Koncert? Közös szurkolás több száz emberrel együtt? Az elmúlt időszakban ezekből és más közösségi eseményekből is keveset élhettünk át a járvány rohamos terjedése és az ezzel járó korlátozások miatt. De vajon miért hiányoznak nekünk ennyire ezek az élmények? Cikkünkből kiderül!
Vannak olyan élmények, melyek sokkal erőteljesebben hatnak ránk, ha megoszthatjuk őket másokkal, akár több száz vagy több ezer ismeretlennel együtt, hiszen erősíti az érzést, hogy egy közösséghez tartozunk, sokszor pedig hihetetlenül erős érzelmeket is válthatnak ki ezek az tapasztalatok. Különféle magyarázatok alapján keressük a választ arra, hogy miben rejlik a közösségi élmények ereje és miért várják olyan sokan, hogy újra átélhessék őket.
Az élmény megfizethetetlen
Kutatások alapján azon materialista nézeteket előtérbe helyező emberek, akik szerint anyagi javakat birtokolni az egyik legfontosabb dolog az életben, alacsonyabb szubjektív jóllétről számolnak be. Az öndetermináció elmélete (az egyén veleszületett motivációja, hogy befolyással legyen saját élete alakulására) szerint a kívülről jövő jutalmak nem elégítik ki a kapcsolódás, az autonómia és a kompetencia iránti igényt, de mi a helyzet azzal, ha élményt vásárolunk?
Az élmények gyűjtése boldogabbá teszi az egyéneket annál, mintha csak egy szimpla tárgyat vásárolnának, valamint sokan úgy érzik, hosszútávon is elégedettebbé teszi őket a vásárlás ezen formája.
Még érdekesebb, hogy az élményekre való költés gondolata is nagyobb örömmel töltheti el az egyént, mint egy egyszerű tárgy megvásárlása. Számos oka lehet annak, hogy az élményekre jobban szeretünk költeni, néhány magyarázat erre a jelenségre:
• Az idő múlásával is újra fel lehet idézni a kellemes élményeket, és akár újra is értelmezzük őket, új jelentéseket találunk.
• Az élmények fontosabbak az identitásunk szempontjából, a pozitív élmények elégedettebb élethez vezethetnek, és akár a személyes növekedésben is segíthetnek, jobban meghatározzák az egyéniséget.
• Az élményekről folytatott kommunikáció kellemesebb és rokonszenvesebb téma lehet, mint szimplán anyagi javakról beszélgetni, és a szociális kapcsolatok kialakításában is segíthet, mely szintén kapcsolatban áll a szubjektív jólléttel.
Közösséghez tartozás és identitás
Nemcsak egy másik emberhez való kapcsolódás, de egy csoporthoz való tartozás is hozzátartozik az alapvető pszichológiai szükségletekhez. A társas identitás az énfogalom azon vonatkozása, mely az egyén másokkal közös csoporttagságaival kapcsolatos tudásából és érzéseiből ered. Tehát ha egy csoport az énünk részét képezi, akkor az azt érintő örömteli események (például ha kedvenc csapatunk győz egy meccsen) a saját hangulatunkra is hatással lesznek és pozitívabban észleljük saját magunkat is, elégedettebbek leszünk önmagunkkal.
Nem meglepő tehát, hogy például sporteseményeken a szurkolók rajongása az egyes csapatok iránt igazi közösségé varázsolja a különböző egyéneket, így kapcsolódnak másokhoz is. A közösségi élményt és összetartozás érzését pedig az egyének hozzák létre együtt, melynek ereje a fizikai térben erősebb. Ehhez az identitáshoz tartozik még azon kis rituálék fontossága, mely lehet akár egy közös meccsnézésen a helyszín feldíszítése a kedvenc csapat színeivel, vagy a csapatot ismertető ruházat viselése.
A kollektív összetartozás érzése
A kollektív összetartozás élményét a zene példáján keresztül tudjuk a legjobban szemléltetni (de a már említett közös szurkolás alkalmával és még számos más helyzetben is átélhetjük). A különböző művészetek pozitív hatással vannak a jóllétünkre, a kifejezés eszközéül szolgálhatnak, hiszen akár olyan érzéseket is felszínre tudunk juttatni, melyeket szavakkal képtelenek lennénk. A művészet ereje a megosztásban is rejlik. Gondoljunk csak egy koncertre, mely egy olyan közösségi élmény, ahol nemcsak az adott zenekar iránti szeretetünket oszthatjuk meg másokkal, hanem érzelmeinket is.
A zene számos hagyomány és rituálé részét képezi, a zenei élmények segíthetnek hozzáférni az egyén mélyebb érzéseihez, tudattalan gondolataihoz. Továbbá bizonyítottan pozitív hatása van pszichológiai és érzelmi jóllétünkre is, és nemcsak egyéni, hanem közösségi szinten is „gyógyító ereje” van, akár transzcendens élményeket is nyújthat (gondoljunk például egy közös éneklésre több ezer emberrel együtt).
Így egy koncert például – mint közösségi élmény – a kötődés élménye is lehet, hogy nemcsak egyénként létezünk, de elválaszthatatlanul kötődünk is egymáshoz.
Ez a fajta összetartozás pedig túlmutat az egyéni hiedelmeken, így olyan élményben részesít, melyet máshol nem (vagy igen nehezen) kapunk meg. Azon kollektív pillanatok átélése, mint mikor a kedvenc számunkat énekeljük egy koncerten, vagy egy sporteseményen a csapat himnuszát zengjük a többi szurkolóval együtt, az öröm olyan forrásai, mely a személyes jelenléttel sokkal erőteljesebb élményt nyújtanak.
Felhasznált irodalom:
Aden, R. C., Borchers, T. A., Grim Buxbaum, A., Cronn-Mills, K., Davis, S., Dollar, N. J., Mitchell, I. & Amato Ruggerio, A. (2009). Communities of Cornhuskers: The generation of place through sports fans' rituals. Qualitative Research Reports in Communication, 10(1), 26-37. DOI: http://dx.doi.org/10.1080/17459430902839017
Brown, B. (2018). Bátran a vadonban - Hogyan tapasztaljuk meg a valódi összetartozást és álljunk ki önmagunkért. Budapest: Bookline Könyvek
Lipe, A. W. (2002). Beyond therapy: Music, spirituality, and health in human experience: A review of literature. Journal of Music Therapy, 39(3), 209-240. DOI: https://doi.org/10.1093/jmt/39.3.209
Smith, E. R., Mackie, D. M., Claypool, H.M (2016). Szociálpszichológia. Budapest: Eötvös Kiadó.
Van Boven, L., & Gilovich, T. (2003). To do or to have? That is the question. Journal of personality and social psychology, 85(6), 1193. DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.85.6.1193