A pszichológiai jóllét a siker kulcsa?

Attól, hogy kiváló képességű játékosokat összeválogatunk, még nem biztos, hogy magas szinten teljesítő csapatunk lesz. Annál inkább, ha a csapattagok egy csoport tagjaként érzékelik magukat. Cikkünkben a pszichológiai biztonság és az identitásalapú vezetés szerepét vizsgáljuk a csapat teljesítményére és a sportolók jólétére gyakorolt hatásának fényében. 

A csapatérdek felülemelkedése

Az identitásalapú vezetés (identity leadership) – ahol a csapat érdekei központi szerepet játszanak az egyéni érdekeket felülmúlva – kulcsfontosságúnak tűnik a hatékony csapat kialakításában. A vezetők megerősíthetik a sportolók csapattal való azonosulását az identitásalapú vezetés négy elvének betartásával, amely során a vezetőket követőiknek úgy kell felfogniuk, mint:

• csoporton belüli prototípusok (azaz képviselik a csapatot meghatározó egyedi tulajdonságokat és reprezentálják, hogy mit jelent a csapattagnak lenni);

• csoporton belüli bajnokok (azaz érdekük a csapat alapvető érdekeinek előmozdítása és népszerűsítése);

• az identitás ügynökei (azaz összehozzák az embereket és elősegítik a „mi” érzés közös megélését);

• az identitás beágyazói (azaz olyan értékeket képviselnek napról napra, amelyek megkönnyítik és megalapozzák a közös megértést)

Felmerülhet az olvasóban, hogy vajon milyen előnyei vannak, ha a csapatérdek előbbre kerül a játékosok fejében, mint az egyéni érdek? A csapattal való azonosulás elősegíti a csapat magabiztosságát, az erőfeszítés magasabb mértékét, a szociális folyamatokat, az edzéslátogatottság számát. Valamint kutatók azt találták, hogy

a magasan azonosuló sportolók alkotta csapat nagyobb rugalmasságot (rezilienciát) tanúsít, és jobban teljesít,

amikor nehézségekkel szembesül. A sportpszichológiai, azon belül is a reziliencia területén végzett kutatások legújabb fejleményei arra utalnak, hogy az optimális teljesítményhez elengedhetetlen annak megértése, hogy a csapatok miként mozgósítják kollektív pszichoszociális erőforrásaikat a stresszorok ellen. Emellett a „mi” érzés növeli a tagok egyéni jóllétét, mentális egészségét és kevésbé teszi ki őket a kiégés veszélyének.

Biztos alapok

A pszichológiai biztonságot az a meggyőződés határozza meg, hogy a csapat biztonságban van; lehetőség van segítségkérése és a hibák beismerésére. Továbbá a tagok tisztelik egymást a hibák ellenére is, nyitottan és pozitívan fordulnak a csapattársak felé. A pszichológiai biztonság olyan tényezőkkel áll kapcsolatban, mint az interperszonális bizalom, a saját szereppel kapcsolatos kontroll érzete, az elkötelezettség, valamint a csapatkohézió.

Amennyiben ez nem áll fent, akkor a csapattagok félnek felvállalni kevésbé előnyös oldalukat (akkor is, ha ebből a csapat profitálna), nem szeretnék, hogy gyengének vagy alkalmatlannak tűnjenek mások szemében, mivel ez saját énképükre is fenyegetően hathat. A pszichológiai biztonság alacsony foka csapaton belüli konfliktusokhoz, stresszesebb légkörhöz vezethet, valamint egészségkárosító hatás is felléphet ennek következtében. A pszichológiai biztonság ellentéte a hibáztatáson alapuló, gyakran megszégyenítéssel járó működésmód (blame culture).

A pszichológiailag biztonságos környezet megteremtése kulcsfontosságú megalapozó mechanizmus, amely érthetővé teszi, hogy az identitásalapú vezetést tanúsító vezetők hogyan befolyásolják a csapat működését és a sportolók jóllétét. A Google egyik longitudinális vizsgálata azt találta, hogy

a pszichológiai biztonság az első számú jellemző a magas szinten teljesítő csapatoknál

– nem csak a sport területén. Más kutatásban arra az eredményre jutottak, hogy a pszichológiai biztonság számos eredményhez vezet az egyén és a csoport szintjén egyaránt, ideértve a hatékony kommunikációt, a munka iránti elkötelezettségét, a feladat teljesítését és az elégedettséget. A pszichológiai biztonság lehetővé teszi a tagok számára, hogy őszinte visszajelzéseket kérjenek és adjanak, együttműködjenek, véleményt nyilvánítsanak, és új ötletekkel kísérletezzenek a meglévő megközelítések mellett.

Gareth Southgate, Anglia futballcsapatának menedzsere a 2018 világbajnokság során egy győztes mérkőzés után megjegyezte, hogy a pszichológiailag biztonságos környezet a kulcstényező a remek teljesítményhez: „Szeretném, ha a csapat hibázna, mert ha hibáznak, akkor kipróbálnak dolgokat. Ha a játékosok olyan jók akarnak lenni, amennyire csak tudnak, akkor folyamatosan próbálkozniuk kell új dolgokkal, és el kell fogadniuk, hogy ez néha kudarccal jár. Ugyanakkor, amit akkor kapsz, az a furcsa pillanat, mint amit ma este produkáltak, na az nem semmi!”

Kutatási eredmények

Egy kutatásban 289 kézilabdázó értékelte online edzője, csapatkapitánya és a csapat informális vezetőinek identitásvezető képességeit, valamint a különböző teljesítménnyel és jólléttel kapcsolatos intézkedéseket. A kutatás feltárta, hogy az identitásalapú vezetés által az edzők, a csapatkapitányok és különösen az informális vezetők mind egyedülállóan hozzájárultak a csapattagok csapattal való azonosulásának erősítéséhez. A tanulmány tanulsága szerint

a legnagyobb hatása az informális vezetőknek van,

ez főleg a csapatmunkára gyakorolt direkt hatásban mutatkozik meg – a taktikai utasítások, a bátorítás és a szociális támogatás által. Az összhatás nagysága tízszer nagyobb, mint az edzők és a csapatkapitányok esetében. Üzleti szférából származó eredmények azonban rávilágítanak arra, hogy az informális vezetők nem csak a munka elősegítésére, hanem annak akadályozására is ugyanakkora hatással tudnak lenni.

További eredmények arra világítanak rá, hogy az edzők közvetlen hatással lehetnek a kiégésre, ezáltal pedig a sportolók egészségére – háromszor nagyobb mértékben, mint az informális vezetők és csapatkapitányok. A kiégésre gyakorolt hatás lehet preventív – a kézilabdázókat vizsgáló kutatás szerint az identitásalapú vezetés ezt támogatja –, ugyanakkor az edzők stresszforrást is jelenthetnek, amely végül kiégéshez vezet.

Továbbá azok a sportolók, akik erősen azonosultak a csapattal

nagyobb ellenálló képességgel és alacsonyabb sérülékenységgel rendelkeznek

nyomás alatt, valamint kevésbé elégedetlenek ilyenkor a csapatuk teljesítményével. A hatékony csapatmunkának  közvetítő hatása van a csapattal való azonosulás, a csapat rezilienciája, valamint a teljesítménnyel való elégedettsége között. Tehát a csapatok formális és informális vezetői gondoskodni tudnak a csapattagok egészségéről és védeni tudják őket a kiégéstől a csapattal való azonosulás erősítése által. A „mi” érzés által a sportolók pszichológiailag biztonságban érezhetik magukat csapatukban, amely elősegítheti többek között, hogy kinyilvánítsák véleményüket, konstruktív módon megbeszéljék a problémákat, erőfeszítéseket tegyenek és kockázatot vállaljanak a csapat érdekében.

A pszichológiai biztonságérzet közvetítőként működhet az identitásalapú vezetéshez a következő módokon:

• csapatorientált út: a pszichológiai biztonság jó csapatmunkát inspirál, ami elősegítheti a csapat ellenálló képességét, és ezáltal fokozza a sportolók elégedettség csapatuk teljesítményével;

• egyénorientált útvonal: a pszichológiai biztonság véd a sportolók kiégése ellen, ezáltal javítva testi-lelki egészségüket.

Összegzés

A kézilabdázókat vizsgáló kutatás korlátai ellenére értékes információkat tárt fel, amelyek érthetőbbé teszik, hogy miért és hogyan ennyire hangsúlyos a csapategység, a csapatkohézió a sikeres (sport)csapatok számára.

Tekintettel az informális vezetők gyakran alábecsült fontosságára,

a sportcsapatoknak ajánlható a megosztott vezetés

olyan struktúrájának elfogadása, amelyben a csapattagokat az identitás alapú vezetést képviselik. Összegzésként megállapítható, hogy a „mi” érzés táplálásával a csapatban a vezetők képesek elősegíteni a pszichológiailag biztonságos környezetet, ami utat nyit a csapat optimális működésének, az egészségesebb csapat és egyéni szintű funkcionálásnak. A jövőben az ehhez hasonló kutatások segíthetnek iránymutatást adni a sportegyesületek, csapatok és azok vezetői számára, hogy miként tudnak pszichológiailag biztonságos környezetet teremteni.