A címben szereplő Otto Weininger idézettel kezdte Dr. Szabó Mónika, az ELTE adjunktusa a modern női szerepekről szóló beszélgetést a XXI. Pszinapszison. A múlt században tudományosnak számító megállapítás óta sokat változott az akadémikus álláspont a témában, többek között az utóbbi évek gender kutatásainak köszönhetően. Az eltérő nemi szerepek mögött biológiai vagy szociális tényezők húzódnak? Lehet-e egyenlőség a nemek között? Milyen neurológiai különbségek lehetnek férfiak és nők esetében? Többek között ezeket a kérdéseket járták körül a kerekasztal-beszélgetés során a magyar pszichológia kiemelkedő női képviselői. Tudósításunk.
Van-e egyenlőség férfi és nő között?
A beszélgetést moderáló Szűcs Gergely bevezetéskén arra kérte a résztvevőket, helyezzék el magukat a gender téma térképén. Ezzel finoman előre vetítette, hogy a jelenlévők tudományos álláspontjai nem biztos, hogy egyezni fognak. „A női és férfi szerepek nagyon sokat változtak” – mondta az elsőként megszólaló Szabó Mónika, kiemelve a gender kutatások jelentőségét. A gender-elmélet a tanult nemi szerepekkel valamint a nők és férfiak közötti társadalmi különbségek tényezőivel foglalkozik. Az elmélet szerint hagyományos nemi sztereotípiáink nem biológiai törvényszerűségek, sokkal inkább tanulás által elsajátított normák. Bányai Éva a Nemzetközi Hipnózis Társaság első női elnöke, a tudományos világ férfiasságát emelte ki. Szerinte a XXI. századi nő és férfi funkciója, „hogy együtt,
egymást kiegészítve vállaljanak szerepet a társadalomban.”
Éppen ezért az ELTE professor emeritusa a kerekasztal beszélgetésből is hiányolta a férfi oldal képviselőit. Csabai Krisztina, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az anyaság, gondoskodás jelentőségét és az ezekhez kapcsolódó elvárások súlyát említette meg. „Egy androgün kettőségre van szükség” – vette át a szót Császár-Nagy Noémi. A Károli Gáspár Református egyetem docense szerint mindannyian archetipikus szinten hordozzuk magunkban a női és férfi tulajdonságokat is. A két szerinte magától értetődően egyenértékű. Ugyanakkor vannak biológiai adottságok, mint például a nőknél a gyermek kihordása, ami elvehetetlen jog. Éppen ezért a társadalmi nem témájában sem szabad összemosni a fogalmakat. A jogok mindenkit illessenek, de ne a másik rovására! „Minél inkább nő vagyok annál inkább boldogabbá tudom tenni a férfit a maga férfi szerepében és annál boldogabb vagyok” – fogalmazott Bagdy Emőke. A stresszkezelés és relaxáció egyik legjelentősebb hazai szakértője a női és férfi szerepek komplementer jellegét emelte ki. A két nem, mint jin és jang egészíti ki egymás. Ezért nagyon fontos, hogy a különbözőség kellő hangsúlyt nyerjen, de az egyenlőség ne legyen csorbítva.
Velünk születettek vagy tanultak nemi szerepeink?
Szabó Mónika szerint ez a nézőpont azért lehet veszélyes, mert kettéosztja a világot és a tulajdonságokat. Ha a férfi a határozott, akkor a nőnek kell gondoskodónak lenni.
A komplementaritás rengeteg lehetőséget elvesz
mind a két nemtől, hogy milyenek lehetnek. „Elveszik a választhatóság, az individualizáció.” Biológiai értelemben valóban vannak különbségek férfi és nő között. De, hogy mi férfias és nőies a tulajdonságok szintjén, azt a társadalom pakolja rá. Kutatások azt mutatják, hogy sokkal kisebb pszichológiai különbségek vannak a nemek között mint gondolnánk.
„Biológiai meghatározottság alapján különböző, különleges értékeink vannak. Ami van hozott alapunk, azt erősítsük magunkban” – érvelt ezzel szemben Bagdy Emőke. Férfiként és nőként eltérő biológiai alapokkal születünk és hormonálisan másképp bontakozunk ki. Az idegrendszer fejlődésében szükségszerű, hogy a nőknél van egy jobb agyféltekei, emocionális hangsúly. Nőként lehet erőltetni ennek ellenére a maszkulin tulajdonságokat, de akkor kihasználatlanul maradnak a természet adta alapok. „Egy olyan szemléletrendszer uralkodik, ami már
biológiai szinten bünteti azt, hogy valaki női képességekkel rendelkezik”
– fűzte hozzá Császár-Nagy Noémi. A pszichoterapeuta arra utalt, hogy egy nő GYES alatt a fizetése jelentős százalékát elveszíti, ami büntetés.
Férfi agy, női agy
Abban, hogy a nők alapvetően érzelmesebbek lehetnek csoportszinten Szabó Mónika is egyetértett az előtte szólókkal. De hogyan történik ez? A társadalom adja ránk a szerepeket, már egészen kiskorunktól kezdve. A lányok babát kapnak, a fiúk autókat. Ha egy kislány sír akkor addig babusgatjuk, amíg meg nem nyugszik, kisfiúként viszont „katonadolog”. Az idegrendszeri nemi sajátosságok megfigyelése során nem szabad elfeledkezni a neuroplaszticitásról. Agyunk strukturálisan és funkcionálisan plasztikus, változékony. Az idegrendszer fejlődését befolyásolják a környezeti hatások. Így
nemi szerepeink nem biológiai következmények, inkább internalizált normák
eredményei, melyek az idegrendszer fejlődésére is visszahathatnak. Ha a nőket abban erősítjük meg, hogy empatikusak, gondoskodók és jók verbálisan, akkor ezeken a területeken fognak kiemelkedően teljesíteni. Matematikából első osztályos korban még nincsen számottevő különbség lányok és fiúk között. Nyolcadikra a lányok megtanulják, hogy ők „hülyék a matekhoz”. Ezután már előfordulhatnak idegrendszeri különbségek.
Bányai Éva ehhez kapcsolódva az evolúciós pszichológia gondolatait osztotta meg. Az evolúció alapvetése a szexuális kiválasztódás. A nők nagy százaléka, nem maszkulin, hagyományosan férfias tulajdonságokkal rendelkező párt választ, hanem gondoskodó partnert. Ez ugyanúgy benne van a férfiakban és ez így van jól. Ugyanakkor probléma, hogy akár öntudatlanul is, de sokszor társadalmi szinten még ma is elnyomjuk a kislányokban ami nem „nőies”. Nem törvényszerű, hogy egy lánynak Barbie baba kell, építhet, legózhat. Később nőként is választhat a sztereotípiákkal szemben mérnöki, matematikai vagy akár programozói pályát is. Biológiai különbségek vannak. A nő nem tud nemzeni, a férfi nem tud szülni. De mindkettő értékes és fontos, mert
mindkettőre szükség van és csak együtt tudnak teremteni.
