Az emberi emlékezet egy törékeny tár, ami nagyon érzékeny minden múltbeli vagy jelenlegi információra, valamint bizonyos körülményekre. Az amszterdami VU Egyetem kutatói coffee shopok bejáratánál rögtönöztek egy kísérletet annak felderítésére, hogy a marihuána hogyan hat az emlékezetre. Bár a kannabiszt fogyasztók kevésbé őriznek meg bizonyos részleteket a memóriájukban, amire viszont emlékeznek, azt kifejezetten magabiztosan adják elő – derül ki egy kutatásból.

Az emberi emlékezet sebezhetőségéről és törékenységéről már számos kutatásban tettek tanúbizonyságot. Egyrészt kognitív korlátok állnak az emlékezeti torzítások hátterében, másrészt a felidézés körülményei és a kikérdező bizonyos technikái révén is átíródhatnak sziklaszilárdnak hitt emlékeink. Egy friss kutatásban azonban egy népszerű tudatmódosító szer, a kannabisz hatásait vizsgálták a szemtanúi emlékezetre.

Kísérlet egy coffee shop bejáratában

Laboratóriumi körülmények között már vizsgálták korábban a marihuána fogyasztásának hatását az emlékezetre: csökkenti a felidézés pontosságát, miközben növeli a hamis emlékek beültethetőségét. Az amszterdami kutatócsoport viszont a „terepen” tesztelte a kannabisz hatását, így coffee shopokba (marihuána fogyasztására kijelölt helyek Amszterdamban) igyekvő (tehát józan) és onnan távozó (tehát már a kannabisz hatása alatt álló) vizsgálati alanyok teljesítményét hasonlították össze egy szemtanúk emlékezetét tesztelő feladatban.

A résztvevőknek bemutattak egy kétperces videót egy megrendezett bolti lopásról. Ezt követte egy késleltetési feladat, melyben Sudokukat kellett megoldaniuk, majd végül két memóriatesztet vettek fel velük, amelyben a rablás körülményeire kellett visszaemlékezniük. Az első teszt során a résztvevőknek szabadon kellett felidézniük minden apró részletet, amire emlékeznek a bolti lopásról, a második feladatban pedig hat rendőrségi fotóból kellett kiválasztaniuk a tettest.

A marihuána befolyásolja az emlékezeti képességet, azonban növeli a magabiztosságot.

Azok a személyek, akik marihuánát szívtak, lényegesen rosszabb teljesítményt produkáltak az emlékezeti feladatban. Kevesebb részletet tudtak felidézni a bűncselekmény körülményeiről, kiváltképp az elkövető és a sértett személyazonosságára vonatkozó kérdésekben. Ennek ellenére amikor a beazonosításra került a sor, ugyanolyan pontossággal választották ki a tettest a különféle fotók közül. Tehát a kannabisz rontja a szabad felidézést, de nincs hatással a felismerésre. Továbbá a marihuánát fogyasztó résztvevők sokkal határozottabban és magabiztosabban álltak ki az ítéletük mellett, mint a „tiszta” vizsgálati személyek. A kutatók úgy gondolják, hogy ez a kannabisz egyik ismert hatásának tudható be, ami növeli az introspekciót és a befelé figyelést. A marihuána hatására a szemtanúk jobban hagyatkoznak a belső megérzéseikre, és ezek mellett magabiztosan kitartanak.

A való élet szempontjából mindenképp érdemes elgondolkodni ezeken az eredményeken, mivel a legtöbb bűnesetben a szemtanúk szava döntő fontosságú egy-egy gyanúsított sorsával kapcsolatban. A bírókat és az esküdteket (például az amerikai jogrendszerben) pedig sok esetben befolyásolja a tanúk magabiztossága. Nem a szavuk a lényeges, sokkal inkább az, ahogyan azokat kimondják. Természetesen a jelen kutatás számos korláttal bír, egyrészt az alacsony elemszám, valamint bizonyos befolyásoló tényezők kontrollálásának hiányából fakadóan. A kutatók például egy kalap alá vettek mindenkit, aki fogyasztott kannabiszt a coffee shopban, azonban sehogy sem mérték fel a tudatmódosító mennyiségét. Továbbá érdemes lenne a jövőben a kísérletet úgy reprodukálni, hogy egy mintán belül két kondícióban (józan/ kannabiszt fogyasztó) veszik fel a kísérletet, így az alanyok saját teljesítményéhez mérten lehetne felmérni a változást, kizárva azt, hogy valaki már eleve rosszabbul teljesít az ilyen feladatokban saját emlékezeti korlátaiból adódóan.

 

Felhasznált szakirodalom: Vredeveldt, A., Charman, S. D., den Blanken, A. & Hooydonk, M. (2018). Effects of cannabis on eyewitness memory: A field study. Applied Cognitive Psychology, 32, 420-428.