A hétköznapok során több száz fitness tracker közül válogathatnak a hobbisportolók. Ezeknek az applikációknak az elsődleges céljuk a motiváció fenntartása, a közösségi élmény kialakítása, valamint a teljesítmény fokozása. Természetesen a profi sportvilág is alkalmaz különböző technológiákat mindezek eléréséhez. Azonban a profik nem állnak meg egyszerű GPS-en alapuló alkalmazásoknál: rakétakövető technológiából lett sportanalitikai rendszert, okostetoválást és fogakra rögzíthető érzékelőket használnak. A jövő bajnokainak kiléte az ezekből a műszerekből nyert adatok elemzésén (is) múlik.
Ami szórakozás a nézőknek és rajongóknak, az komoly üzlet a tulajdonosok számára. A profi sport világában nemcsak eredményeket, hanem profitot is kell termelnie az adott sportklubnak vagy versenyzőnek. Ahogy például egy új játékos leigazolása új szerkezeti és taktikai lehetőségeket nyújt az edző számára, úgy komoly befektetés a tulajdonosoknak, amellyel nem szabad mellé lőni. A nézők megismerése is segíthet abban a sportklubnak, hogy az elsődleges célcsoportjuk számára megfelelő kommunikációval értéket, és ezáltal bevételt növeljen. Legyen szó marketingről, gazdasági tényezőkről vagy a sportolók teljesítményének növeléséről, megoldást nyújt az adatelemzés, illetve a sportanalitika. Tehát valaki meg tudja mondani a számítógép előtt ülve, hogy melyik csapat fog nyerni, ki fogja rúgni a következő gólt vagy kiből lesz az új Michael Phelps? Természetesen nem. Azonban ahogy az FC Nürnberg labdarúgócsapat pénzügyi vezetője, Dr. Mario Hamm elmondta egy korábbi magyar konferencián, a sportanalitika és az arra fordított összeg mint befektetés elengedhetetlen eszközt nyújt a játékosok kinevelésében, értékelésében, életútjuk követésében.
Adatok az edzők szolgálatában
A nemzetközi sportvilág az egyik leggyorsabban fejlődő területe a tudományos teljesítményfejlesztés. Volumenében olyan intenzitással növekszik, hogy a modern kori sport számára meghatározó fejlesztési területévé vált. Mit látunk, ha összehasonlítjuk a futball azon 120 évét, amely a sporttudomány felhasználása nélkül zajlott, azzal a 30 évvel, amely ennek a terület eredményeinek felhasználása mellett zajlott? Megállapítható és bizonyítható adatokat, amelyek szerint utóbbi periódusban szignifikánsan nagyobb „extrém” fizikai fejlődés és teljesítményfejlesztés, illetve fizikai és mentális teljesítménykényszer ment végbe, mint korábban bármikor. Az angol futballtörténelem legnagyobb edzője, Sir Alex Ferguson is részben ezért tudott sikeres lenni, hiszen már a 90-es évek elején felhasználta a sporttudomány által nyújtott adatokat.
Az adatelemzés nemcsak a játékosok teljesítőképességét tudja növelni, hanem az edzőkét is. A jól felhasznált adatok birtokában az edző és a stáb többi tagja képes a megfelelő taktikai és stratégiai célok kialakítására és végrehajtására. Mindezek mellett azonban a csapatösszhangot, a csoportdinamikát és a játékosok együttműködési készségét is képesek fejleszteni. A valós idejű játékosmegfigyelés pontos adatokat biztosít az edzői stáb valamennyi tagjának, amelyek birtokában már az edzés alatt tudnak változtatni – például, ha nem megfelelő a pulzusa egy adott játékosnak, azt azonnal jelzik.
Olykor azonban nem feltétlenül a jobb vagy a tehetségesebb csapat/sportoló diadalmaskodik, hanem az, amelyik egészségesebb. Sokan még mindig foglalkoznak azzal a kérdéssel, mi lett volna, ha Kevin Love és Kyrie Irving egészséges a 2015-ös NBA Playoff döntőjében. A hasonló kérdések elkerülésében segít a Kitman Labs, amelynek fő profilja a teljesítménynövelés mellett a sérülések elkerülése. A Kitman Labs System a sportolók valós idejű adatelemzése során képes megvizsgálni a sportoló fizikai és pszichológiai paramétereit, amelyek meghatározhatják a különböző sérülések valószínűségét. Így az edző tudatában lehet annak, ha egy játékosa túlterhelt, s dönthet úgy, hogy inkább kiülteti vagy pihenteti egy mérkőzésre vagy a megmérettetés egyes periódusaiban.
Adathordozók
A hordozható műszerek és mérőeszközök egyre fontosabbak a 21. század sportvilágában, hiszen minden tizedmásodperc számít. A valós idejű adatelemzésnek hála, akár a mérkőzés ideje alatt képes különböző taktikai változtatásokra az edző, ami döntő jelentőségűnek is bizonyulhat. Itthon talán a POLAR mutatja meg magát a legtöbb sportkonferencián. A cég intelligens ruházati technológiáival és élő játékosfigyelő és -követő rendszereivel a legmodernebb eszközöket adja a klubok kezébe.
A külföldi piacon a POLAR mellett azonban sokan mások is jelen vannak. Az X2 Biosystems egy olyan, két szenzorból álló műszert fejlesztett ki, amely az agyat ért ütések felépítését és eloszlását érzékeli. A nagyobb fejsérüléssel járó sportok, mint például a különböző küzdősportok a célcsoportjuk. Az egyik érzékelő a fül mögött, míg a másik a felső fogakon, mint egy fogszabályzó helyezkedik el. A HexoSkin pedig olyan szenzorokkal ellátott pólót fejlesztett ki a sportolók számára, amely képes mérni a légzés- és pulzusszámot, a sportoló sebességét, lépésszámát és az elégetett kalóriát. A hasonló eszközöket fejlesztő cégek célja a jövőben az egyre könnyebb és kényelmesebb eszközök kialakítása,
mint például a felragasztható okostetoválások.
Rakétakövető rendszer a kosárpályán
Míg Magyarországon legtöbb esetben öt-tíz perc alatt megbeszélik az előző mérkőzés tanulságait, addig például a Premier League-ben ezt másfél óra alatt teszik meg, videóelemzéssel egybekötve – nyilatkozta nemrég a Stoke City akadémiáján futballozó Szerető Krisztofer. A videóelemzésnek valóban nagy jelentősége van a topligákban. Az edzői stáb videóelemzései és az abból nyert adatok játékosokkal való megbeszélése lehetőséget nyújt a taktikai és stratégiai elemek újraértelmezésére, illetve változtatására.
A futballisták körében különböző mozdulatsorok megértéséhez és gyorsabb elsajátításához is használják a videót. A videó-visszacsatolás egy speciális módját, a videó-önmodellállást (video selfmodeling, VSM) például sikeresen lehet alkalmazni szubdomináns lábbal történő rúgás fejlesztésében. A VSM egy olyan megszerkesztett videofelvétel nézése, melyen egy olyan mozdulatsort tesz a játékos, amit még nem csinált, azonban szeretné megtenni, és elősegítheti a vágyott viselkedés elsajátítását. A fent említett példa esetében a preferált lábbal elvégzett mozdulatsor (rúgás) tükrözött videofelvételének ismételt visszanézése elősegítheti a szubdomináns lábbal történő rúgás fejlődését. A VSM alkalmazása csupán heti néhány perc időbefektetést jelent, mindezt fizikai fáradtság nélkül, így a mozgásfejlesztés széles skáláján alkalmazható és ajánlható a módszer.
Azonban a SportVu, a rakétakövető-technológiából lett sportanalitikai rendszer eddig sosem tapasztalt lehetőséget nyújt az NBA valamennyi klubjának és azok edzői stábjának. A több kamerából álló rendszer minden játékos és a kosárlabda mozgását huszonötször rögzíti egy másodperc alatt. A kamerák rögzítenek minden elmozdulást, dobást és labdaérintést, valamint ezek egymáshoz fűződő viszonyait. A több ezer adatot
a statisztikusok és az edzői stáb dolga feldolgozni
úgy, hogy az használható legyen a pályán is.
Például Paul Pierce, az azóta már visszavonult kosárlegenda a 2012-es szezonban 4,5 gólpasszt átlagolt egy mérkőzést alatt. Azonban a szám sokkal többet foglal magában: a SportVU szerint Pierce gólpasszaiból céloztak a leghatékonyabban a játékosok – amiből az is következik, hogy a legenda megfelelően széthúzta a pályát és megfelelő teret és lehetőséget nyújtott a csapattársainak. Vagy képes megmutatni nemcsak Kevin Durant pontszerzési hatékonyságát, de az egy, illetve két labdacselezés utáni eredményességét is – amelyek meghatározhatják, hogy milyen figurákat játszanak a Golden State Warriors sztárjára.
Láthatjuk, hogy az edzéseken, mérkőzéseken és versenyeken keletkező adatok mára már a sport működésének motorjává váltak, s az ezt feldolgozó szoftveres és emberi elemzések még ismeretlen lehetőségeket jelentenek a szakma számára. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az edzőknek és a szakmai stáb többi tagjának félteni kellene a munkáját. Ahogy a 2016-os Alicante-ben megrendezett XI. Teljesítményelemzés a sportban – Világkongresszuson több előadó is megerősítette: az edzői „szem” és a modern technológia által nyújtott objektív adatok együttesen képesek a leghatásosabb eredményt elérni. Hiszen mit ér az adat, ha nincs, aki értelmezze?
Felhasznált irodalom: Konferencia beszámoló. (2017). XI. Teljesítményelemzés a sportban – Világkongresszus. Magyar Sporttudományi Szemle, 18(69), 64. Leigh, S. (2015). Changing the game: The Rise of Sports Analytics. Retrieved August 18, 2015 Magyar Edző. (2016). Újdonságok a sporttudományban: Sportadat-elemzés – az ébredő erő. Magyar Edzők Társaságának folyóirata. 1, 32-33. Mark, W. (2012). Moneyball 2.0: How Missile Tracking Cameras Are Remaking The NBA. Retrieved June 20, 2012 Mcdeere. (2018). Labdát takarít edzés után a Stoke City magyar fiatalja, de egy percig sem bánja. Letöltve 2018. április 27. Petró B. & Bárdos Gy. (2014). A videó visszacsatolás lehetséges szerepe labdarúgók kétlábasságának fejlesztésében. Magyar Sporttudományi Szemle, 15(60), 28-34. Zach, M. (2012). Player tracking transforming NBA analytics. Retrieved May 19, 2012 Zalai, D. (2016). Elméletek és tapasztalatok az angol labdarúgás utánpótlás rendszeréről. Magyar Sporttudományi Szemle, 17(68), 54-60.
