A mentális problémák megértése nem egyszerű. A testi betegségeket jobban értik az emberek. Ha olyasmivel találkozunk, amit nem értünk, az szorongással tölthet el minket. Erre különbözőképpen reagálunk. Hazánkban a hozzáállás különösen rossz, melynek oka a mentalitásban is keresendő. A legtöbb népre nem jellemző, hogy örül annak, ha nála is rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élők sorsát összevetheti a sajátjával. Nálunk valahogy ez mégis jellemző. Többek között ezekre a tényekre hívta fel a figyelmünket a minap a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum. Tudósításunk.

Ahogyan bármely más betegségben szenvedőt sem lehet azonosítani a betegségével (egy ember nem válik törött lábbá, daganattá stb.), így a mentális problémák esetére is igaz ez. Tehát valaki nem depressziós, hanem depresszióval élő. Fontos, hogy a diagnosztizálást a szakemberekre hagyjuk. Lehet véleményünk valamiről vagy valakiről, de azt lehetőleg úgy fogalmazzuk meg, hogy ne legyen sértő vagy bántó a másik számára. Emellett

Nagy hiba a betegséget kriminalizálni!

Magyarországon a szándékos, befejezett emberölések száma évente átlagosan százharminc körül alakul. 1-2 százalékban hozható össze közvetlenül a cselekmény pszichiátriai betegséggel, ami nagyjából évi egyetlen esetet jelent. Nemzetközi bizonyítások vannak arra, hogy a társadalom „normális” tagjai lényegesen erőszakosabbak és aránytalanul nagyobb számban követnek el bűncselekményeket. A  népek harapnak az ilyen hírekre, de ez nem lehet indok arra, hogy a média ezt kihasználja.

A pszichiátria helyzete nem könnyű. A szakemberek is stigmatizálják bizonyos mértékben a pszichiátereket, pszichológusokat és minden olyan szakembert – ideértve a szociális területet is –, akik mentális betegségekkel foglalkoznak.

A beteg ember kiszolgáltatott.

De a lélek betegségénél nagyobb fájdalmat nehéz volna elképzelni. A probléma pedig népbetegség-szintű. Ezért fontos, hogy odafigyeljünk egymásra!

Hazai számok (a lehetséges legjobb közelítéssel):

  • pszichiátriai betegotthonokban élők száma: 8 000 fő
  • szkizofréniával élők száma: 100 000 fő
  • értelmi fogyatékos otthonokban élők száma: 16 000 fő
  • depresszióval élők száma: 2 500 000 fő
  • ebből különösen súlyos: 700 000 fő
  • gondnokság alatt élők száma: 60 000 fő
  • százezer lakosra vetített öngyilkosságok száma: 25 fő
  • európai összevetésben elfoglalt hely sorszáma: 2.
  • időskorúak területén: 1.
  • Európa legnagyobb bentlakásos pszichiátriai intézménye a Szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthona, ahol a gondozott krónikus pszichiátriai betegek száma: 733 fő
  • pszichiátriai gondozók éves esetszáma: 1 350 000 fő

    Figyeljünk oda egymásra! Nekünk sem esne jól, ha csúnyán beszélnének rólunk.

Lehetséges megoldások:

  • A fogyatékosságból eredő jellemzők és viselkedés mögött fontos meglátni és figyelembe venni a személy egyéni sajátosságait, pillanatnyi fizikai és érzelmi állapotát, s mindezeknek megfelelően közeledni hozzá, foglalkozni vele és segíteni a fejlődését. Az egyéni bánásmód eredményeként a kliens nagyobb nyitottsággal és bizalommal fordul a segítő felé, megteremtve ezzel a sikeres – mindkét fél számára kielégítő – közös munka alapját.
  • Minden klienst partnernek kell tekinteni.
  • Törekedni kell az asszertív kommunikációra.
  • Az erőszak elfogadhatatlan. A kényszer – kivételesen és törvényi felhatalmazás alapján – elkerülhetetlen esetben megengedett.
  • A nem önkéntes gyógykezelés eredményessége alacsony. Csak különösen indokolt esetben, a garanciák betartásával fogadható el.
  • Folytatni kell a kitagolást (deinstitutionalization) mindaddig, amíg az összes intézményekben élő személyt emberibb, alacsony létszámú lakóotthonokban lehet elhelyezni, illetve rehabilitálni.
  • El kell törölni a teljesen korlátozó gondnokság intézményét. A támogatott döntéshozatal alkalmazását szorgalmazni.

Egy kis odafigyeléssel megpróbálhatjuk nem megbántani embertársainkat. A teljesség igénye nélkül néhány kifejezés:

Nem szép, ha így használjuk: Helyesen:
fogyatékkal élő fogyatékossággal élő
elmeosztály pszichiátriai osztály
 demens Kerülendő. Helyette a pontos diagnózis pl. valamilyen demencia, vagy akár pl. az Alzheimer kór használandó
pszichopata személyiségzavarban szenvedő
tudathasadásos (ezt helytelenül a szkizofréniával azonosítják. A szkizofrénia vezető tünete a hallucináció, a „tudathasadás” pedig valójában a többszörös személyiségre, vagyis disszociatív személyiségzavarra utal)
retardált mentális fejlődésében gátolt
idegbeteg neurológiai problémával élő
agysorvadás vagy megnevezzük magát a kórt (pl. Wilson-kór), vagy degeneratív agyi kórképnek nevezzük
zavart térben-időben nem orientált, nem viselkedik adekvátan stb.
elme-orvostan igazságügyi (forenzikus) pszichiátria
ideggyógyászat-ideggyógyász neurológia-neurológus
autista autizmus spektrum zavarral élő

A lényeg tehát, hogy legyünk figyelmesek egymással. Kicsit bonyolultabbak, de kevésbé sértőek a fenti megfogalmazások. Egy kis kedvesség senkinek sem árt, sőt ezzel feldobhatjuk mások napját is akár! A PÉF sajtóreggelije is erre hívta fel a figyelmünket!