úgynevezett fekete humor lehet, amelyet egyesek ízléstelennek, míg mások kreatívnak és humorosnak tartanak. Valójában mi is az a fekete humor, és miért ennyire szélsőségesek a rájuk adott reakciók?

A halálról, a betegségről, a depresszióról és a tragédiáról szóló fekete humor gyakran helytelennek és zavarónak tűnhet, de sokunk számára mégis a nevetés alapjaként szolgálhat. Ezek a poénok ugyanis okosan tudják közölni a tabuüzeneteket, amelyek a hétköznapi diskurzusokban kényelmetlenséget okozhatnak.

A fekete humor nem egy bizonyos kérdés, esetleg téma kigúnyolását szolgálja, sokkal inkább a körülmények megértését és feldolgozását segíti elő.

Kulturális szempontból a fekete humor „kialakulását” a katonasággal azonosíthatjuk. A katonák gyakran fordultak a humor ezen fajtája felé, hogy kezelni tudják a feladataikkal járó pszichés túlterhelést. Összességében a fekete humor figyelemelterelésként, illetve megküzdési mechanizmusként szolgálhat, vagy az egyes változások elfogadásában nyújthat segítséget, mind személyes, mind pedig globális szinten.

A fekete humor definíciója

Talán az egyik legnehezebb feladat a (fekete)humor definícióját meghatározni. Az Oxford szótár szerint a fekete humor a humornak egy olyan fajtája, amely olyan sötétebb témákat kezel, mint a halál, a betegség, a fogyatékosság, vagy éppen a háború. Ilyen, és ezekhez hasonló tragikus, szorongató vagy morbid eseményeket dolgoz fel humoros formában. A fekete humort, gyakran nevezik groteszk-, morbid-, vagy akasztófahumornak, amit a modern világ abszurditásának, érzéketlenségének, paradoxonjának és kegyetlenségének kifejezésére használnak. A karaktereket vagy helyzeteket általában túlzásba viszik, a normális szatíra vagy az irónia határain túl, és emiatt fokozott kognitív erőfeszítéseket igényelhet a poén megértése.

A fekete humor segít feldolgozni a legnehezebb szituációkat.

Tényleg összefügg a magas intelligenciával?

Ha rákeresünk a fekete humor kifejezésére, több találat is a magas intelligenciával való viszonyát tárgyalja. Ezek mind az egyik legismertebb kutatást veszik alapul, ami Willinger és munkatársai (2017) nevéhez köthető. A Bécsi Orvostudományi Egyetem kutatói megállapították, hogy az úgynevezett fekete- vagy akasztófahumor élvezete mind a verbális, mind a nonverbális intelligencia magas szintjével mutat együttjárást. Az Ulrike Willinger pszichológus által vezetett kísérlet során azt is megállapították, hogy az ilyen poénokat értékelő résztvevők általában kevésbé agresszívek, mint a „hagyományosabb” humorérzékkel rendelkezők. A kutatásba 156 vizsgálati személy (76 nő, 80 férfi) vett részt, különböző iskolai végzettséggel és lakhellyel. A verbális- és nonverbális intelligenciaszint mérése után 12 rajzfilmből álló sorozatot mutattak be a résztvevőknek. Ezek a rajzfilmek többek között az öngyilkosságot, a fájdalmat és a fogyatékosságot dolgozták fel. Ezt követően a résztvevőknek kérdéseket tettek fel a rajzfilmekről alkotott benyomásukról és az azokban elhangzott poénok milyenségéről.

Willinger szerint a legmeglepőbb eredmény, hogy azok az alanyok, akik pozitívabban értékelik ezeket vicceket, magasabb értékeket mutatnak az intelligencia szempontjából, magasabb végzettséggel rendelkeznek, és a legalacsonyabb értéket mutatták a hangulati zavar és agresszió tekintetében.

Annak ellenére, hogy a fekete humor gyakran tartalmaz erőszakos vagy agresszív utalásokat, úgy tűnik, hogy mégis azok értékelik a legjobban, akik kisebb hajlamot mutatnak az agresszivitásra.

A kutatók szerint ezeknek a poénoknak a feldolgozása valamivel több mentális erőfeszítés vesz igénybe. Ez egy összetettebb információ-feldolgozási folyamat, amely során több jelentésréteg kell értelmeznünk. Mindazonáltal azt is kiemelik, hogy ez nem kezelhető általános igazságként. Előfordulhat, hogy egy magasabb intelligenciával rendelkező személy nem élvezi ezeket a poénokat, míg egy átlagos intelligenciaértéket mutató személy pedig jókat tud nevetni rajtuk.

A fekete humor pozitív hatásai

A fekete humornak, akár csak a hétköznapi vicceknek, számos pozitív hatása van (ezek nagy része persze nagyon hasonló). A nevetés önmagában növeli az oxigénfogyasztást, lassíthatja a pulzust és az endokrin rendszerek változásának révén csökkentheti a vérnyomást. A nevetés ugyanakkor képes energiák felszabadítására. Erre jó példa, hogy miért nevetünk, ha dühösek vagyunk, vagy éppen gyászolunk. Emellett megoldásként szolgálhat a csoportidentitás megerősítésére. Legtöbben azonban a humor stresszcsökkentő hatását emelik ki.

A stresszes helyzetről szóló humoros narratíva csökkentheti a fiziológiás stresszreakciókat és a negatív érzelmeket.

A fekete humor ebben különösen nagy szerepet játszhat. Ennek segítségével a negatív eseményeket vagy tapasztalatokat egy kevésbé fenyegető szempontból gondolhatjuk át. Az efféle humornak köszönhetően képesek lehetünk szembenézni és értelmezni a rossz tapasztalatainkat egy kevésbé káros vagy fenyegető aspektusból. Például a katonák vagy veteránok gyakran élnek ezzel a módszerrel, hogy feldolgozzák a harc során átélt tapasztalatikat. A háborúban a humor, mint a túlélés egyik láthatatlan pajzsaként működött.

Braniecka és munkatársai 2019-ben mutattak rá arra, hogy az „önpusztító humor” elősegítheti a pszichológiai jóllétet és javíthatja a szociális kapcsolatokat. Úgy találták, hogy azok a személyek, akik viccet csinálnak magukból (vagy legalább képesek saját magukon nevetni), sokkal szimpatikusabbá válnak mások számára. Ebből adódik az is, hogy a humorosabb embereket vonzóbbnak találjuk. Egy gondolat erejéig megemlíthetjük a feketehumor megküzdésben játszott szerepét, de ez nem tér el markánsan a hagyományos humor jótékony hatásaitól. Talán az egyik legjobb példával Wanzer és munkatársai 2005-ös tanulmányában találkozhatunk. A szerzők megjegyzik, hogy az ápolónők humort alkalmaznak olyan speciális helyzetek - rutin feladatok, a vizitek, a problémás betegek/családok, vagy halál – kezelésére, amelyekkel más formában már nem tudnának megbirkózni. Másoknak ez a fajta megközelítés idegenként hathat, azonban a fekete humor segíthet az ápolóknak abban, hogy kezeljék a munkahelyi nehézségeiket, szorongásukat.

A humor minden fajtája számos pozitív hatással van a mentális egészségünkre.

Kitekintés

Természetesen fontos megjegyezni, hogy a fekete humor nem minden helyzetben nyújthat segítséget. Egy rossz kontextusban elsütött poén hihetetlenül sértő, zavaró és érzéketlen lehet. A „jó vicc” és a „rossz vicc” közötti különbség gyakran attól függ, hogy milyen emberekkel vagyunk együtt, és milyen a helyzet kontextusa. Vannak, akik mindenből viccet csinálnak és soha nem lehet velük semmiről őszintén, vagy komolyan beszélni. Persze ennek az ellentétével is találkozhatunk, amikor valaki mindent komolyan vesz és viccelődésnek nincs helye. A humoros, vagy szarkasztikus megjegyzések gyakran arra is irányulhatnak, hogy valódi érzéseinket elrejtsük. Ezekben a helyzetekben, akárcsak az élet szinte minden területén, muszáj megtalálnunk az egyensúlyt. A fekete humornak számos jótékony hatása lehet (ezek akár terápiában is alkalmazhatóak), azonban minden esetben figyelnünk kell arra, hogy a megfelelő helyen és időben, okosan használjuk az erejét.

Felhasznált irodalom

Braniecka, A., Hanć, M., Wołkowicz, I., Chrzczonowicz-Stępień, A., Mikołajonek, A., & Lipiec, M. (2019). Is it worth turning a trigger into a joke? Humor as an emotion regulation strategy in remitted depression. Brain and Behavior, e01213.

Garrick, J. (2006). The Humor of Trauma Survivors. Journal of Aggression. Maltreatment & Trauma, 12(1-2), 169–182.

Lehman, K. M., Burke, K. L., Martin, R., Sultan, J., & Czech, D. R. (2001). A reformulation of the moderating effects of productive humor. Humor – International Journal of Humor Research, 14(2), 131-161.

Oxford dictionaries (2016) Black humour.

http://www.oxforddictionaries.com/de/definition/englisch_usa/black-humour

Wanzer, M., Booth-Butterfield, M., & Booth-Butterfield, S. (2005). “If We Didn’t Use Humor, We’d Cry”: Humorous Coping Communication in Health Care Settings. Journal of Health Communication, 10(2), 105–125.

Willinger, U., Hergovich, A., Schmoeger, M., Deckert, M., Stoettner, S., Bunda, I., … Auff, E. (2017). Cognitive and emotional demands of black humour processing: the role of intelligence, aggressiveness and mood. Cognitive Processing, 18(2), 159–167.