A jobb vagy a bal a jobb? – Az agyfélteke-dominancia mítosza

Számos online kérdőív, cikk és könyv ígéri számunkra, hogy segítségével megtudhatjuk, melyik agyféltekénk a domináns. Valószínűleg mindenki olvasott már róla, hogy a bal agyfélteke a logikus gondolkodást, míg a jobb a kreativitást rejti. Bár ez a kettős felosztás közismert és nagy népszerűségnek örvend, valójában úgy tűnik sokkal komplexebb a kép. Milyen tévhitek és legendák övezik agyunk működését?

Mi is az az agyfélteke-dominancia?

A közkedvelt elmélet szerint az emberek két csoportba oszthatók az alapján, hogy melyik agyféltekük a domináns. A felosztás meghatározza a gondolkodásmódunkat.

Az agyféltekék dominanciájának legendája szerint eltérő erősségekkel és képességekkel rendelkezünk,

attól függően, hogy agyunk melyik oldala aktívabb. A bal agyféltekés személyekhez hagyományosan az analitikus, objektív gondolkodást társítjuk, feltételezve, hogy jobb logikai képességekkel bírnak. Ezzel szemben akinek a jobb agyféltekéje domináns, ahhoz intuitívabb, szubjektívebb személyiséget kapcsolunk, valamint kreatív, művészi hajlamokat. Az elmélet az agy laterizációján alapszik. Agyunk valóban két hemiszférára, agyféltekére osztható. A két oldal a corpus callosumon, azaz a kérgestesten keresztül kommunikál egymással. A bal oldali hemiszféra a test jobb oldalán lévő izmokat szabályozza, míg a jobb oldali éppen fordítva, a bal felünkért felelős. Ennek „köszönhető”, hogy az agysérülések testünk ellentétes oldalán fejtik ki hatásaikat. Bár a mozgásunk koordinálásában ilyen módon valóban megfigyelhető a jobb-bal felosztás, gondolkodásunk neurológiai háttere ennél jóval bonyolultabb.

Honnan ered a mítosz?

Mint sok más népszerű pszichológiai tévhit, a jobb és bal agyféltekének a legendája is

az emberi agy megfigyeléséből és a tények drasztikus eltúlzásából fakad.

Roger W. Sperry 1981-ben Nobel-díjat kapott az epilepszia neurológiai hátterének tanulmányozásáért. Megfigyelte, hogy a két hemiszférát összekötő corpus callosum elmetszése csökkentheti vagy megszüntetheti a rohamokat. Ugyanakkor a műtéten átesett páciensek később másfajta tüneteket produkáltak. Miután elvágták az agy két oldala közötti kommunikációs csatornát, a betegek közül többen képtelenek voltak megnevezni olyan tárgyakat, amit az agy jobb félteke dolgozott fel. Mivel a bal agyfélteke által feldolgozott tárgyakat továbbra is képesek voltak szóban detektálni, az eredmények azt sugallták, hogy agyunk bal oldala állhat a nyelvi képességeink mögött. Általánosságban valóban elmondható, hogy a bal agyfélteke felelős a nyelv és a logika számos aspektusáért, míg a jobb oldal inkább a téri információkat és a vizuális megértést kezeli. Későbbi kutatások azonban kimutatták, hogy agyműködésünk nem osztható egyszerűen két felé.

Melyik oldal az erősebb?

A válasz – a tudomány jelenlegi álláspontja alapján, tulajdonképpen az – hogy egyik sem. Az olyan funkcionális képalkotási eljárásoknak köszönhetően, mint a PET (pozitron emissziós tomográfia) vagy az fMRI (funkcionális magnetikus rezonancia imaging), ma már árnyaltabb a tudásunk az agyi funkciók lokalizációjával kapcsolatban. A beszédprodukció példájánál maradva, a szóképzésért és a tartalmi kifejezésért felelős területek egy részét valóban a bal agyféltekében találták meg, ugyanakkor az intonációért és a ritmusért felelős részeket a jobb oldalon lokalizálták. Ahhoz tehát, hogy nyelvi képességeinket megfelelően tudjuk használni, a teljes agy együttműködésére van szükségünk, így nem köthetjük kizárólag egyik félteke dominanciájához is. Összességében elmondható, hogy

a féltekék egymást kiegészítve működnek.

Az agyfélteke-dominancia elméletével az a probléma, hogy nem veszi figyelembe a két hemiszféra összetett kapcsolatát. A gondolkodásunk, beszédünk, érzelmeink nem köthetők egy az egyben a jobb vagy a bal agyféltekéhez, sokkal inkább ezek érzékeny együttműködésének eredményei. Miért lehet mégis ennyire népszerű az elképzelés? Valószínűleg az átláthatósága miatt. Könnyű azonosulni a két felkínált alternatíva egyikével, egyszerű magyarázatot kínál önmagunk megértésére. Fontos azonban tisztában lenni vele, hogy egy-egy ilyen internetes kvíz kitöltése nem determinálja képességeinket.