A kannabisz rontja a szemtanú emlékezetet, de sokkal magabiztosabbá tesz

Az emberi emlékezet egy törékeny tár, ami nagyon érzékeny minden múltbeli vagy jelenlegi információra, valamint bizonyos körülményekre. Az amszterdami VU Egyetem kutatói coffee shopok bejáratánál rögtönöztek egy kísérletet annak felderítésére, hogy a marihuána hogyan hat az emlékezetre. Bár a kannabiszt fogyasztók kevésbé őriznek meg bizonyos részleteket a memóriájukban, amire viszont emlékeznek, azt kifejezetten magabiztosan adják elő – derül ki egy kutatásból.

Az emberi emlékezet sebezhetőségéről és törékenységéről már számos kutatásban tettek tanúbizonyságot. Egyrészt kognitív korlátok állnak az emlékezeti torzítások hátterében, másrészt a felidézés körülményei és a kikérdező bizonyos technikái révén is átíródhatnak sziklaszilárdnak hitt emlékeink. Egy friss kutatásban azonban egy népszerű tudatmódosító szer, a kannabisz hatásait vizsgálták a szemtanúi emlékezetre.

Kísérlet egy coffee shop bejáratában

Laboratóriumi körülmények között már vizsgálták korábban a marihuána fogyasztásának hatását az emlékezetre: csökkenti a felidézés pontosságát, miközben növeli a hamis emlékek beültethetőségét. Az amszterdami kutatócsoport viszont a „terepen” tesztelte a kannabisz hatását, így coffee shopokba (marihuána fogyasztására kijelölt helyek Amszterdamban) igyekvő (tehát józan) és onnan távozó (tehát már a kannabisz hatása alatt álló) vizsgálati alanyok teljesítményét hasonlították össze egy szemtanúk emlékezetét tesztelő feladatban.

A résztvevőknek bemutattak egy kétperces videót egy megrendezett bolti lopásról. Ezt követte egy késleltetési feladat, melyben Sudokukat kellett megoldaniuk, majd végül két memóriatesztet vettek fel velük, amelyben a rablás körülményeire kellett visszaemlékezniük. Az első teszt során a résztvevőknek szabadon kellett felidézniük minden apró részletet, amire emlékeznek a bolti lopásról, a második feladatban pedig hat rendőrségi fotóból kellett kiválasztaniuk a tettest.

Azok a személyek, akik marihuánát szívtak, lényegesen rosszabb teljesítményt produkáltak az emlékezeti feladatban. Kevesebb részletet tudtak felidézni a bűncselekmény körülményeiről, kiváltképp az elkövető és a sértett személyazonosságára vonatkozó kérdésekben. Ennek ellenére amikor a beazonosításra került a sor, ugyanolyan pontossággal választották ki a tettest a különféle fotók közül. Tehát a kannabisz rontja a szabad felidézést, de nincs hatással a felismerésre. Továbbá a marihuánát fogyasztó résztvevők sokkal határozottabban és magabiztosabban álltak ki az ítéletük mellett, mint a „tiszta” vizsgálati személyek. A kutatók úgy gondolják, hogy ez a kannabisz egyik ismert hatásának tudható be, ami növeli az introspekciót és a befelé figyelést. A marihuána hatására a szemtanúk jobban hagyatkoznak a belső megérzéseikre, és ezek mellett magabiztosan kitartanak.

A való élet szempontjából mindenképp érdemes elgondolkodni ezeken az eredményeken, mivel a legtöbb bűnesetben a szemtanúk szava döntő fontosságú egy-egy gyanúsított sorsával kapcsolatban. A bírókat és az esküdteket (például az amerikai jogrendszerben) pedig sok esetben befolyásolja a tanúk magabiztossága. Nem a szavuk a lényeges, sokkal inkább az, ahogyan azokat kimondják. Természetesen a jelen kutatás számos korláttal bír, egyrészt az alacsony elemszám, valamint bizonyos befolyásoló tényezők kontrollálásának hiányából fakadóan. A kutatók például egy kalap alá vettek mindenkit, aki fogyasztott kannabiszt a coffee shopban, azonban sehogy sem mérték fel a tudatmódosító mennyiségét. Továbbá érdemes lenne a jövőben a kísérletet úgy reprodukálni, hogy egy mintán belül két kondícióban (józan/ kannabiszt fogyasztó) veszik fel a kísérletet, így az alanyok saját teljesítményéhez mérten lehetne felmérni a változást, kizárva azt, hogy valaki már eleve rosszabbul teljesít az ilyen feladatokban saját emlékezeti korlátaiból adódóan.